| Rugási Gyula: Szellemtörténet és történetfilozófia | 7 |
| "Új idealizmus" | |
| A magyar szellemtörténet kezdetei: a Minerva-kör | |
| Paradigmák: Thienemann Tivadar, Váczy Péter, Prohászka Lajos, Joó Tibor | |
| Történettudomány vagy történetfilozófia? | |
| "Mal du siécle" | |
| Három téma, három időszak az akadémia történetéből | |
| R. Várkonyi Ágnes: Tudomány és polgárosodás | 37 |
| Az autonómia feltételei | |
| A polgárosodás kihívásai | |
| Kapcsolat a nemzetközi áramlatokkal | |
| Feladatok | |
| Az okológiai szempontok úttörői | |
| Hanák Péter: A tudomány egyetemessége és nemzeti jellege | 46 |
| Eötvös a tudomány kettős szerepéről | |
| Romantikus és pozitivista nemzetkép | |
| Az Akadémia - a liberális hagyomány őrzője | |
| Lackó Miklós: Akadémia és szellemi élet az 1920-években | 56 |
| Ókonzervatív Akadémia | |
| "Nemzeti szempontú" tudomány | |
| Az Akadémia és az irodalmi élet | |
| Lackó Miklós: Tolnay Károly és szellemi kapcsolatai | 67 |
| Tolnay "köztes" helye | |
| Panofsky - tolnay modern oldala | |
| Néhány példa Tolnay intuitív módszerére | |
| Szellemi kapcsolatok. Tolnay és a modern művészet | |
| Popper Leó, Wilde János, Lesznai Anna | |
| Tolnay hazai befogadása | |
| Kerényi Károly | |
| Tolnay és Fülep | |
| Fülep és Tolnay vitái | |
| Művészetfilozófia | |
| Köte Sándor: Új művelődési eszmények az oktatásban a századelőn | 97 |
| Az alsó fokú oktatás | |
| Az új népiskolai tanterv | |
| A középiskolák | |
| Karády Viktor: Felekezeti státus és iskolázási egyenlőtlenségek | 125 |
| Vallás, iskolázottság, iskolai siker | |
| Kisebbségi helyzet és az elemi iskolázás stratégiái | |
| Zsidó vallási kultúra, műveltségi igény, iskolázottság | |
| A túliskolázás és a felekezeti gimnáziumok | |
| Vallási peremhelyzet és túliskolázás | |
| Hofer Tamás: Változó paraszti műveltség és a róla alkotott elképzelések | 169 |
| Három szakasz a magyar népi kultúra 19-20. századi történetében | |
| Magyar parasztgazdaságok az iparosodó Európában | |
| Új paraszti öntudat, és a népművészet virágzása | |
| A népművészet stíluskorszakai | |
| Nemzeti és a népművészet virágzása | |
| A népművészet stíluskorszakai | |
| Nemzeti kultúra - paraszti kultúra | |
| A polgári átmenet ellentmondásai | |
| Európai összevetés | |
| A népi kultúra értelmezései a századfordulón | |
| A korai néprajztudomány "népi kulturá"-ról alkotott képe | |
| Malonyay Dezső és a gödöllőiek felfogása a "népi kultúrá"-ról | |
| Néhány következtetés | |
| Nagy Ildikó: Polgárosuló színház a polgári Budapesten | 191 |
| Hagyomány és újdonság 1890-1906 | |
| A közönség és a kritika | |
| Új polgári műfajok | |
| Népszínmű helyett operett | |
| Magyar szerzők | |
| Új szakmai törekvések | |
| Strukturált színházszerkezet 1909-1918 | |
| Domináns műfajok - domináns szerzők | |
| Az 1910-es évek közönsége | |
| Lányi András: Az irodalmi tömegkultúra a két világháború között | 217 |
| Előzmény: népszerű olvasmányok | |
| A modern irodalmi tömegkultúra kibontakozása az 1920-as években | |
| Nick Carter és az újpesti indiánusok | |
| Középkultúra és középosztály | |
| Nemi élet a mellékletbe | |
| A világnézeti hetiregény | |
| Ponyvapropaganda | |
| Utószó | 249 |
Folytatás Microsoft-tal