A tudományos gondolkodás I-II.

A tudós lelki alkata

Szerző

'Kornis Gyula: A tudományos gondolkodás I-II. ' összes példány

Kiadó:	Franklin-Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1943
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	581 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	2 kötet egy könyvben. Fekete-fehér reprodukciókkal illusztrálva. Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Két évtized folyamán a Bevezetés a tudományos gondolkodásba (1922) című munkám problematikájából fokozatosan és szervesen egy nagy mű terve nőtt ki, amelynek célja az emberi kultúra egyik alapvető ágazatának, a tudománynak, minden oldalról való tüzetes megvizsgálása. Az első rész, amelyet ebben a könyvben adok át az olvasónak, a tudományos gondolkodást mint személyes teremtő tevékenységet kutatja. Az alkotó tudós tipikus lelki alkatát és életművét sok önéletrajz, életléírás, levelezés, emlékirat adatai alapján lehető lelki életközelségben iparkodtam vizsgálni. így ez a könyvem mintegy Az, államférfi című munkám pár-darabja is: régebbi munkámban a politikusnak, most meg a tudósnak lelki struktúráját tárom fel.
Mindenki egy szellemi közegbe, a kor társadalmába és kultúrájába születik bele, amely sok nemzedék munkájának eredménye. Ámde a társadalmi kölcsönhatás szövedékébe az egyén is belefonja a maga személyes erejét és törekvéseit; egyéni kezdeményezés nélkül a társadalom a kultúra egyik területén sem mozdulna előre. Ezért az egyén szellemi tevékenységének vizsgálatát bocsátom előre, amikor a kultúrának azt az értékterületét kutatom, amelyet tudománynak nevezünk. Az elszigetelt egyén azonban csak fikció: ha lennének is a magáraálló gondolkodónak megismerési aktusai, ezek a közösség lelki talaja nélkül elszáradnának. A tudományos gondolkodás csakis a társadalomban válik szellemi tartalmak objektív hordozójává. Ezért művem nemsokára megjelenő második része A tudomány szociológiája: mikép hat a társadalom a tudományos gondolkodásra és viszont. A harmadik rész tárgya a Tudományelmélet: ez a mégis mérés tárgyi természetét (ismeretelmélet) és formáit (logika) teszi beható kutatás tárgyává.
A természetbúvárnak jól kell ismernie azt a műszerét, amelyet kísérleteiben használ: ugyanígy mindenkinek, aki tudományosan kutat, ismernie kell a tudományos gondolkodás műszerének, az emberi értelemnek, a megismerésnek természetét. Ennek megvizsgálása egész művem föladata.
Ebben a könyvben a lélektudományi kutatás céljából sok példát tárok fel a tudományok történetéből, azokat a hatalmas elmefeszítéseket s lelki rúgókat, amelyeknek köszönhetjük az évezredeken keresztül kifejlődött mai tudományt. Ezeknek a fölemelő példáknak mély erkölcsi jelentőségük is van : éppúgy sugallnak eszmények megvalósítására, mint a szentek legendái: az igazság benső tiszteletére és szeretetére, türelemre, állhatatosságra, pontosságra, önzetlen odaadásra, alázatra és lelkiismeretességre. Nemcsak a tények síkján fölvilágosítanak, hanem a tudomány étoszát is sugározzák: az egymást fölváltó tudós nemzedékeket nevelik.
