A tüdőgümőkór és a kemoterápia

Előszó

A tüdőgümőkór kemoterápiájának problémáival foglalkozni - hálátlannak látszó feladat. Hálátlan egyrészt a tárgy nehézségei, másrészt azon kétkedő elfogultság miatt, amellyel orvosi közvéleményünk ezt az egész problémakört fogadja. Amidőn mindezek ellenére mégis vállalkoztam a kemoterápia kérdéseinek felvetésére, ezt a feladat nehézségeinek tudatában tettem. Új kiindulópontokat keresni valamely tudomány vagy művészet területén azonban oly nagyszerű feladat, amely kárpótol a nehézségekért. A kézzelfogható eredmény bizonyára nem is lényeges, minthogy bármely újszerű meglátás vagy beállítás elegendő lehet ahhoz, hogy új fejlődés kiindulópontját alkossa. Ezért, hogyha egyetlen ilyen szempontot sikerült felvetnem, már nem végeztem felesleges munkát.
A tüdőgümőkor és általában a gümőkór gyógyításának kérdése pedig olyan probléma, amely megérdemel minden fáradságot. Ha a tuberkulózis az ókori hindu szemében a "betegségek királya" volt, ebbeli jelentőségéből ma sem sokat veszített. Az utolsó ötven esztendő alatt kétségtelenül nagy léptekkel haladt előre a tuberkulózis megismerésének tana, gyógyításának kérdése azonban mindezideig mégsem oldódott meg kielégítően. Igaz, hogy ma már vannak hatásos eszközeink ellene, ezeket azonban nem lehet elfogulatlanul szemmel teljesen kielégítőnek tartani addig, amíg évente ezer- és tízezerszámra halnak meg emberek tuberkulózisban. Vissza