A vegytan alapelvei

Előszó

A „vegytan elemei" cimű munkám második kiadása elfogyván, a harmadik kiadásnak szüksége beállott. A tudomány azonban az utolsó évtizedben oly lényeges változásokon ment keresztül, hogy a régi munkát uj kiadásra elkészíteni, annyit tett volna, mint új munkát kiadni régi névvel.
A tudomány nem csak egyes tételekben, hanem egész rendszerében és vezéreszméiben annyira beható változásokat szenvedett, hogy azokat ignorálni akarni egyértelmű volna a hátramaradással.
Habár előadásaimban már több évek óta ezen változások iránt szükséges tekintettel valék; azon körülmény, hogy alkalmas munka hiányzott, melyből a hallgatók ezen új eszméket magukévá tegyék, arra kényszerített, hogy oly munkát adjak ki, mely a tudományt ezen új nézetek szerént előadja. Valamint minden m.ás lényeges változás a tudományban, oly változás, mely a vezéreszmékkel áll szoros összefüggésben, csak lassan terjeszkedik, és hódít magának új meg új tért : úgy történt ez a vegytan új eszméivel is, melyek már ez ellőtt 30 évvel első csiráikban keletkezvén, csak lassan győzhették le az uralkodó eszméket, és foglalhattak el mindinkább nagyobb tért. Berzelius nagy tekintélye, és úgy szóllván osztatlan uralma, melyet 50 éven keresztül gyakorolt a tudományban, a ki ezen uj változások ellen nagy, és éles esze minden hatalmával küzdött, leginkább hátráltotta az új eszmék terjeszkedését és érvényre való juttatását. Vissza