A tudomány szabadsága és a jog

Előszó

Előszó
Az egyetemi professzorok és oktatók vélhetően kevés időt szentelnek munkájuk során a tudomány szabadságával kapcsolatos gyakorlati jelentőségű megfontolásoknak. Ugyanakkor általában alapvetően fontosnak tekintik e szabadság gyakorlását, melyről úgy vélik, hogy a komoly tudományos munka elengedhetetlen feltétele, amely megkülönbözteti az egyetemen zajló munkát az üzleti, ipari és közszolgálati tevékenységektől. Angliában a tudomány szabadságát mostanáig többnyire adottnak tekintették. Az ország jogtudósai kevés érdeklődést tanúsítottak a tárgy iránt, talán azért, mert a legutóbbi időkig nélkülözte a jól körülhatárolható jogi vonatkozásokat. Ebből fakadóan elenyésző a témával foglalkozó tanulmányok száma az angol szakfolyóiratokban, továbbá egyetlen könyvet találtam - Kevin McGuinness A tudományszabadság fogalma (The Concept of Academic Freedom) című művét —, amely részletekbe menően vizsgálja ezt a területet az Egyesült Királyság jogrendszerében. Ezzel szemben gazdag irodalma van a témának az Egyesült Államok, Németország, valamint bizonyos mértékig más országok jogrendszereire vonatkozóan is. Jelen kötet tehát szándékom szerint jelentős hiányosságokat pótol az angol jogi szakírás területén.
Különösen fontossá vált a hiányosságok pótlása ma, hiszen az utóbbi néhány évben a tudósok egyre inkább azt tapasztalják, hogy tudományszabadságuk növekvő mértékű fenyegetésnek van kitéve. E fenyegetések több különböző forrásból fakadnak. A kutatóorvosok arra mutatnak rá, hogy a gyógyszergyártó cégek és más szponzorok a szellemi tulajdonhoz fűződő jogaik, illetve jó piaci hírnevük védelme érdekében korlátozzák a kutatási eredmények közlésének szabadságát. A társadalomtudósoknak időről időre nehézségeik támadnak azokkal a korlátozásokkal, melyeket az etikai bizottságok vagy az adatvédelmi jogszabályok rónak munkájukra, míg a kriminológusok és drogügyi tanácsadók az őket megbízó kormány korlátozásait találják problematikusnak. Általánosabban szólva, sok egyetemi oktató és kutató úgy látja, hogy az oktatás és kutatás szabadságához fűződő jogaikat egyre szűkebb korlátok közé szorítja egyfelől a kormány, amely kézzelfogható társadalmi és gazdasági hasznot vár munkájuktól, másfelől a „menedzseri" szemléletű egyetem, amely gyakran sokkal inkább üzleti vállalkozásként, semmint független tudósok közösségeként tekint önmagára. Vissza

Fülszöveg

„Az utóbbi néhány évben a tudósok egyre inkább azt tapasztalják, hogy tudományszabadságuk növekvő mértékű fenyegetésnek van kitéve. E fenyegetések több különböző forrásból fakadnak. A kutatóorvosok arra mutatnak rá, hogy a gyógyszergyártó cégek és más szponzorok a szellemi tulajdonhoz fűződő jogaik, illetve jó piaci hírnevük védelme érdekében korlátozzák a kutatási eredmények közlésének szabadságát. A társadalomtudósoknak időről időre nehézségeik támadnak azokkal a korlátozásokkal, melyeket az etikai bizottságok vagy az adatvédelmi jogszabályok rónak munkájukra, míg a kriminológusok és drogügyi tanácsadók az őket megbízó kormány korlátozásait találják problematikusnak. Általánosabban szólva, sok egyetemi oktató és kutató úgy látja, hogy az oktatás és kutatás szabadságához fűződő jogaikat egyre szűkebb korlátok közé szorítja egyfelől a kormány, amely kézzelfogható társadalmi és gazdasági hasznot vár munkájuktól, másfelől a »menedzseri« szemléletű egyetem, amely gyakran sokkal inkább üzleti vállalkozásként, semmint független tudósok közösségeként tekint önmagára." Vissza