| Előszó | 9 |
| Juhász Ottó: A kínai belső helyzet alakulása, kilátások | |
| Folyamatosság és új hangsúlyok Kína fejlesztési és nemzetközi stratégiájában | 13 |
| Folyamatosság és változás a fejlesztési stratégiában | 13 |
| Belső kihívások | 14 |
| Realizmus, stabilitásigény | 18 |
| Politikai reformok? | 20 |
| Új helyzet a Tajvani-szorosban | 21 |
| Folyamatosság és módosulás a külkapcsolati stratégiában | 25 |
| Kína és a globalizáció | 25 |
| Ideológiai pragmatizmus, eklekticizmus | 26 |
| A tradicionalizmus előjelei | 30 |
| Egyes társadalmi, etnikai, vallási feszültségek és a korrupció kezelése | 31 |
| Alapvetés | 31 |
| A KKP ideológiai és szervezeti reformja | 33 |
| A KKP stratégiái a társadalmi feszültségek csökkentésére | 35 |
| Az emberi jogok a kínai jogalkotás és -alkalmazás tükrében | 46 |
| Az állampolgári jogok kérdése kínai megközelítésben | 46 |
| Az állampolgári/emberi jogok a KNK alkotmányaiban | 47 |
| Egyéb emberjogi problémák | 47 |
| A kínai pénzügyi szektor | 50 |
| Bankrendszer | 50 |
| Tőkepiac és tőzsde | 53 |
| A regionális különbségek, urbanizáció és vidékpolitika | 55 |
| Regionális különbségek | 55 |
| Urbanizáció és vidékpolitika | 56 |
| Kína tudományos és technológiapolitikája | 59 |
| Tanulságok Magyarország számára | 64 |
| Politika | 64 |
| Civil kapcsolatok | 66 |
| Tudásexport, kutatás-fejlesztés | 66 |
| Felhasznált irodalom | 69 |
| Tálas Barna: Kína társadalmi-gazdasági fejlődésének távlatai 2030-ig | |
| Előszó | 73 |
| A kínai társadalmi-gazdasági fejlődés legutóbbi három évtizedének fő tendenciái és tanulságai | 75 |
| Tartósan magas növekedési ütem | 76 |
| Mélyreható szerkezeti változások | 80 |
| Az ezredforduló utáni hét év alatt kialakult kiinduló helyzet részletesebb felmérése | 84 |
| Milyen fejlődésről adnak képet a naturális mutatók? | 85 |
| Milyen következtetések vonhatók le a táblázatban szereplő értékmutatókból? | 90 |
| Milyen mutatókkal jellemezhető még a kínai-társadalom és gazdaság jelenlegi helyzete? | 98 |
| Prognózis az elkövetkező két évtizedre | 102 |
| A prognóziskészítésnél figyelembe vett általánosabb feltételezések és megfontolások | 104 |
| A demográfiai és foglalkoztatottsági mutatók várható alakulása | 106 |
| Néhány megjegyzés a további naturális mutatókkal kapcsolatban | 109 |
| A megtermelt és a felhasznált GDP-volumen előrejelzése | 112 |
| A termelékenység várható alakulása | 116 |
| A GDP-n kívüli főbb értékmutatók várható alakulása | 118 |
| Az oktatás, valamint a kutatás és fejlesztés várható alakulásának mutatói | 121 |
| A hatékonysági mutatók várható alakulásának előrejelzése | 122 |
| Néhány zárógondolat és megválaszol(hat)atlan kérdés | 124 |
| Megőrizhető-e, illetve teljesen helyreállítható-e Kína egysége? | 124 |
| Lesz-e demokrácia Kínában? Ha igen, mikor és milyen? | 128 |
| Milyen lesz a globalizáció további erősödésének hatása Kínára és a kínai emberekre? | 133 |
| Modellértékűvé válhat-e a jövőben a kínai társadalmi-gazdasági fejlődés? | 136 |
| Felhasznált irodalom | 139 |
| Melléklet | 141 |
| Hernádi András: Kína nemzetközi kapcsolatai | |
| Összefoglaló áttekintés Kína külkereskedelmi és tőkeforgalmáról | 169 |
| A külkereskedelmi forgalom a főbb partnerekkel | 169 |
| A közvetlen tőkebefektetések (FDI) forgalma a főbb partnerekkel | 172 |
| Kapcsolatok a nagyhatalmakkal | 176 |
| Kapcsolatok az Amerikai Egyesült Államokkal | 176 |
| Kapcsolatok Oroszországgal és Indiával | 183 |
| Kapcsolatok Japánnal | 186 |
| Kapcsolatok a délkelet-ázsiai térség kisebb országaival | 189 |
| Konfliktusgócok a délkelet-ázsiai térségben: a két Korea, Tajvan és Hongkong, a Spratly-szigetek | 189 |
| Kapcsolatok az ASEAN-nal - Mianmar "problematikája" | 196 |
| Kína és az iszlám | 198 |
| Kína és a Közel-Kelet | 198 |
| Kapcsolatok a közép-ázsiai országokkal - A Sanghaji Együttműködési Szervezet | 200 |
| Kapcsolatok a fekete-afrikai országokkal | 214 |
| Kapcsolatok a közép-kelet-európai országokkal | 222 |
| Tanulságok, ajánlások Magyarország számára | 228 |
| Felhasznált irodalom | 235 |
| Rácz Lajos: A magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei | |
| Bevezetés | 239 |
| A magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok általános feltételrendszere, serkentő és gátló tényezői | 240 |
| Lehetőségek, kockázatok és kihívások szektorok szerinti bontásban | 244 |
| A magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok lehetőségei az agráriumban | 244 |
| Logisztikai lehetőségek a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokban | 245 |
| Magyarország mint regionális központ Kína számára Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában - a regionális kooperáció lehetőségei | 247 |
| Együttműködési lehetőségek a magyar tudásexportban, a kutatás-fejlesztésben és az oktatásban | 249 |
| Migrációs és vízumpolitika Magyarország Schengen-tagságát követően | 250 |
| Összegezett következtetések és ajánlások, kapcsolódások a projektben szereplő többi kutatási témához | 253 |
| Felhasznált irodalom | 257 |
| Inotai András: Kína növekvő szerepe a világgazdasági folyamatokban | |
| Bevezető megjegyzések és általános világgazdasági keret | 261 |
| Kína szerepe a világkereskedelemben és WTO-tagságának értékelése | 271 |
| Kína mint egyre jelentősebb nemzetközi tőkeimportőr | 284 |
| A magyar vállalatok lehetőségei a kínai tőkeimportban | 289 |
| Kína kibontakozó szerepe a nemzetközi tőkeexportban | 290 |
| Néhány következtetés a magyar gazdaságpolitika számára | 301 |
| Kína és a nemzetközi nyersanyag- és energiapiacok | 302 |
| Magyar lehetőségek | 312 |
| A kínai segélypolitika jellemzői nemzetközi összehasonlításban | 313 |
| Kína növekvő szerepe a nemzetközi pénzügyi rendszerben | 320 |
| Felhasznált irodalom | 330 |
