1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A vártól a városig

Tata évszázadai

Szerző

Kiadó: Tata Város Önkormányzata-Mecénás Közalapítvány
Kiadás helye: Tata
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 253 oldal
Sorozatcím: Annales Tataienses
Kötetszám: 4
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal. Angol és német nyelvű összefoglalókkal. Megjelent 500 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tata 50 éve város - a tatai évkönyvek negyedik kötete így ismét jelentős várostörténeti évfordulóhoz kapcsolódva lát napvilágot. A 2004-ben rendezett konferencia előadásai a település jelenkori... Tovább

Előszó

Tata 50 éve város - a tatai évkönyvek negyedik kötete így ismét jelentős várostörténeti évfordulóhoz kapcsolódva lát napvilágot. A 2004-ben rendezett konferencia előadásai a település jelenkori várossá nyilvánítása 50. évfordulója előtt tisztelegtek, de a városi fejlődés előzményei évszázadokkal korábbra nyúlnak vissza Tata történetében.
Tata a történelmi Komárom vármegye ősi települése. A település-szervező erőt a korai hűbériség időszakában, a 11. században a Szent Péterről és Pálról nevezettt bencés monostor jelentette, amelynek első írásos említései az 1083-1095 közötti időből maradtak fenn, amikor is a pannonhalmi bencés apátság birtokai között szerepelt a Szent László-féle összeírásban. A tatárjárás, azaz 1241 után, az apátság segítséget kért a hatalmaskodó Csákok ellen, s ebben a kérelemben a szokásos oklevélformuláknak megfelelően sorolják fel a gazdálkodás területeit: szántók, kaszálók /rétek/, mezők, hegyek, szőlők, vizek, malmok. A monostor köré a középkor második felére mezővárosi rangot elérő település fejlődött ki: 1221-ben már "újfalu" (nova villa) is létezett, "Tota villa" mellett. A tatai út és vásárvámok általában egyházi kézen voltak. Az itteni vásár, mint további fontos település-szervező erő egyre jelentősebbé válására utal, hogy 1300-ban országbírói kihirdetés helyszíne volt. Bár az árutermelés és a kereskedelem fejlődésének jeleként 1305-ben már oppidumként említik a települést, 1357-ben még változatlanul "villa", azaz falu jogállással jegyzik egy egyházi per tanúsága szerint. Vissza

Tartalom

Tartalom5
Bevezető7
Kisné Cseh Julianna - Petényi Sándor: Római- és középkori lelőhelyek Tatán9
Szatmári Sarolta: Tata a magyarországi érett középkor településhálózatában33
Prohászka Péter: Tata a reformkorban49
Kiss Vendel: Adatok Tata szabadságharc alatti történetéhez61
Fülöp Éva: Adatok Tóváros oppidum 18. századi közigazgatás-történetéhez73
Kemecsi Lajos: Hagyatéki leltárak Tatáról, a 19. század elejéről83
P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász szoborművei a tatai Esterházy-uradalom területén97
Sylvester Edina: Tata a kertek és a vizek városa151
G. Miklós Márta: Adatok a tatai céhek vallási szokásaihoz181
Cserey Éva: "M. A. Fischer und Sohn". Fejezetek Fischer Mózes Áron családja történetéből199
Ifj. Gyüszi László: Tata az ország-leírások és útikönyvek tükrében209
Körmendi Géza: Tata-Tóváros, mint kedvelt fürdő- és üdülőhely (1773-1939)233
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv