A trencséni vár

Tartalom

Előszó
I. A vár története.
Első fejezet. (A trencséni várhegy a történelem előtti korban.
A rómaiak és a kvádok idejében. - A vár Szvatopluk birodalmának
középpontja. - Anonymus „Trusun"-ját a honfoglaló magyarok itt
találják és elfoglalják. - A hrozinkói „gyepű" vagy „brana". -
Szent István megalapítja a trencséni várispánságot. - A vár szerepe
a lengyel és cseh harcokban. - Székelyek a Vágvölgyében. - A tatárok
bevenni nem bírják, - A trencséni várispánság megszűnése. - A vár
ősi alakja s a város fekvése. - Falazott vár volt-e Trencsén a tatárjárás
előtt? - A román styl emlékei a várban s a monumentális építkezés
kezdete. - A vár és a vármegye magántulajdon lesz.) 8-22
Második fejezet. (A trencséni vár fénykora 1300-tól 1528-ig. -
Szent István intézményeinek bomlása. - A nyugati hűbériség hazánkban s a főúri rend kialakulása. - A Csák-család. - Trencséni Csák Máté. - Trencsén, mint a Mátyus-föld középpontja. - A vár és város
Csák Máté idejében. - Az 1521-ki ostrom. - Trencsén mint királyi
vár. - Az 1335-ki trencséni kongressus. - Nagy Lajos Trencsénben. -
A vár mint Zsigmond birtoka és kedvelt tartózkodási helye. - Stibor
erdélyi vajda, Trencsén és a Vágvölgy ura. - A város nevezetes kiváltságokat nyer Zsigmondtól s a szabad királyi városok sorába emeltetik.
A város viszonya a várhoz. - Hussita háborúk a Vágvölgyében. -
A város bevétele. - A trencséni vár mint a Borbála és Erzsébet királynék birtoka. - A várhoz tartozó uradalom. - A vár Ciliéi Ulrik tulajdonává lesz és Giskra szállja meg. - Trencsén a Hunyadiak
birtokában. - Mátyás király Trencsénben. - A vár mint Mátyás
csehországi hadműveleteinek középpontja. - A Szapolyaiak Trencsén
birtokában. - A vár a család állandó otthona. - Szapolyai István
építkezései. - A vár erődítményeit újjá alakítja. - Özvegye, Hedvig
hercegnő Trencsénben tart fényes udvart. - Innen adja férjhez leányát,
Borbálát Zsigmond lengyel királyhoz. - Halála Trencsénben követke-
zik be. - Katzianer 1528-ban ostrom alá veszi. - A Szapolyai István
által a déli oldalon épített sikátorok a várat bevehetetlenné teszik. -
A város pusztulása. - A vár felgyújtása. - Baracskay Pál és Kazár
Benedek parancsnokok Török Bálint közbelépésére feladják az elpusztult
várat. - Az átadási feltételek.) 23-61
Harmadik fejezet. (A trencséni vár a nemzeti küzdelmek korában
Bocskay és Bethlen felkelései alatt. - A vár mint korona-birtok. -
Thurzó Elek, Archó Péter, Orthenburg gróf és Forgács Imre gróf
zálogbirtokosok. - A vár lomjaiból kiépül. - A város újabb erődítményei a déli oldalon. - Az alsó kapú építése. - Illésházy István a trencséni vár ura és a vármegye főispánja. - Pöre és üldöztetése. -
Hajdúk a Vágvölgyében. - A vár és város nehéz helyzete az alkotmányharcok alatt. - Illésházy Bocskay pártjára áll. - A hajdúk Ujváry és Zmeskál vezérlete alatt 1605-ben Trencsént kiostromolják. - Illésházy
visszatérésé. - Bellosicsot kivégezteti. - A hajdúság dúlásai. - Illésházy és a bécsi béke. - Szereplésének történeti jelentősége. - Építkezései a trencséni várban. - Összeütközések a várossal s ezeknek okai.
A trencséni vár és uradalom Illésházy István halála után oldalágra
száll. - Illésházy Gáspár II. Mátyástól grófi rangot nyer. - A reformáció túlsúlyra jutása Trencsénben. - Illésházy Gáspár sógorával, Thurzó Imiével Bethlen oldalán küzd. - A város magatartását a vár
szabja meg. - Trencsén mint refugium. - Frigyes cseh király pénzverői. - A szent korona Trencsénben. - Hol őrizték?) 62-86
Negyedik fejezet. (A trencséni vár I. Rákóczi György felkelése
és az 1663-4-ki török hadjárat idejében. - Az ellenreformáció Trencsénben. - A jezsuiták betelepítése. - Illésházy Gáspár halála és fiainak, Gábornak és Györgynek visszatérése a katholikus hitre. - Egy temetés az ellenreformáció idejében. - Illésházy György, az ellenreformáció előharcosa. - Összeütközések a vár és város között. -
Az Illésházyak a vár ágyúival argumentálnak. - A török veszedelem
közeledése. - A trencséni, nyitrai és barsi nemesség menekülése Trencsénbe. - A vármegyébe vezető szorosok elzárása. - A lehotai kapú, a „Jarcki". - A török becsapás. - A Vágvölgye a török behódolás
küszöbén. - Német őrség a várban. - Az újvári pasa levele és a
város válasza. - Illésházy György a királynál a várost a törökkel való
cimboráskodással vádolja. - A német katonaság kihágásai. - Kivonulása a várból.) 87-100
Ötödik fejezet. (A trencséni vár a Vesselényi-összeesküvés, a
kuruc-labanc világ és a Tökölyi-felkelés korában. - A bécsi kormány
a vár megerősítését tervezi. - Illésházy György a vár és az uradalom
felét I. Rákóczi Ferencnek zálogosítja el. - E lépés súlyos következ-
ményei. - Illésházy Gábor halála. - Trencsén vármegye főispánja
Illésházy György lesz. - Összeütközése a várparancsnokkal Tarisznyavár építése a Jarckinál a török ellen. - 1670-ben német katonaság szállja meg a várat. - A német megszállás több mint száz évig taft
A város kulcsainak és fegyvereinek elkobzása. - Az ellenreformáció
Trencsénben. - Illésházy György erőszakos fellépése a protestánsok
ellen. - A várbeli katonaság kihágásai. - A trencséni vár erődítményeinek kibővítése és újjáalakítása. - Strosser várparancsnok pénzszerzési módja. - A Tökölyi-felkelés hullámai a vár körül. - Illésházy Miklóst az Illésházy-család mellékágából Lipót király gróffá nevezi ki
és jövendő főispánnak jelöli. - A dögvész. - Illésházy György végrendelkezése. - Elfogatása és szabadulása. - A vármegye Tökölyitől Salva Guardiat-kér. - Illésházy György Tökölyi pártjára áll s annak
táborába megy. - 1684-ben újból Lipót hűségére tér és bocsánatot
nyer. - Sikertelen kísérlete a főispáni méltóság visszaszerzésére. -
Életének tragikuma. - Hol temették el?) 101-121
Hatodik fejezet. (A vár II. Rákóczy Ferenc szabadságharca idejében a morva és sziléziai szorosok kulcsa. - A vár és város ostroma 1704-8. - Kurucok a Vágvölgyében. - Sréter János hadai kardcsapás
nélkül veszik be. - Ritschán közeledésének hírére a megszálló hadak
a várat elhagyják. - A hiba többé jóvá nem tehető. - Ritschán intézkedései. - Bercsényi Trencsént és Nyitrát bombáztál ja és Breuner segítő hadait visszaszorítja. - Hurly Edmund lesz az új várparancsnok. - Szerencsés kirohanás az ostromló hadakra. - Bezegh Imre fenyegető levele a városhoz. - A városban a skorbút és éhhalál dühöng.
Bercsényi újból a vár alá érkezik. - Ocskay hibája folytán b. Krumpach a hrozinkói szoroson át a végszükségben szenvedő Trencsént megsegíti. - Illésházy Miklós gróf főispán távozása. - A várparancsnok embertelen gonoszságai. - A város Szuchány Jánost küldi a királyhoz panaszaival. - A panaszlevél pontjai - A várparancsnokságban Hurlyt Morelli váltja fel - Az ostrom tovább folyik. - Starhemberg hármas védvonala a Vágvölgyében. - Vágújhely és Illava
erődítése. - Viard expedíciója Trencsénbe. - A várost tűzvész hamvasztja el - A vár és a város a megadás szélén vannak. - Sziléziába készülő fejedelmet a hadi tanácsban ráveszik, hogy előbb Trencsén megvételére induljon. - .4 trencséni csata színhelye. - vár további sorsa. - 1782-ben a német katonaság elhagyja. -
1790-ben a tűzvész martaléka lesz. 122-136
II. A trencséni vár építészeti és hadtörténeti emlékei 139-158

Témakörök