| Bevezetés (Lendvay L. Ferenc) | 5 |
| Előszó | 21 |
| Áttekintés | 29 |
| Bevezetés | 35 |
| A transzcendentális filozófia fogalma | 35 |
| Következtetések | 39 |
| A transzcendentális filozófia előzetes felosztása | 43 |
| A transzcendentális filozófia szerve | 48 |
| Első főszakasz | |
| A transzcendentális idealizmus elvéről | 52 |
| Első szakasz - A tudás végső elvének szükségességéről és természetéről | 52 |
| Második szakasz - Magának az elvnek a levezetése | 62 |
| Magyarázatok | 66 |
| Általános megjegyzések | 77 |
| Második főszakasz | |
| A transzcendentális idealizmus általános levezetése | 82 |
| Előzetes megjegyzés | 82 |
| Harmadik főszakasz | |
| Az elméleti filozófia rendszere a transzcendentális idealizmus alapelvei szerint | 95 |
| Előzetes megjegyzés | 95 |
| Az öntudat aktusában tartalmazott abszolút szintézis levezetése | 97 |
| Az abszolút szintézis közbülső tagjainak levezetése | 104 |
| Előzetes megjegyzés | 104 |
| Első korszak, az eredeti érzettől a produktív szemléletig | 110 |
| Feladat: megmagyarázni, hogyan jut el az Én odáig, hogy önmagát mint korlátozott szemlélője | 110 |
| Megoldás | 110 |
| Kiegészítések | 118 |
| Feladat: megmagyarázni, hogyan szemléli az Én önmagát érzékelő mivoltában | 126 |
| Magyarázat | 126 |
| Megoldás | 128 |
| A produktív szemlélet elmélete | 146 |
| Előzetes megjegyzés | 146 |
| A produktív szemlélet levezetése | 154 |
| Az anyag levezetése | 164 |
| Következtetések | 169 |
| Általános megjegyzések az első korszakkal kapcsolatban | 173 |
| Második korszak. A produktív szemlélettől a reflexióig | 181 |
| Előzetes megjegyzés | 184 |
| Feladat: megmagyarázni, hogyan kerül sor arra, hogy az Én önmagát mint produktívot szemlélje | 184 |
| Megoldás | 184 |
| Általános megjegyzés a második korszakkal kapcsolatban | 243 |
| Harmadik korszak. A reflexiótól az abszolút akarati aktusig | 246 |
| Általános megjegyzés a harmadik korszakkal kapcsolatban | 275 |
| Negyedik főszakasz | 281 |
| A gyakorlati filozófia rendszere a transzcendentális idealizmus alapelvei szerint | 281 |
| Első tétel. Az abszolút elvonatkoztatás, azaz a tudat kezdete csak az intelligencia önmeghatározásából vagy önmagára irányuló cselekvésből magyarázható | 281 |
| Bizonyítás | 281 |
| Következtetések | 283 |
| Második tétel. Az önmeghatározás aktusa vagy az intelligencia önmagára irányuló szabad cselekvése csak egy rajta kívüli intelligencia meghatározott cselekvésével magyarázható | 291 |
| Bizonyítás | 292 |
| Kiegészítések | 307 |
| Feladat: megmagyarázni, hogyan lesz az Én számára az akarás ismét objektívvé | 314 |
| Megoldás | 314 |
| Harmadik tétel. Az akarás eredetileg szükségszerűen egy külső tárgyra irányul | 314 |
| Bizonyítás | 314 |
| Kiegészítések | 345 |
| Feladat: megmagyarázni, hogyan ébredhet tudatára az Én a szubjektív és az objektív közti eredeti harmóniának | 375 |
| Megoldás | 375 |
| Ötödik főszakasz | |
| A teleológia fő tételei a transzcendentális idealizmus alapelvei szerint | 378 |
| Hatodik főszakasz | |
| A filozófia általános organonjának levezetése vagy a művészetfilozófia fő tételei a transzcendentális idealizmus alapelvei szerint | 384 |
| Az általában vett művészeti alkotás levezetése | 384 |
| A művészeti alkotás jellemző tulajdonságai | 393 |
| Következtetések | 399 |
| Általános megjegyzések az egész rendszerhez | 405 |
| Jegyzetek | 411 |
Folytatás Microsoft-tal