A végtelen csillagvilág

Előszó

Szerencsés tudomány a csillagászat; Francois Arago francia csillagász szerint (1786-1853) nincs szüksége semmi szépítgetésre. Eredményei oly megragadóak, hogy egészen szükségtelen külön is felhívni rájuk a figyelmet. A csillagászat azonban, mint tudomány, nem csupán csodálatos felfedezésekből és merész elméletekből áll. Alapját hétköznapi tények alkotják, amelyek napról napra megismétlődnek előttünk. Azok, akik nem tartoznak a csillagos ég rajongói közé, rendszerint elég felületesen ismerik az asztronómiának ezt a prózai oldalát és csak kevés érdeklődést mutatnak iránta, éppen mert igen nehéz a figyelmet arra összpontosítani, ami állandóan szemünk előtt van.
E könyv tartalmát főleg, de nem kizárólag, a csillagos égről szóló tudomány hétköznapi része alkotja - tehát nem az utolsó, hanem a legelső lapjai. Elsősorban arra törekszik, hogy segítségére legyen az olvasónak az alapvető csillagászati tények megértésében. Ez nem jelenti azt, hogy könyvünk olyasmi akar lenni, mint egy elemi iskolai tankönyv. A tankönyvektől lényegesen különbözik abban is, hogy itt másképen dolgoztuk fel az anyagot. Az úgyszólván ismerős, mindennapi tények itt egészen szokatlan, sokszor paradox alakot vesznek fel, váratlanul új köntöst öltenek, hogy magukra vonják a fokozott figyelmet és ébren tartsák az érdeklődést. A magyarázat a lehetőséghez képest mentes a különleges szakkifejezésektől és attól a technikai nagyképűségtől, amely oly gyakran sorompót emel a csillagászati könyveld és az olvasók közé. A népszerű tudományos könyvekben sokszor kifogásolják azt, hogy révükön egy tudományt sem lehet alaposan megtanulni. Ez a kifogás bizonyos mértékben helyes is. Nézzünk végig a természettudomány körébe vágó hasonló műveken: látni fogjuk, hogy a népszerű könyvek ma is szorgosan kerülik a számszerűséget. Vissza