A vallás a modern világban

Előszó

Részlet:
"A dolgozatban kitűzött feladat
A 19. és a 20. század óriási társadalmi-gazdasági változások kora, a modern társadalom beköszöntének az időszaka. Ebben a sok vonatkozásban forradalmi változásban a vallás és az egyház társadalmi helye és szerepe is megváltozott. Nem véletlen, hogy a vallás kérdése mennyire központi helyet foglal el a szociológia klasszikusai munkásságában. Ehhez viszonyítva talán meglepő, hogy a szociológia klasszikusai munkásságában. Ehhez viszonyítva talán meglepő, hogy a szociológia következő nemzedékeit a vallás már nem érdekelte. Kisebb persze a meglepetés, ha arra gondolunk, hogy a klasszikusok a vallás hanyatlását jósolták. Ez a jóslat aztán a modernizációelméletek kimondott-kimondatlan állandó tartozékává vált. Nagyon leegyszerűsítve, az elmúlt évszázad társadalomtudománya azt vélte, hogy a modernizáció kiszorítja a vallást és a vallásosságot, vagy legalábbis megszünteti annak társadalmi jelentőségét. A feltételezett okozati kapcsolat a szaktudósok sora és az értelmiségi gondolkodás számára egyaránt meggyőzőnek tűnt. A dolog tételes kimondása a szekularizációs koncepció.
Az utóbbi három évtizedben megváltozott a helyzet. Korábban is voltak egyesek, akik bírálták a szekularizációs felfogást, amely aztán az iszlámizmus, a pünkösdista vallási megújulás és némely kelet-közép-európai ország vallási fellendülése és egyéb tényezők hatására, a 20. század vége felé, veszítette el teljesen meggyőző erejét. Habermastól Bergerig számos jeles szociológus változtatott, többé-kevésbé óvatosan, korábbi álláspontján. Mára már kivétel számba megy az a vallásszociológus, aki nem utasítja el a szekularizációról vallott korábbi elképzeléseket és a szűkebb szakterületen kívül is egyre többen értékelik át korábbi felfogásukat." Vissza