A Váci Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépiskola ötven éves

Előszó

Előszó
Bármilyen hihetetlen, az alma mater fölött is múlik az idő, 50 éves lett szeretett iskolánk.
Az ember hajlamos azt gondolni, még ki sem hűlt az iskolapad, melyből az érettségin az utolsó felelet után felállt, pedig mindig újak követték az előző generációkat és 1996-ban 50. tanévét zárta a Váci Táncsics Mihály Szakképző Intézet.
Ötven év nem nagy idő. Mondhatnánk a „Váci Mező" szerényen meghúzódik a több száz éves, nagymúltú iskolák árnyékában. De aki ebbe az iskolába tanárként, vagy diákként egyszer betette a lábát, annak ezek feledhetetlen, meghatározó, semmivel sem pótolható évek voltak.
A képzés több helyen, több szakmában folyt az évek során. Hogy milyen színvonalon? Erre legjobb bizonyíték a számtalan sikeres tanítvány, a sok-sok visszajáró diák, hogy a mai tanítványok közül többeknek a szülei is az iskolánk lépcsőit koptatták.
Az évkönyv egyrészt Nekik készült, akik az ötven év alatt az iskola tanárai, tanulói voltak. A könyvet olvasva emlékezzenek az itt töltött évekre, iskolatársaikra, tanáraikra. Éljék át újra a diákcsínyeket, idézzék fel a legszebb emlékeiket.
De készült ez az összegzés az iskola leendő diákjainak, tanárainak, dolgozóinak is. őrizzék meg ennek az 50 évnek az emlékeit, ápolják a hagyományokat. A könyvet lapozva merítsenek belőle erőt, kitartást, hogy az elkövetkező évek legalább olyan eredményesek legyenek, mint az előzőek, hogy a „Váci Mező" ebben a nehéz, változó világunkban fennmaradjon és büszkén, emelt fővel ünnepelhessenek majd utódaink a 100. évfordulón.
Vác, 1996. június hónap
Bella László igazgató Vissza