| A baromfitenyésztés közgazdasági jelentősége (dr. Szlamenicky István) | |
| Hazai baromfitenyészetünk rövid története és továbbfejlesztésének iránya | 5 |
| A baromfitenyésztés világgazdasági kerete | 12 |
| A baromfitenyésztés helye az állattenyésztésben | 19 |
| A baromfihús és tojás jelentősége az élelmezésben | 20 |
| A barofitartás egyéb termékei és közvetett haszna | 22 |
| A baromfitermékek szerepe a külkereskedelmi forgalmunkban | 23 |
| A tyúk tenyésztése (dr. Bögre János) | |
| A tyúk külleme | 25 |
| Testtájak | 25 |
| A testrészek küllemi elbírálása | 27 |
| Testméretek felvétele, indexek | 29 |
| A bőr és függelékei | 29 |
| A baromfi tollazata | 31 |
| Kor és ivar szerinti elnevezések | 35 |
| Örökléstani alapfogalmak | 35 |
| A tojás és képződése | 44 |
| A tojásképző szerv felépítése | 44 |
| A tojás kialakulása | 45 |
| A kotlás | 49 |
| A vedlés | 53 |
| Értékmérő tulajdonságok | 56 |
| Tojástermelők-képesség | 57 |
| A tojások számának mérése (csapófészkezés) | 57 |
| Az állomány éves tojástermelésének kiszámítása | 60 |
| A tojástermelést meghatározó alaptulajdonságok | 60 |
| A tojástermelés változása az életkortól függően | 66 |
| A tojás súlya | 67 |
| A tojás minősége | 68 |
| Hústermelő-képesség | 69 |
| A húsformák megítélése | 70 |
| A hús minőségének elbírálása | 72 |
| Növekedési erély | 73 |
| Tollasodás | 77 |
| Termékenység | 78 |
| Kelthetőség | 80 |
| Ellenállóképesség | 81 |
| Egészségi állapot | 82 |
| Vérmérséklet, rossz szokások | 83 |
| Tenyésztéstechnikai eljárások | 83 |
| Fenotípusos szelekció | 83 |
| Tenyészkiválasztás a küllem alapján | 84 |
| A származás megítélése | 86 |
| Egyedi teljesítmény tömegszelekció | 87 |
| Az oldalági rokonok megítélése | 89 |
| Genotípusos szelekció | 89 |
| Családtenyésztés | 90 |
| Ivadékvizsgálat | 92 |
| Váltott kakas rendszer | 98 |
| Fajtiszta tenyésztés | 100 |
| Vérújítás, vérfrissítés | 101 |
| Rokontenyésztés | 101 |
| Vérvonaltenyésztés | 102 |
| Hagedoorn nukleus tenyésztési módszere | 103 |
| Lerner tenyészkiválasztási módszere | 106 |
| Kakas ivadékvizsgálat | 107 |
| Keresztezések | 108 |
| Tenyészállat-előállító keresztezés | 109 |
| Haszonállat-előállító keresztezés | 110 |
| A hibridtenyésztés és módszerei | 114 |
| A heterózishatás állandósítása | 119 |
| Jércetenyésztés | 119 |
| Gazdasági tyúkfajták és hibridek | 122 |
| A házityúk származása, háziasítás | 122 |
| A tyúkfajták csoportosítása | 123 |
| Egyoldalú tojástermelő tyúkfajták és vonalhibridek | 125 |
| A fehér leghorn | 125 |
| Tojástermelő hibridek | 128 |
| Kettős hasznosítású tyúkfajták | 130 |
| Magyar parlagi és nemesített | 130 |
| A rhode island red (rodejlend) | 132 |
| New-hampshire | 133 |
| A playmouth rock tyúk | 134 |
| A sussex (szaszex) tyúk | 136 |
| Egyoldalú hústermelő fajták és hibridek | 137 |
| A cornish (kornis) | 137 |
| Hústermelő hibridek | 138 |
| Párosítási eljárások | 142 |
| Természetes pároztatás | 142 |
| Vadpároztatás | 142 |
| Csoportos pároztatási eljárás | 142 |
| Háremszerű pároztatás | 142 |
| Kézbő pároztatás | 144 |
| Mesterséges beondózás | 145 |
| Egyedi jelzések | 146 |
| Irodalom | 148 |
| A tyúk takarmányozása (dr. Kakuk Tibor) | |
| A baromfi táplálkozásának sajátosságai | 153 |
| A baromfi emésztőkészüléke | 154 |
| Táplálékfelvétel és emésztés | 157 |
| A baromfi takarmányválasztása | 160 |
| Energiaforgalom | 160 |
| Közbülső anyagcsere | 160 |
| Létfenntartó energiaszükséglet | 161 |
| A termelés energiaszükséglete | 162 |
| A növekedés energiaszükséglete | 163 |
| A tojástermelés energiaszükséglete | 165 |
| Vízforgalom, ivóvízszükséglet | 166 |
| Takarmányanalízis, takarmányozási mértékegységek | 166 |
| A takarmányok alkotórészei | 168 |
| Takarmányozási mértékegységek | 168 |
| Energiaszámítási mértékegységek | 170 |
| Fehérjeszámítási mértékegységek | 172 |
| Mértékegységek az ásványi anyag számításban | 173 |
| A kivonható szénhidrát, a nyersrost és a zsír szerepe a baromfitakarmányozásban | 173 |
| A kivonható szénhidrát szerepe a baromfitakarmányozásban | 174 |
| A nyersrost szerepe a baromfitakarmányozásban | 176 |
| A zsírok szerepe a baromfitakarmányozásban | 180 |
| A fehérje szerepe a baromfitakarmányozásban | 180 |
| A fehérjék összetétele és táplálkozásélettani szerepe | 181 |
| Limitáló aminosavak, aminosa | 182 |
| A fehérjék biológiai értéke | 183 |
| Fontosabb aminosavak | 184 |
| Növendékcsirkék fehérjeszükséglete | 187 |
| Tojótyúkok fehérjeszükséglete | 189 |
| Fehérjehiány, fehérjetúletetés | 190 |
| Az ásványi anyagok szerepe a baromfi-takarmányozásban | 190 |
| Növendékcsirkék mész- és foszforszükséglete | 191 |
| Tojótyúkok mész- és foszforszükséglete | 193 |
| Kálium | 196 |
| Konyhasó | 196 |
| Magnézium | 197 |
| Kén | 197 |
| Mangán | 197 |
| Vas és réz | 198 |
| Jód | 199 |
| Kobalt | 199 |
| Cink | 199 |
| Szelén | 200 |
| A biológiai hatóanyagok szerepe a baromfi életműködésében és takarmányozásában | 200 |
| A vitaminok szerepe és a szükségletet befolyásoló tényezők | 200 |
| Zsírban oldódó vitaminok | 203 |
| A-vitamin | 203 |
| D-vitamin | 206 |
| E-vitamin | 208 |
| K-vitamin | 210 |
| Vízben oldódó vitaminok | 211 |
| B1-vitamin | 211 |
| Riboflavin | 212 |
| Nikotinsav | 213 |
| B6-vitamin | 213 |
| Pantoténsav | 213 |
| B12-vitamin, kobalamin | 214 |
| Folsav | 215 |
| Kolin | 215 |
| Biotin, H-vitamin | 215 |
| C-vitamin | 216 |
| Zúzófekély elleni faktor | 216 |
| Ismeretlen növekedési faktorok | 217 |
| Enzimek | 218 |
| Antibiotikumok | 218 |
| Hormonok | 220 |
| Felületaktív anyagok | 221 |
| Arzénvegyületek | 221 |
| Takarmánykiegészítő gyógyszerek | 222 |
| Takarmányismeret | 222 |
| Energiát szolgáltató takarmányok, gabonafélék | 222 |
| Kukorica | 223 |
| Búza | 223 |
| Árpa | 224 |
| Zab | 224 |
| Rozs | 225 |
| Fehérjedús takarmányok | 225 |
| Szójabab, szójadara | 225 |
| Földidió | 226 |
| Napraforgó | 227 |
| Repce | 227 |
| Lenmag | 228 |
| Borsó | 228 |
| Csillagfürt | 228 |
| Búzakorpa | 228 |
| Búzacsíra | 229 |
| Kukoricasikér | 229 |
| Szárított szeszgyári moslék és szürlet | 229 |
| Állati eredetű fehérjetakarmányok | 230 |
| Terimés takarmányok, zöld, szilázs, répafélék és szénalisztek szerepe, jelentősége a baromfitakarmányozásban | 232 |
| Zöldtakarmány | 233 |
| Szilázs | 234 |
| Mesterségesen szárított szénák | 234 |
| Sárgarépa | 235 |
| Gyári keveréktakarmányok és szerepük a baromfitakarmányozásban | 237 |
| Takarmánykiegészítő anyagok és készítmények | 237 |
| Ásványi anyagok | 238 |
| Takarmányok tárolása, előkészítése, etetési módszerek | 238 |
| Takarmányok fogadása, mintavétel | 238 |
| A takarmány tárolása | 238 |
| Takarmányok előkészítése az etetésre | 239 |
| Csíráztatás | 239 |
| Etetési módszerek | 240 |
| Kizárólagos keveréktakarmányetetés | 241 |
| Préselt takarmány | 241 |
| Nedvesített lágyeleség | 243 |
| Szemes takarmánnyal kombinált etetés | 244 |
| Takarmányváltoztatás | 245 |
| Etetés és takarmányösszeállítás korcsoportonként | 246 |
| Csirkék takarmányozása háromhetes korig | 246 |
| Pecsenyecsirkék takarmányozása | 247 |
| Ketreces csirkék takarmányozása | 250 |
| Csirkék ketreces feljavítás | 250 |
| Tenyészcsirkék és növendékek takarmányozása | 252 |
| A növendékek korlátozott etetése | 255 |
| Tojótyúkok takarmányozása | 257 |
| Ketreces tyúkok takarmáyozása | 262 |
| Stressz-hatás és stressz-takarmányozás | 262 |
| A takarmányozás hatása a szaporodásra és az állati termékekre | 264 |
| A takarmányozás hatása a tojástermelésre és a tojás összetételére | 264 |
| A takarmányozás hatása a tojások termékenységére és kelthetőségére | 266 |
| A takarmányozás hatása a kakasok termékenységére | 267 |
| A takarmányozás hatása a test összetételére, a vágottáru színére, ízére és minőségére | 267 |
| Irodalom | 268 |
| Keltetés | |
| A tenyésztojás minőségét befolyásoló tényezők | 271 |
| A tenyésztojás minőségi feltételei | 271 |
| A tojás gyűjtése és kezelése | 272 |
| A tenyésztojás tárolása és szőállítása | 273 |
| Keltetés gépekben | 274 |
| A keltetőgép szerkezete és működése | 274 |
| Keltetőgép-típusok | 274 |
| Tojástartó tálcák | 276 |
| Fűtőberendezések | 277 |
| Hőszabályozó, légcsere | 277 |
| Párásító berendezések | 278 |
| A keltetés fizikai és mechnaikai tényezői | 279 |
| Hőmérséklet, önhő | 279 |
| Páratartalom | 280 |
| Friss levegő | 280 |
| A tojások hűtése | 281 |
| A tojások forgatása, tálcacsere | 281 |
| A tojások gépberakása és lámpázása | 282 |
| A csibék kelése | 284 |
| A kelés élettana | 285 |
| Az embrió fejlődési szakaszai | 286 |
| A keltetés biológiai ellenőrzése | 287 |
| A keltetés szervezése | 288 |
| A tojásellátás szervezése | 289 |
| A keltetési technológai és annak ellenőrzése Gergely-féle 10 000-es gépekben | 290 |
| A keltetőgép karbantartása, fertőtlenítése | 292 |
| Naposcsibék ivarmeghatározása | 293 |
| Ivarmeghatározási eljárások | 293 |
| Irodalom | 294 |
| Tojás és hús árutermelés (Várady Barna) | |
| A tyújtartás feltételei | 297 |
| A tyúk hőigénye | 297 |
| Hőtermelés és hőveszteség | 297 |
| Hőmérsékleti határok | 298 |
| Páratartalom | 299 |
| A kilehelt pára és a hőveszteség | 299 |
| Ammóniaszint | 301 |
| Porképződés | 302 |
| Levegőcsere | 302 |
| A levegőcsere és a légáramlás gyorsasága | 302 |
| A szellőztetés módjai | 303 |
| Szigetelés | 305 |
| Az intenzív tartási módszerek kialakulása | 308 |
| A tojástermelés | 309 |
| A tojóállomány megválasztása | 311 |
| A tenyésztojástermelés megszervezése | 311 |
| A tojóház | 312 |
| Érévnyben levő tojóház-típustervek | 313 |
| Az intenzív tojótyúktartás módszerei | 315 |
| A kifutó | 315 |
| Kifutórendszerek | 318 |
| A mélyalom | 319 |
| Lécpadlós és kombinált mélyalmos tartás | 320 |
| Ketreces tartás | 322 |
| A tojóház belső berendezése és gépesítése | 323 |
| Etető- és itatóberendezések | 327 |
| Ülőrendszerek | 331 |
| A trágyaakna és a trágyagyűjtés | 332 |
| Tojófészek-típusok | 334 |
| Tojótyúkok gondozása | 339 |
| Az elverés | 340 |
| A tyúkok kannibalizmusa | 341 |
| Csőrcsonkítás | 342 |
| Taraj- és áll-lebeny csonkítás | 342 |
| Sarkantyú- és lábujjcsonkítás | 343 |
| Szárnycsonkítás | 343 |
| Munkarend | 344 |
| A tojáshozam növelésének módszerei | 344 |
| Nyári tojástermelés | 345 |
| A téli tojástermelés növelésének lehetőségei | 347 |
| Mesterséges világítás | 351 |
| A tojóállomány váltása és selejtezése | 351 |
| A jércetartás gazdaságossága | 353 |
| Az állományváltás ideje | 355 |
| A termelő és nem-termelő állat megismerése | 356 |
| A tojástermelés mértékének megítélése külső jelekből | 359 |
| A selejtezés módszerei | 360 |
| A tenyészkakasok selejtezése és váltása | 360 |
| A tenyésztojástermelés költségtényezői | 362 |
| A tojás kezelése és tárolása | 363 |
| A tiszta tojás termelése | 363 |
| A tojás gyűjtése | 363 |
| A tojás tárolása | 364 |
| Az étkezési tojás kezelése | 364 |
| Az étkezési tojás minősítése | 366 |
| A tenyésztojás kezelése | 367 |
| Tenyész- és pecsenyecsirke nevelés | 367 |
| A nevelés feltételei | 367 |
| A megfelelő hőmérséklet | 369 |
| Levegőszükséglet és páratartalom | 370 |
| Állománysűrűség | 372 |
| Állománynagyság és falkalétszám | 372 |
| Az etetés és itatás módja | 373 |
| A nevelőház almozása | 375 |
| Zárt nevelés | 376 |
| Korszerű nevelőépületek | 377 |
| Érvényben levő csibenevelő típustervek | 381 |
| Csibenevelés ketrecben | 382 |
| A nevelő fűtése és műanyagtípusok | 382 |
| Etető- és itatóberendezések | 387 |
| Egyéb berendezések | 389 |
| A csibe gondozása az első hetekben | 389 |
| A naposcsibe kirakása | 390 |
| Az első napok teendői | 391 |
| A pecsenyecsirke nevelése | 393 |
| A pecsenyecsirkenevelés gazdaságossága | 395 |
| A tenyészállomány nevelése | 398 |
| Jércék nevelése | 398 |
| Nevelés szabadban, vándorólban | 399 |
| Az ivarérés késleltetése | 400 |
| Tenyészkakasok nevelése | 401 |
| Fertőtlenítő anyagok és fertőtlenítés | 402 |
| Elhullt állatok kezelése és megsemmisítése | 403 |
| A baromfitrágya értéke és felhasználása | 404 |
| A baromfitrágya beltartalma | 405 |
| A baromfitrágya előkészítése trágyázási célra | 405 |
| Irodalom | 406 |
| Függelék | 409 |
| Tárgymutató | 425 |
