A vásárhelyi találkozó

Fülszöveg

A Vásárhelyi Találkozón, amelyre 1937 októberében került sor a Román Kommunista Párt kezdeményezéséből és közvetlen hatása alatt, a romániai magyarság legkülönbözőbb világnézeti irányzatait képviselő értelmiségi fiataljai jöttek össze, hogy megtárgyalják kisebbségi létük alapvető kérdéseit, létrehozzák a demokratikus összefogást, s egyben utat keressenek a román nép demokrata szellemű erői felé, hogy azokkal vállvetve harcoljanak a fasiszta veszély ellen. A Találkozó előkészületei során, a tanácskozások három napja alatt sikerült az ország valóságába való szerves bekapcsolódás útján új politikai magatartást kikristályosítani.
Méliusz József így jellemzi a Vásárhelyi Találkozót: "Azon a három napon a történelmi létünk magaslatán álltunk, s a határozatok erről tanúskodtak. De annak számára, aki ott volt, részt vett, nemcsak arról van szó, hogy milyen szöveget alkottunk, hanem arról, mi történt azon a három napon: az maga volt a megelevenedett, valóságos népfront. Olyan három nap volt az, amikor »a történelem önmagát gondolta«, vagyis a gondolat működött, mozgott, és a funkcióját vállaló gondolatban elevenedett meg, élt a népfront, a Találkozó".
A Vásárhelyi Találkozó jelentőségét felmérve, Jordáky Lajossal együtt valljuk, hogy "ma nem kell megtagadnunk semmit abból, amit akkor megkíséreltünk tenni és amit cselekedtünk. A Román Kommunista Párt politikája nyomán valóra váltak eszményeink, melyekért.... Vásárhelyen is küzdöttünk". Vissza