A vajdasági magyarság kétnyelvűsége

Előszó

...A most megjelenő tanulmánykötet Göncz Lajos eddigi munkásságának azokat a darabjait fűzi egybe, amelyek a Szerző főként az elmúlt évtizedben folytatott kutatásainak eredményeit mutatják be. A tanulmányok középpontjában voltaképpen a vajdasági magyar-szerb kétnyelvű közösség és beszélői állnak, így különös érdeklődésre tarthatnak számot a vajdasági szakemberek, értelmiségiek, kisebbségpolitikusok körében. Minthogy azonban több dolgozat együtt elemzi a vajdasági nyelvi adatokat a Kárpát-medence többi kisebbségi magyar közösségével, s mivel az elméleti fejezetek, valamint a pszicholingvisztikai vizsgálatok eredményei is a kétnyelvű helyzetek széles skáláját jellemző, általános érvényű megállapításokat tartalmaznak, a kötetet nagy haszonnal forgathatják a kétnyelvűséget kutató szakemberek mellett mindazok a társadalomkutatók, gyakorló tanárok, tanárjelöltek, szülők, akik a bilingvizmus sokarcú jelenségét és a mögötte húzódó társadalmi, nyelvi, lélektani folyamatokat szeretnék jobban megérteni, legfőképpen pedig maguk a Kárpát-medencében élő beszélők, akik "miközben élik mindennapi életüket, felváltva két vagy több nyelvet is használnak, és néha eltérő kultúrák követelményeihez alkalmazkodnak."...
Göncz Lajos korábbi munkáiban és mostani könyvében is nagy hangsúlyt fektet a hozzáadó és felcserélő kétnyelvűségi helyzetek és a belőlük adódó eltérő nyelvi-lélektani kimenetek elemzésére. Ez azért különösen fontos, mert segít a kétnyelvűség egyoldalú, differenciálatlan szemléletéből adódó tévhitek, mint például a kétnyelvűség egyértelműen káros jellegét erőltető elképzelések, eloszlatásában. Kiemelendő, hogy a kétnyelvűség árnyalt bemutatásával ezt a kritikai szemléletet a Szerző nemcsak az elméleti részben érvényesíti, hanem módszertanilag jól megalapozott, objektív kutatási eredményekkel a későbbi fejezetekben empirikusan is cáfolja a frakcionális, egynyelvűségi, téves elképzeléseken alapuló bilingvizmus-felfogásokat... Vissza