KORNIS GYULA. Vissza

Tartalom

I. kötet
Előszó	3
Bevezetés
A tudomány jelentősége
A természettudományok jelentősége	7
A szellemi tudományok jelentősége	10
A tudomány eredete
A megismerés biológiai forrása	17
A megismerés szellemi forrása	18
Tudomány és élet	22
A tudomány, mint tevékenység, eredmény és eszmény
A tudomány, mint igaz tételek kutatása	24
A tudomány, mint tételek rendszere	24
A tudomány, mint végső logikai eszmény	25
A tudomány tárgyainak köre	26
A tudományos megismerés természete
A mindennapi tudományos megismerés különbsége	29
A tudományos ismeret igazolt ismeret	37
Fogalmi és intuitiv ismeret	33
A tudományos ismeret rendszeres ismeret	36
A gondolkodás élménye, tartalma és tárgya
Alany és tárgy a megismerésben	39
A gondolkodás lelki tevékenysége és a gondolt tartalom	39
A gondolkodás tárgya	41
A tudomány vizsgálatának problémaköre
A tudomány lelki tényezőinek vizsgálata: a tudomány pszichológiája	42
A tudomány társadalmi tényezőinek vizsgálata: a tudomány szociológiája	43
Az ismerettartalmak tárgyi érvényességének vizsgálata: ismeretelmélet	44
Az ismerettartalmak formai érvényességének vizsgálata: logika	45
A tudomány pszichológiája
A tudós lelki alkata
A teremtő gondolkodás és a tudós személyisége	51
A tudós hivatása a tárgyszerű megismerés	55
Az igazolás kötelességtudata, az értelmi lelkiismeret	55
A tévedés kockázatának bátorsága	56
A tudomány objektív tartalmát s a tudós személyiségét az igazság eszméje kapcsolja egybe	58
Az igazság tárgyszerelme	60
A platoni Erós-szal járó szenvedés és öröm	62
A tudós dinamikus és statikus logikai érzelme	63
Az értelem alázatossága	65
Eredetiség	69
Függetlenségi érzés	70
Elvszerűség	71
Élettől idegenség és félszegség, naivitás és hiszékenység	74
Az emberismeret hiánya	79
Elméleti hajlam és gyakorlati érzék	80
A magány szeretete	84
A hallgatagság	90
A barátság, mint az igazságkutatás egyesítő ereje	91
Csökkent házasodási hajlam	98
A közlés vágya	100
Tanári hivatás	105
Az egyoldalú szakbúvár	108
A világra, mint egészre irányulás	110
A szellemi myopia és mikropilia	112
A tudomány nemzetközisége és a tudós nemzeti érzése	113
Vallásos érzés	128
A tudós lelki alkata a görög felfogás tükrében	134
A teórétikus ember antik életeszménye: Platon és Aristotales	135
Descartes	141
Fichte	146
A tudós ideális típusa és a konkrét tudós személyiség	152
A tudós lelki vonások korrelációja	153
A tudós lelki alkat vizsgálatának forrásai	155
A problématudat szerepe a tudós lelki alkatában	158
A problématudat
A problématudat, mint a nemtudás tudása	159
Az ismeretek viszonyimplikációja és a tárgyak lét-implikációja	160
A problématudat lelki indítékai	162
A problématudat jelentősége	164
A problémák tartalma és történeti helyzete	166
A problématudat elemzése a tudomány új korszakainak küszöbén	166
Az elemzés nehézségei	168
A kisérleti módszer alkalmazása a problématudatra	169
A probléma megfoganása
A problématudat irányítja a gondolkodást	172
A probléma felötlésének nyugtalanító élménye	173
A megoldást kereső törekvés élménye. A vak véletlen s a racionalizált véletlen a probléma fölmerülésében	175
Szempontkészlet és értékelő álláspont a problématudat hátterében. Tipikus problémalátás	179
A problémák egymásba kapcsolt láncolata a kutató életműve	180
A problématudat szétforgácsolódása	188
A probléma magától villan föl	190
A problémákban rejlő logikai erő	191
A kutató személyes gondolkodó ereje	193
A problématudat kollektív háttere: új tények vagy új elméletek nyomában új problémahorizont támad	194
A tudomány szervezése nem szünteti meg a problématudat személyes jellegét	199
A "régi" és az "új" a problématudatban	200
Az egyén problématudatára a kortudat gyakran nem hangzik rá	204
Ugyanazon probléma egyidejű foganása több elmében	207
Problémák eltűnése és föltámadása	212
Egynemű problémafoganás a tudomány különnemű területein: egyidejű homogén problémalátás	214
A probléma megoldásának kísérlete
A teremtő gondolkodás, mint problémamegoldás, új jelentésviszonyok meglátása	220
A föladat tudata	332
A tudattalan szerepe a teremtő gondolkodásban	223
A problématudat az általános és a különös, az egész és a rész között fennálló viszony felismerésére törekszik	225
A probléma anyagának új szempontból való hirtelen átszervezése	226
A megoldásra irányuló próbálkozások rugalmassága	228
A szintétikus viszonybelátás	228
A szimbolikkus szkéma szerepe a teremtő gondolkodásban	233
Jelen probléma és régebbi szemlélet régi probléma és jelen szemlélet viszonya a gondolkodásban	236
A kételkedés és kritika szerepe a problématudatban	238
Friss problémalátás különnemű területeken	241
A laikusok termékeny problémalátása	242
A probléma megoldása
A gátlásnélküliség és evidencia élménye a probléma-megoldásában	246
A teremtő gondolkodás egysége: a megoldás élménye nem szigetelhető el	248
A helytelen megoldások termékenyítő ereje	248
Problématudat és érzelem
Az érzelem szerepe a problématudatban	251
A probléma mint kínos belső vívódás forrása	252
Az érzelem negativ hatása a problématudatra	253
Az érzelem pozitiv hatása a problématudatra	254
Irányérzelem a problématudatban	255
Dinamikus és statikus logikai érzelem	257
Az önérzelem szerepe a problématudatban	259
Hiúság	259
Becsvágy	262
Hatalomvágy	264
Büszkeség	266
Dicsőségvágy	269
Tudós gőg	271
Szerénység	274
Tudós autarkia	275
A problématudat és akarat
A feladat tudata és az akarat	277
Az ösztön szerepe a problématudatban	278
Az akarat ereje a tudományos kutatásban	379
A problématudat figyelmi reliefje	281
A figyelmi koncentráció a tudományos kutatásban	283
A tudományos megfigyelés lelki vonásai	285
A figyelem és a mozgás viszonya a tudományos kutatóban	287
A tudós figyelmi tipológiája	288
A problématudat és emlékezet
Az emlékezet a problématudat szolgálatában	292
Teremtő gondolkodás és hiányos emlékezet	295
Az emlékezet specializálódása	297
A gondolkodás eredetisége és a jó emlékezet	298
A jó emlékezet csökkenti a probléma-ingert	300
A jó emlékezet az értelemnek látszólagos pótléka	300
A produktív és reproduktív tudós: investigator és homo eruditus	302
E két típus szerepe a természettudományokban és a szellemi tudományokban	306
A kultúrateremtő s a kultúramegőrző ember	309
II. kötet
Problématudat és fantázia
Gondolkodás és fantázia	3
A cél tudata és a teremtő fantázia	4
A fantázia szerepe a probléma megfoganásában s a megoldására irányuló kísérletekben	5
A fantázia a szellemi tudomány kutatásában	10
Művészi fantázia és tudományos gondolkodás	15
Pozitivista és fantaszta-tipus a tudományban	15
A fantázia a filozófiai gondolkodásban	16
Fantázia, ész és akarat viszonya a tudós lelki alkatában	20
Problématudat és intuició
A problémamegoldás logikai-fogalmi formája	22
A problémamegoldás intuitiv formája	23
Intuició a matematikai megismerésben	26
Az intuició a már megindult gondolkodásnak fordulópontja és folytatása	28
Az intuiciót megelőző nyugtalan hangulat	29
Az intuició a dinamikus szkémának konkrét tartalommal való hirtelen kitöltése	31
Problématudat és módszer
A probléma megoldásával a módszer is együttszületik	33
A problématudat jelentősebb, mint a módszer	34
A módszer a tudomány logikai demokráciája	35
Teremtő gondolkodók műveiből kell a gondolkodás termékeny formáit elvonni	38
Problématudat és lángelme
A lángelme teremtő gondolkodása, eredetisége és mintaszerűsége	40
Lángelme és talentum	41
A lángelme (genius), mint titokzatos teremtő erő felfogásának története	42
A lángelme vizsgálatának akadályai	44
Példa a tudományos lángelme alkotóerejére	45
A lángelme fejlődése	47
A lángelme életműve s a társadalom kollektiv szellemi munkája	49
A lángelme életművének visszavezetése a pszichopatológia körébe	52
Lángelme és őrültség nem rokon fogalmak	54
Scientia Militans
A tudósok harcának lelki forrásai	57
Ténybeli megállapítás és értékelő állásfoglalás	58
Irígység és féltékenység	62
Agyonhallgatás és heves kritika	63
Az agresszív tipus a tudomány terén	64
Az elfajult tudós harcnak elkedvetlenítő és az alkotó munkától elvonó hatása	71
A tudós harc termékenyítő ereje	78
A verseny a tudományban. Tudomány és játék	79
A prioritás-viták	84
Kritikai tehetség és teremtő erők	86
A tudományos gondolkodás étosza	88
A tudományos gondolkodás típusai
A tipus-fogalom a tudós lelki alkatának vizsgálatában	90
A típus és a teremtő gondolkodó személyiségének egésze	93
A tudományok sajátszerű tárgyainak kutatása különböző tehetséget követel	94
Szemléletes gondolkodó-tipus	95
Elvont gondolkodó-tipus	96
Az utóbbi a matematikában	97
Szemléletes és elvont gondolkozó-tipus a szellemi tudományokban	99
Szemléletes és elvont gondolkozó-tipus a természettudományokban	102
Empirista és apriorista gondolkodó-tipus	108
Szemléletes és elvont gondolkodó-típus a filozófiában	109
Az átfogó egészben gondolkodó-típus	110
Tárgyi típus és élmény-típus	112
A tipikus gondolkodási forma jelentősége a kutatásban	113
Analitikus és szintétikus elme	115
Alforisztikus és szisztematikus elme	117
A gondolkodás ingerelhetősége, önkéntessége, gyors és lassú üteme s tartóssága, mint tipusalkotó szempont	118
Elméleti és gyakorlati gondolkodó-tipus	120
Extravertált és introvertált gondolkodó-tipus	121
Klasszikus és romantikus gondolkodó-tipus	123
Szkizotim és ciklotim tipus	128
Az ideális kutató elme	130
Tudós és művész
Az általános és a különös viszonya a tudós és a művész lelkében	133
Tudós és művész objektív értékeket valósít meg	134
A tudós és a művész problémalátása	135
Szubjektív és objektív tipus a művészetben	136
Az objektivitás a művészben és a tudósban	137
Pozitivista tudós és naturalista művész	139
Az élettől való távolság a tudós és a művész alkotómunkájában	140
A gondolatok esztétikája	142
A filozófiai rendszer mint műalkotás	143
Tudós és költő	145
A természet költői lelkű kutatói	148
A szellemi élet költői lelkű kutatói	152
A tudósnak egyoldalú intellektualizmusra való hajlama	154
A költő mint teremtő tudós	156
Tudós és politikus
A tudós és a politikus lelki alkatának tipikus különbsége: a vita contemplativa és a vita activa	158
A tudós kutatási szabadságérzése és a politikus pártkötöttsége	162
A hatalom tudata és a szellem hatalma	164
A teorétikus lelkialkat korlátai a gyakorlati politikában	164
A tudós rendszerint hamar tudatára jut e korlátoknak	165
Történész és politikus	174
Filozófus és politikus	182
Matematikus és politikus	184
Természetbúvár és politikus	199
A tudomány elvi szellemének elárulása a politikában	190
A politikának a kutató lelkére gyakorolt nyomasztó hatása	191
A teorétikus ember a politikai életre igazán eszméi útján hat	193
A tudós életműve
Az állat természeti életfolyamata és az ember szellemi élete	197
A tudós életműve az igazság értékének megvalósítása	198
A tudományos hivatás tudata	199
Genotipus és fenotípus a tudós életművében	201
Az egyenes-útú hivatás-tipus a matematika és a természettudomány terén	203
A monoideista és a polyideista tipus életműve	219
Az egyenes-útú hivatástipus a szellemi tudományok terén	220
A kerülő útú típus	224
A hivatástudat és az életmű megtörése	232
Tudományos hivatás és tehetség	236
A tudományos hivatás ébredése a serdülőkorban	240
A kutató szellemi erejének tetőpontja	241
A testi és szellemi életerő viszonya a férfi- és az öregkorban	240
A kutató szellemi erejének tetőpontja	241
Az igazságkutató tárgyszerelem hevessége és a rövid élettartam	242
A tudományos teremtőképesség biopszichikai hanyatlása	245
A nemzedék-probléma a tudomány terén	249
Az emberiségnek mint egésznek tudományos életműve: a haladás kérdése	253