A tudományos gondolkodás I. (töredék)

A tudós lelki alkata

Szerző

Kornis Gyula

Budapest

'Kornis Gyula: A tudományos gondolkodás I. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Franklin-Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1943
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	312 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Töredék kötet. Fekete-fehér reprodukciókkal illusztrálva. Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Két évtized folyamán a Bevezetés a tudományos gondolkodásba (1922) című munkám problematikájából fokozatosan és szervesen egy nagy mű terve nőtt ki, amelynek célja az emberi kultúra egyik alapvető ágazatának, a tudománynak, minden oldalról való tüzetes megvizsgálása. Az első rész, amelyet ebben a könyvben adok át az olvasónak, a tudományos gondolkodást mint személyes teremtő tevékenységet kutatja. Az alkotó tudós tipikus lelki alkatát és életművét sok önéletrajz, életléírás, levelezés, emlékirat adatai alapján lehető lelki életközelségben iparkodtam vizsgálni. így ez a könyvem mintegy Az, államférfi című munkám pár-darabja is: régebbi munkámban a politikusnak, most meg a tudósnak lelki struktúráját tárom fel.
Mindenki egy szellemi közegbe, a kor társadalmába és kultúrájába születik bele, amely sok nemzedék munkájának eredménye. Ámde a társadalmi kölcsönhatás szövedékébe az egyén is belefonja a maga személyes erejét és törekvéseit; egyéni kezdeményezés nélkül a társadalom a kultúra egyik területén sem mozdulna előre. Ezért az egyén szellemi tevékenységének vizsgálatát bocsátom előre, amikor a kultúrának azt az értékterületét kutatom, amelyet tudománynak nevezünk. Az elszigetelt egyén azonban csak fikció: ha lennének is a magáraálló gondolkodónak megismerési aktusai, ezek a közösség lelki talaja nélkül elszáradnának. A tudományos gondolkodás csakis a társadalomban válik szellemi tartalmak objektív hordozójává. Ezért művem nemsokára megjelenő második része A tudomány szociológiája: mikép hat a társadalom a tudományos gondolkodásra és viszont. A harmadik rész tárgya a Tudományelmélet: ez a mégis mérés tárgyi természetét (ismeretelmélet) és formáit (logika) teszi beható kutatás tárgyává.
A természetbúvárnak jól kell ismernie azt a műszerét, amelyet kísérleteiben használ: ugyanígy mindenkinek, aki tudományosan kutat, ismernie kell a tudományos gondolkodás műszerének, az emberi értelemnek, a megismerésnek természetét. Ennek megvizsgálása egész művem föladata.
Ebben a könyvben a lélektudományi kutatás céljából sok példát tárok fel a tudományok történetéből, azokat a hatalmas elmefeszítéseket s lelki rúgókat, amelyeknek köszönhetjük az évezredeken keresztül kifejlődött mai tudományt. Ezeknek a fölemelő példáknak mély erkölcsi jelentőségük is van : éppúgy sugallnak eszmények megvalósítására, mint a szentek legendái: az igazság benső tiszteletére és szeretetére, türelemre, állhatatosságra, pontosságra, önzetlen odaadásra, alázatra és lelkiismeretességre. Nemcsak a tények síkján fölvilágosítanak, hanem a tudomány étoszát is sugározzák: az egymást fölváltó tudós nemzedékeket nevelik.
KORNIS GYULA. Vissza

Tartalom

Előszó	3
Bevezetés
A tudomány jelentősége
A természettudományok jelentősége	7
A szellemi tudományok jelentősége	10
A tudomány eredete
A megismerés biológiai forrása	17
A megismerés szellemi forrása	18
Tudomány és élet	22
A tudomány, mint tevékenység, eredmény és eszmény
A tudomány, mint igaz tételek kutatása	24
A tudomány, mint tételek rendszere	24
A tudomány, mint végső logikai eszmény	25
A tudomány tárgyainak köre	26
A tudományos megismerés természete
A mindennapi tudományos megismerés különbsége	29
A tudományos ismeret igazolt ismeret	37
Fogalmi és intuitiv ismeret	33
A tudományos ismeret rendszeres ismeret	36
A gondolkodás élménye, tartalma és tárgya
Alany és tárgy a megismerésben	39
A gondolkodás lelki tevékenysége és a gondolt tartalom	39
A gondolkodás tárgya	41
A tudomány vizsgálatának problémaköre
A tudomány lelki tényezőinek vizsgálata: a tudomány pszichológiája	42
A tudomány társadalmi tényezőinek vizsgálata: a tudomány szociológiája	43
Az ismerettartalmak tárgyi érvényességének vizsgálata: ismeretelmélet	44
Az ismerettartalmak formai érvényességének vizsgálata: logika	45
A tudomány pszichológiája
A tudós lelki alkata
A teremtő gondolkodás és a tudós személyisége	51
A tudós hivatása a tárgyszerű megismerés	55
Az igazolás kötelességtudata, az értelmi lelkiismeret	55
A tévedés kockázatának bátorsága	56
A tudomány objektív tartalmát s a tudós személyiségét az igazság eszméje kapcsolja egybe	58
Az igazság tárgyszerelme	60
A platoni Erós-szal járó szenvedés és öröm	62
A tudós dinamikus és statikus logikai érzelme	63
Az értelem alázatossága	65
Eredetiség	69
Függetlenségi érzés	70
Elvszerűség	71
Élettől idegenség és félszegség, naivitás és hiszékenység	74
Az emberismeret hiánya	79
Elméleti hajlam és gyakorlati érzék	80
A magány szeretete	84
A hallgatagság	90
A barátság, mint az igazságkutatás egyesítő ereje	91
Csökkent házasodási hajlam	98
A közlés vágya	100
Tanári hivatás	105
Az egyoldalú szakbúvár	108
A világra, mint egészre irányulás	110
A szellemi myopia és mikropilia	112
A tudomány nemzetközisége és a tudós nemzeti érzése	113
Vallásos érzés	128
A tudós lelki alkata a görög felfogás tükrében	134
A teórétikus ember antik életeszménye: Platon és Aristotales	135
Descartes	141
Fichte	146
A tudós ideális típusa és a konkrét tudós személyiség	152
A tudós lelki vonások korrelációja	153
A tudós lelki alkat vizsgálatának forrásai	155
A problématudat szerepe a tudós lelki alkatában	158
A problématudat
A problématudat, mint a nemtudás tudása	159
Az ismeretek viszonyimplikációja és a tárgyak lét-implikációja	160
A problématudat lelki indítékai	162
A problématudat jelentősége	164
A problémák tartalma és történeti helyzete	166
A problématudat elemzése a tudomány új korszakainak küszöbén	166
Az elemzés nehézségei	168
A kisérleti módszer alkalmazása a problématudatra	169
A probléma megfoganása
A problématudat irányítja a gondolkodást	172
A probléma felötlésének nyugtalanító élménye	173
A megoldást kereső törekvés élménye. A vak véletlen s a racionalizált véletlen a probléma fölmerülésében	175
Szempontkészlet és értékelő álláspont a problématudat hátterében. Tipikus problémalátás	179
A problémák egymásba kapcsolt láncolata a kutató életműve	180
A problématudat szétforgácsolódása	188
A probléma magától villan föl	190
A problémákban rejlő logikai erő	191
A kutató személyes gondolkodó ereje	193
A problématudat kollektív háttere: új tények vagy új elméletek nyomában új problémahorizont támad	194
A tudomány szervezése nem szünteti meg a problématudat személyes jellegét	199
A "régi" és az "új" a problématudatban	200
Az egyén problématudatára a kortudat gyakran nem hangzik rá	204
Ugyanazon probléma egyidejű foganása több elmében	207
Problémák eltűnése és föltámadása	212
Egynemű problémafoganás a tudomány különnemű területein: egyidejű homogén problémalátás	214
A probléma megoldásának kísérlete
A teremtő gondolkodás, mint problémamegoldás, új jelentésviszonyok meglátása	220
A föladat tudata	332
A tudattalan szerepe a teremtő gondolkodásban	223
A problématudat az általános és a különös, az egész és a rész között fennálló viszony felismerésére törekszik	225
A probléma anyagának új szempontból való hirtelen átszervezése	226
A megoldásra irányuló próbálkozások rugalmassága	228
A szintétikus viszonybelátás	228
A szimbolikkus szkéma szerepe a teremtő gondolkodásban	233
Jelen probléma és régebbi szemlélet régi probléma és jelen szemlélet viszonya a gondolkodásban	236
A kételkedés és kritika szerepe a problématudatban	238
Friss problémalátás különnemű területeken	241
A laikusok termékeny problémalátása	242
A probléma megoldása
A gátlásnélküliség és evidencia élménye a probléma-megoldásában	246
A teremtő gondolkodás egysége: a megoldás élménye nem szigetelhető el	248
A helytelen megoldások termékenyítő ereje	248
Problématudat és érzelem
Az érzelem szerepe a problématudatban	251
A probléma mint kínos belső vívódás forrása	252
Az érzelem negativ hatása a problématudatra	253
Az érzelem pozitiv hatása a problématudatra	254
Irányérzelem a problématudatban	255
Dinamikus és statikus logikai érzelem	257
Az önérzelem szerepe a problématudatban	259
Hiúság	259
Becsvágy	262
Hatalomvágy	264
Büszkeség	266
Dicsőségvágy	269
Tudós gőg	271
Szerénység	274
Tudós autarkia	275
A problématudat és akarat
A feladat tudata és az akarat	277
Az ösztön szerepe a problématudatban	278
Az akarat ereje a tudományos kutatásban	379
A problématudat figyelmi reliefje	281
A figyelmi koncentráció a tudományos kutatásban	283
A tudományos megfigyelés lelki vonásai	285
A figyelem és a mozgás viszonya a tudományos kutatóban	287
A tudós figyelmi tipológiája	288
A problématudat és emlékezet
Az emlékezet a problématudat szolgálatában	292
Teremtő gondolkodás és hiányos emlékezet	295
Az emlékezet specializálódása	297
A gondolkodás eredetisége és a jó emlékezet	298
A jó emlékezet csökkenti a probléma-ingert	300
A jó emlékezet az értelemnek látszólagos pótléka	300
A produktív és reproduktív tudós: investigator és homo eruditus	302
E két típus szerepe a természettudományokban és a szellemi tudományokban	306
A kultúrateremtő s a kultúramegőrző ember	309