A vasbetonépítés kezdete és első létesítményei Magyarországon

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Dr. Mihailich Győző: A vasbetonépítés kezdete és első létesítményei Magyarországon ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1966
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	310 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Megjelent 550 példányban. Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A könyv a beton- és vasbetonépítés első korszakát tárja az olvasó elé, a kezdeti próbálkozásoktól egészen az első világháború elejéig, 1915-ig. Amint nem sokkal korábban a betonépítés... Tovább

Tartalom

A szerzők előszava	15
A lektorok előszava	17
Bevezető	21
A beton- és vasbetonépítés kialakulásának rövid áttekintése	21
Az első vasbetétes betonelemek előállítása külföldön	22
A betonéptés kezdete Magyarországon	25
Cementgyártásunk megindulása	25
Első betonépítményeink	25
A Lánchíd betonalapjai	25
A Ferenc József-hajózsilip építése	26
Az Országház alapozási munkái	28
Betonalapozással készült egyéb épületek	31
Az érdi háromcsuklós betonhíd	34
Más jelentősebb betonépítményeink	36
A vasbeton alapgondolatának és gyakorlati felhasználásának kialakulása különböző országokban	40
Alapvető külföldi és hazai kísérletek	52
A vasbetét és a beton jellegzetes tulajdonságainak megállapítása	52
A vasbeton elemek teherbírásának és időállóságának megállapítására irányuló kísérletek megindulása	54
A beton hajlító- és húzópróbáinál nyert értékek egyeztetése	61
A nyíróerők hatása a vasalatlan betongerendára	63
Tömör és üreges betonhengerekkel végzett csavarási törőkísérletek	66
Vasalással ellátott batongerendákkal végzett nyírókísérletek	68
Központosan nyomott vasbeton oszlopok teherbírásának megállapítására vonatkozó kísérletek	69
A vasalt beton nyúlóképességének meghatározása	74
Betonba ágyazott vasbetétek tapadószilárdságának megállapítására vonatkozó kísérletek	75
A kampózás hatásának megállapítására irányuló kísérletek	77
A hajlított vasbeton gerenda feszültéseinek és alakváltozásainak ellenőrzése	77
Hajlítási kísérletek vasbeton gerendákkal Magyarországon	78
Az első vasbeton nyomócsövek előállítása	80
Az első külföldi próbálkozások feszített beton előállítására, a betonrepedések csökkentése céljából	81
A vasbeton viselkedése elektromos áram hatására	82
A vasbeton szerkezeti elmek méretszámításának megalapozása	83
Az első eljárások vasbeton gerenda méretezésére tiszta hajlítással szemben	86
A nyíró- és csúsztatóerők hatásának vizsgálata vasbeton gerendákon	93
Nyomásra igénybevett vasbeton elemek méretezése	99
Otto Mohr tudományos munkásságának néhány eredménye	101
Lemezek és héjak belső erőinek meghatározása	103
Első hazai próbálkozások a vasbetonépítés területén	104
Az első magyarországi Monier-rendszerű vasbeton hidak építése	104
A Wünsch-féle merev vasbetétes rendszer	106
Az érsekújvári Nyitra-híd építése	110
A Hennebique-féle rendszer magyarországi alkalmazásának megindítása	112
A herkulesfürdői hidak	116
Az örményesi Temes-híd	118
A garamkövesi Garam-híd	120
Békéscsaba vasúti állomás vágányai felett épült közúti felüljáróhíd	121
A felsősebesi közötti Olt-híd	125
A belovári gabonasiló	126
A budai hengermalom vasbeton gabonatároló silói	126
Az egeresi siló	132
Nagyobb ipari vasbeton építmények	135
Kiemelkedő jelentőségű vasbeton építmények 1915 előtt Magyarországon	138
Az első nagy nyílású vasbeton ívhíd: a sinkai viadukt	138
Az első nagy nyílású vasbeton gerendahidak építése Magyarországon	146
A temesvári Liget úti, Malom téri és Széna téri vasbeton gerendahidak	149
A temesvári Püspök-híd és Hunyadi-híd	150
Kisebb nyílású közúti vasbeton hidak	151
A tordai vasúti állomás vasbeton átrakodó rámpája	155
A Lánchíd 1913-i átépítésével kapcsolatban végzett vasbetonmunkák	157
A vasbeton alkalmazása magasépítési szerkezeteknél	161
Az Országos zeneakadémia épületének vasbeton szerkezete	161
A Petőfi Sándor utcai főposta épületének vasbeton szerkezete	165
A Horváth Mihály téri távbeszélő-központ építése	167
Kivándorlók háza Fiuméban	169
A marosvásárhelyi kultúrpalota	170
A budapesti Gellért fürdő és szálloda	171
Az Állami Operaház egyes részeinek átépítése 1913-ban	173
Egyéb magasépítési vasbeton szerkezetek	175
Ipari, közlekedés- és vízépítési létesítmények s egyéb vasbeton építmények	181
Silók, raktárak stb.	181
A bökényi duzzasztómű és hajózsilip	184
A Kvassay Jenő kamarazsilip a csepel-szigeti Duna-ágban	187
A nagytétényi sertéshizlaló vasbeton építményei	187
A temesvári vízerőmű egyik vasbeton födémének és a temesvári Műmalom tornyának utólagos megépítése	190
A budapesti Állat- és Növénykert mesterséges szikláinak vasbeton szerkezete	193
Az első nagyobb vasbeton víztornyok építése Magyarországon	196
Az újpesti víztorony	197
A szegedi víztorony	198
A margitszigeti víztorony	200
A vasbeton alkalmazása építészeti elemekként	202
A Műegyetem szerepe a vasbetonépítés elméleti alapjainak továbbfejlesztésében	204
A vasbetonépítés elméleti alapjait továbbfejlesztő műszaki doktori értekezések 1915-ig	204
Ritter Mór értekezése (1903): A rácsok tartók deformációjának grafikai megoldása	205
Kossalka János értekezése (1903): A szegedi vasúti Tisza-híd	206
Mihailich Győző értekezése (1905): A csomópontok merev kötése okozta mellékfeszültségek grafikai meghatározása	207
Sándor Ödön értekezése (1905): A parallel övű rácsos tartókkal készült vasfelszerkezető hidak célszerű alakjának analitikai meghatározása	209
Lipták Pál értekezése (1906): Adalék a vasbetonszerkezetek méretezéséhez	210
Bresztovszky Béla értekezése (1907): A beton mechanikai tulajdonságainak megállapítása nyomókísérletek alapján	212
Sabahiel Richárd értekezése (1908): Többtámaszú oszlopos gerendatartók elmélete	213
Enyedi Béla értekezése (1911): Párhuzamos övű vierendeel-tartók grafikus vizsgálata	214
Kármán Tódor értekezése (1910): Kamarazsilipek fenékszerkezetének szilárdsági vizsgálata	217
Székely Hugó értekezése (1914): Emeletes keretszerkezetek statikai vizsgálata grafikus úton	219
A vasbetonépítés elméleti alapjait továbbfejlesztő tanulmányok	220
Enyedi Béla: Vonórudas, oszlopaikkal mereven összekötött födélszerkezetek grafikus vizsgálata (Stephaneum nyomda 1917)	221
Kazinczy Gábor: A többtámaszú tartók méretezése rugalmasan süllyedő alátámasztások esetén (M. K. 1913)	221
Kármán Tódor kísérleti központosan nyomott márványoszlopokkal	223
Mihailich Győző: Vasbetontartók grafikus méretezése (M. K. 1909)	225
Sabathiel Richár: Karcsú rudak kigörbülési vonalának előállítása szerkesztés útján (Schweizerische Bauzeitunk 1932)	228
Lampl Hugó - Sajó Elemér: A beton c. könyve (Pátria 1914)	228
Enyedi Béla: Betonszemle c. lapja (1913-14)	229
Zielinski Szilárd megnyitó vezércikke a Betonszemle 1. számában (1913)	232
Az első külföldi és magyar vasbetonszabályzatok	235
A hazai födémrendszerek kialakulása	242
A képlékenységtan kialakítása Magyarországon (Dr. Kazinczy Gábrotól nyert adatok alapján)	250
Födémszerkezeteken észlelt különleges jelenségek	250
Kazinczy Gábor munkásságának méltatása	261
Irodalom a X. fejezethez	263
Az építőanyag- és szerkezetvizsgálat fontosságának felismerése	264
Az első anyagvizsgálatok Magyarországon	264
Az első hazai anyagvizsgáló laboratóriumok	265
Anyagvizsgáló egyesületi tevékenység	267
Műegyetemi vasbetonoktatásunk	268
Új építési rendszerek és építési anyagok engedélyezése (Dr. Kazinczy Gábortól nyert adatok alapján)	269
Az előregyártás megindulása Magyarországon	270
Előregyártott vasbeton aljak alkalmazása a MÁV-nál 1915-ig	271
Életrajzok	274
Zielinski Szilárd	274
Kherndl Antal	278
Beke József	282
Gálik István	285
Feketeházy János	287
Kossalka János	290
Sabathiel Richárd	293
Enyedi Béla	295
Kazinczy Gábor	297
Zárszó	300
Irodalom	301
Névmutató	302
Helységnévmutató	309

Témakörök

Művészetek > Építészet > Építőanyagok > Vasbeton
Művészetek > Építészet > Építészettörténet > Magyar

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem