A "vasszekér" diadala

Fülszöveg

Az utolsó másfél száz esztendőben nálunk is sokan és sokszor szálltak vonatra, nemegyszer volt dicséret vagy szidás tárgy a "vaspályán futó vasszekér". Közben ritkán gondoltunk azokra, akik feltalálták a gőzmozdony elvét s megépítették Angliában az első pályákat, vagy akik a reformkori Magyarországon hosszú és szenvedélyes vitákat folytattak az új közlekedési eszköz bevezetéséről.
E könyv lapjain a lokomotív és a vaspálya feltalálását vázoló rövid fejezetet követően megismerkedhetünk a magyar vasútépítés születésével, a vonalak kialakításáról a múlt században dúló parlamenti csatározásokkal. Képet kapunk arról, milyen következményekkel járt, hogy az államkincstárt fenyegető csőd miatt eleinte magántársaságoknak engedték át a vasútépítés jogát, s ily módon hosszú ideig magánérdekek befolyásolták a vasútvonalak irányát. Másutt a "tűzszekértől" való oktalan félelem miatt kellett elterelni a vonalakat. Ez teszi érthetővé, miért haladnak egyes magyar vidékeken napjainkban is kacskaringós síneken a vonatok. A kezdeti zavaros idők közfelháborodást kiváltó panamái, a hatalmas pénzeket zsebre vágó kalandorok ténykedése azonban csak átmenetileg akadályozhatta az ésszerű építést. A Magyar Államvasutak létrejöttével fokozatosan megvalósulhatott a hazánk legfontosabb helyeit összekötő vasúthálózat. Az ősi közlekedési eszközök, a szekér és a postakocsi helyébe lépő vasút nemcsak az ország gazdasági vérkeringését gyorsította meg, hanem az egyes emberek számára is új távlatokat nyitott. Vissza