| Előszó a magyar olvasókhoz | 11 |
| Előszó | 13 |
| Bevezetés | 17 |
| A legfőbb típus: a vallásfilozófia mint a "preracionális" tudat kritikája | 21 |
| Egy különösen elterjedt típus: a vallásfilozófia mint a vallás filozófiává történő átalakítása | 25 |
| Az első program: a vallási hagyomány filozófiai allegorézise | 25 |
| A második program: a filozófia mint az öntudatra ébredt vallás. A program platóni eredete | 26 |
| A program módosulásai a filozófiatörténet során | 28 |
| Plótinosz és az újplatonizmus | 28 |
| Ágoston sajátos álláspontja | 29 |
| Az újplatonizmustól az idealizmusig | 31 |
| A vallás értelmezésétől a vallás megszüntetéséig | 34 |
| Bloch Isten nélküli vallása | 36 |
| A vallásfilozófia mint a vallás filozófiává történő átalakítása - Visszatekintés | 37 |
| Egy több korszakon át uralkodó típus: a filozófiai teológián alapuló vallásfilozófia | 39 |
| A filozófiai teológia témája és érvelésmódja | 40 |
| A vallási kérdések és a filozófiai teológia kérdéseinek különbsége | 40 |
| Az "Isten" kifejezés vallási összefüggésből filozófiai összefüggésbe helyeződése | 41 |
| A vallás kritikus hermeneutikájától az ontoteológiáig | 44 |
| Előkészítő lépések | 44 |
| "Isten" és "a lét" | 45 |
| A hit és a tudás viszonya az ontoteológiai összefüggésben | 47 |
| Kant "kopernikuszi fordulata" és az ontoteológia válsága | 49 |
| Az ontoteológiától az értelem analitikájáig | 49 |
| A vallás racionális megalapozásának vége? | 50 |
| A transzcendentális reflexió jelenléte a filozófia történetében | 52 |
| Az Istenről való transzcendentálfilozófiai beszéd története és tipológiája | 54 |
| Descartes és a szubjektivitáselméleti istenérv | 54 |
| A vallási racionalizmus kialakulása és az ész istenítése | 56 |
| Az ész istenítésének megszüntetése az ész dialektikájának kimutatása által | 58 |
| A vallás új felfogása | 62 |
| Az Istenről való transzcendentálfilozófiai beszéd és a remény teológiája | 63 |
| Kant kritikája és a "filozófia szekularizációja" | 63 |
| A transzcendentális teológiájra alapozott vallásfilozófia | 65 |
| A vallás megalapozása és a vallások összehasonlítása | 67 |
| A remény mint a vallás középpontja és mércéje | 69 |
| A filozófiai teológián alapuló vallásfilozófia - Visszatekintés és kritikus értékelés | 72 |
| A vallásfilozófia egy újabb típusa: a vallásfenomenológia | 77 |
| A vallásfenomenológia mint a filozófiai fenomenológia és az empirikus vallástudomány találkozásának eredménye | 78 |
| Egy megállapítás és négy kérdés | 78 |
| A valláskutatók elvárásai a fenomenológiával szemben és a fenomenológiai "lényegfogalom" mint módszertani lehetőség | 79 |
| A fenomenológiai fogalmak recepciója és téves használatuk gyanúja | 80 |
| Előzetes módszertani döntés: nem iskolás átvétel, hanem kipróbálás és kiválasztás | 81 |
| A vallási aktusok (noézisek) és tárgyak (noémák) regionális fenomenológiája | 83 |
| A vallásfenomenológia mint a szent megjelenéséről szóló tan - Álláspontok, programok és továbbfejlesztett változataik | 84 |
| A "szent" és a "sensus numinis" - Rudolf Ottó kérdésfelvetése | 84 |
| Újabb kérdésfelvetés: a hierofánia dialektikája és a vallás történelmisége | 86 |
| A hieroglifák tipológiájától a vallások történetéhez - a vallásfenomenológiai kérdésfelvetés módosulása Mircea Eliade gondolkodói útjának példáján keresztül | 87 |
| A fenomenológiai módszer vallástudományi alkalmazásának lehetőségei és határai | 89 |
| A helytállóság kritériuma: a vallástörténet vallásfenomenológiai értelmezésének feladata | 89 |
| Husserltől vissza Hegelhez: a "magánvaló" és a "számunkra való" dialektikája mint a vallás történetiségének alapja | 90 |
| A vallási a priori és a vallási akcentusok jelentésének logikája: Max Scheler vallásfenomenológiai koncepciója | 93 |
| Az imádság fenomenológiája - a vallási beszéd dialektikájához és a vallási nyelv történelmiségéhez kapcsolódó problémafelvetés | 96 |
| Kiaknázatlan lehetőségek - vagy a módszer strukturális korlátai? | 98 |
| Kitekintés: a vallásfenomenológia programja és annak megvalósítása a vallási nyelv transzcendentális analízisének formája | 100 |
| A "nyelvi fordulat" és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise | 103 |
| A pozitivizmus és a vallási nyelv analízise | 104 |
| A nyelvanalízis és az Istenről való beszéd értelmezésének a gyanúja | 105 |
| A vallási nyelv "nem propozicionális jellege" és "a vallási nyelvjáték autonómiájának kérdése" | 108 |
| A vallási nyelv "nem propozicionális jellegét" és a "vallási nyelvjáték autonómiáját" állító tételek kritikája | 112 |
| A "nyelvi fordulat" és a transzcendentálfilozófia - A vallási nyelv analízise a pozitivizmussal folytatott vitától függetlenül | 115 |
| Az Immanuel Kant hatása alatt álló német nyelvfilozófia | 115 |
| A szimbolikus formák filozófiája (Cassirer) és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv struktúrájának az analízise | 118 |
| Cassirer nyelvfilozófiájának új eredményeket hozó alkalmazása | 120 |
| A kanti és a zsidó vallásfelfogás gyümölcsöző találkozása | 122 |
| A vallásfilozófia mint az isteni parancs és az imádság grammatikája - Hermann Cohen, Franz Rosenzweig és Martin Buber | 124 |
| Cohen és Rosenzweig vallási beszédaktus-elméletének új eredményeket hozó alkalmazásai | 127 |
| A nyelv filozófiája és a szó teológiája - A "nyelvi fordulat" a vallásfilozófia és a keresztény teológia találkozása esetében | 130 |
| A teológia mint a hit nyelvéről szóló tan: Gerhard Ebeling | 130 |
| A megszólítás helyzetei - tapasztalatok és elbeszélések - rövid teológiai formulák: Ingolf U. Dalferht törekvések a vallási nyelv logikájának létrehozására | 134 |
| Az istendicséret mint a hit nyelve és a doxológia mint az Istenről való beszéd eredete: Geoffrey Wainwright és a rendszeres teológia új alapvetése | 136 |
| Filozófiai teológia - vallásfenomenológia - a vallási nyelv analízise: visszatekintés a vallásfilozófia három módszertani megközelítsére; szisztematikus kitekintés | 141 |
| Összehasonlítás és kritikai értékelés | 141 |
| A vallásfilozófia tárgyalt típusai kitüntetett témáik szerint | 141 |
| A vallásfilozófia tárgyalt típusai módszereik szerint | 145 |
| A vallásfilozófia tárgyalt típusai és a vallás kritériumainak meghatározása | 149 |
| A három koncepció és összekapcsolásuk kérdése | 152 |
| Rendszeres kitekintés | 154 |
| A transzcendentális istentan mint a vallási tudat önértelmezéséhez nyújtott hermeneutikai segítség | 155 |
| A tanszcendentálfilozófia fokozott módszertani refelxiója és a transzcendentálfilozófiai istenforgalom kidolgozására irányuló erőfeszítések | 158 |
| Módszertani megfontolások a vallási nyelv analíziséről | 161 |
| A vallási jelleg kritériumairól | 164 |
| Módszertani megfontolások a vallásfenomenológiával kapcsolatban | 168 |
| A vallási noézis és a vallási noéma dialektikus viszonya | 170 |
| Irodalom | 173 |
| Függelék - kiegészítések a 2. kiadáshoz | 185 |
| A tájékozódás igénye a megváltozott körülmények között | 185 |
| A szekularizáció folyamata mint a vallásfilozófiához intézett kérdés | 185 |
| A politika és a környezetetika szakralizálódása és a vallásfilozófiai tájékozódás igénye a megváltozott körülmányek között | 189 |
| A kultúrák közötti kapcsolatok és a vallások párbeszéde | 193 |
| Az "új vallások" és a "tényleges vallásit" a "csak látszólag vallási jelenségektől" megkülönböztető jegyek kérdése | 195 |
| A hagyomány elemeinek szokatlan kezelése: eklekticizmus, szinkretizmus, allegorikus értelmezés | 195 |
| Az ítéletalkotás megfelelő kritériumainak kérdése | 197 |
| A teológia által a vallásfilozófiához intézett kérdése | 199 |
| Módszertani problémák | 202 |
| A módszerekkel jelen könyvben javasolt összekapcsolása | 202 |
| Módszertani kifogások | 204 |
| Alkalmazási kísérletek | 205 |
| A vallás racionalitása és kritikára való képessége | 206 |
| A vallás és a vallás torzulásainak megkülönböztetése mint a teológiai és a vallásfilozófiai érvelés feladata | 210 |
| Vallás, kultúra és társadalom | 215 |
| Az intencionalitás uralma? - Megjegyzések a már említett módszertani kérdéshez | 221 |
Folytatás Microsoft-tal