Fülszöveg
Az első világháború tizenharmadik hónapjában, 1915. augusztus 16-án jelenik meg a Nyugatban Babits Mihály Jászottam a kezvéle című szerelmes verse, mely a következő sorokkal zárul: nagyobb örömmel ontanám kis ujjáért a csobogó vért, mint száz királyért, lobogóért!
Ez a Három sor a "bűnjel", emiatt indul meg a sajtóhadjárat - az Ady elleni hajsza folytatásaként - Babits ellen. Az újságok hasábjain zajló perben támadják költészetét és kétségbe vonják tanári működésének hazafias biztosítékát is. Tanártársainak egy része is ellene fordul, rendkívüli tanácskozáson vonja felelősségre a költőt. 1916 januárjában a közoktatásügyi hatóság Babits pedagógusi tevékenységét egy időre felfüggeszti.
A "baljósan híressé vált" versnek két múzsája is van: az egyik Kiss Böske, a tizenhat éves rokon lány, aki 1911 nyarán fontos szerepet játszott a költő érzelmi életében; a másik a művészeteket kedvelő Révész Ilus, akibe 1915-ben volt reménytelenül szerelmes. A költeményt valószínűleg Kiss Böskére...
Tovább
Fülszöveg
Az első világháború tizenharmadik hónapjában, 1915. augusztus 16-án jelenik meg a Nyugatban Babits Mihály Jászottam a kezvéle című szerelmes verse, mely a következő sorokkal zárul: nagyobb örömmel ontanám kis ujjáért a csobogó vért, mint száz királyért, lobogóért!
Ez a Három sor a "bűnjel", emiatt indul meg a sajtóhadjárat - az Ady elleni hajsza folytatásaként - Babits ellen. Az újságok hasábjain zajló perben támadják költészetét és kétségbe vonják tanári működésének hazafias biztosítékát is. Tanártársainak egy része is ellene fordul, rendkívüli tanácskozáson vonja felelősségre a költőt. 1916 januárjában a közoktatásügyi hatóság Babits pedagógusi tevékenységét egy időre felfüggeszti.
A "baljósan híressé vált" versnek két múzsája is van: az egyik Kiss Böske, a tizenhat éves rokon lány, aki 1911 nyarán fontos szerepet játszott a költő érzelmi életében; a másik a művészeteket kedvelő Révész Ilus, akibe 1915-ben volt reménytelenül szerelmes. A költeményt valószínűleg Kiss Böskére emlékezve kezdte írni, és a töredéket a Révész Ilus iránti vonzalom hatására fejezte be.
Babits később Többször is felidézte a pert és személyes sorsának alakulását. Boros Ferencnek azt nyilatkozta, hogy "Rákosi Jenő följelentésére... fölfüggesztettek tanári állásomból - akkor a tisztviselőtelepi gimnáziumban taította -, és a bűróba tettek. Két napig bírtam a hivatali munkát. Nagy utánajárásra szabadságoltak." (Élet, 1918. november 24.) Öt eztendővel később Fazekas Imrének is beszélt erről: "A háború első napján pacifista voltam, tudtam, meg is mondtam, hogy mi ez, kik jönnek, meddig tart, mi lesz a vége... Tudtam, hogy Magyarországnak mit jelent a béke s mit jelent a háború, jobban, mint azok, akik üldözték pacifizmusomat, s akik körül a legkülönb: Rákosi Jenő ma már látja talán, hogy bennem is hű aggodalom égett ezért a kalandokba hajszolt magyarságért..." (Magyarország, 1923. december 8.) Még Önéletrajz-ában is fontosnak tartotta említeni azt, hogy a "háború alatt véleménykülönbség merült fel köztem és az állam közt: az állam háborút viselt, én pacifista voltam. úgy látszik, nekem lett igazam." (Az Est Hármaskönyve, 1923.)
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal