A város és a rózsa

Fülszöveg

zerötszázneggvennyolc, Maggar Királgság. Buda lass egg évtizede török kézre került, az ország hároni részre szakadt. A három résznek - a török hódoltságnak, a Habsburg-uralom alatt álló Maggar Királgságnak és a Fráter ; ' Qgörgg által kormángzott Erdélgnek - szinte pontosan a határán áll egg ggorsan ggarapodó mezőváros: Debrecen, a török íogságban sínglödő Englngl Török Bálint birtoka.
A debreceni tőzsérek félelmet nem ismerve hajtják és haj-.4^ tatják át a hatalmas szürkemarhagulgákat a török által = megszállt országrészeken Bécs felé - vagg a vállalkozóbb ' kedvűek a császári harmincadvámot megkerülendő észak felé -, hogg onnan a ngugatl kézműipar termékeivel és luxuscikkekkel térjenek vissza a keleti országrészbe.
>m
Az öntudatos lutheránus polgárság eggik vezéralakjának,^® Bakóczg Péter szenátornak a leánga, Sára a Székesfehér^^#| várról Debrecenbe költözött nagg múltú és nagg hírű Sák-?fi^ vári tőzsérfamílla utolsó sarja, Qábor felesége lesz /" ' esküvő után azonban rá... Tovább

Fülszöveg

zerötszázneggvennyolc, Maggar Királgság. Buda lass egg évtizede török kézre került, az ország hároni részre szakadt. A három résznek - a török hódoltságnak, a Habsburg-uralom alatt álló Maggar Királgságnak és a Fráter ; ' Qgörgg által kormángzott Erdélgnek - szinte pontosan a határán áll egg ggorsan ggarapodó mezőváros: Debrecen, a török íogságban sínglödő Englngl Török Bálint birtoka.
A debreceni tőzsérek félelmet nem ismerve hajtják és haj-.4^ tatják át a hatalmas szürkemarhagulgákat a török által = megszállt országrészeken Bécs felé - vagg a vállalkozóbb ' kedvűek a császári harmincadvámot megkerülendő észak felé -, hogg onnan a ngugatl kézműipar termékeivel és luxuscikkekkel térjenek vissza a keleti országrészbe.
>m
Az öntudatos lutheránus polgárság eggik vezéralakjának,^® Bakóczg Péter szenátornak a leánga, Sára a Székesfehér^^#| várról Debrecenbe költözött nagg múltú és nagg hírű Sák-?fi^ vári tőzsérfamílla utolsó sarja, Qábor felesége lesz /" ' esküvő után azonban rá kell döbbennie, hogg férjé titkok lengik körül, és talán az élete sincs biztons^ mellette
A szerző kiterjedt történelmi kutatásokon alapí élvezetes stílusban megírt történelmi regéng|/| betekintést ngújt az 1500-a|, évek közepénejíií jaiba, remek arángérzékkéf^|ÍU|^ a kor Jöí!t|j litlkai eseméngeit szereplőP^ hátteréül.

^J) ebrecen főterén - a debreceniek '^(y jól ismerik - üveglappal fedelten, a talajszint alatt néhány méterrel látható az ún. sárhíd. Valamikor a XVI-XVII. században készítették, hogy esőzések idején a járókelőknek ne kelljen a sarat dagasztaniuk. A városban ez az eggik legrégebbi fennmaradt emlék. A város és d rúzsa a XVI. század közepi debreceni élet felidézésére tesz kísérletet. Kik lehettek, hoggan éltek, miért küzdöttek, hogg gondolkodtak azok az elődeink, akik eggkor a sárhidai koptatták?
A XVI. század második fele sok szempontból izgalmas időszak a város életében, és ezek az évtizedek - minden nehézség ellenére is - a város virágkorának tekinthetők. Ez az a korszak, amikor a törők előretörése miatt a város a három részre szakadt ország - Érdéig, a királgi Magyarország és a Törők Birodalom - határára kerül, és kőfal és erős vár hiányában fennmaradása, lakóinak élete a vezetők diplomáciai ügyességén múlik. A Török Bálint támogatásával meghonosított reformáció megggökerezik, és a város olyan hírneves prédikátorok működésének színhelyévé válik, mint Kálmáncsehi Sánta Márton^ valamint később Szegedi (jergeiy és Melius Juhász Péter; a tőzsérek százas csordákban hajtják ki a szarvasmarhát Bécsbe, Mürnberg-be, Velencébe, Krakkóba, visszafele pedig olasz, német, németalföldi finomabb ipari műveket és keleti árukat hoznak be, s a leghaladóbb eszmékkel férnek haza, s közben olgan gazdagságra tesznek szert, hogg arra is akad példa; ha a király megszorul, debreceni kereskedő ad kölcsön a királyi kamarának. Vissza