A Velencei Carta és a magyar műemlékvédelem

Előszó

1964. május folyamán a Velencében ülésező nemzetközi müemlékvédelmi kongresszus kidolgozta a korszerü müemlékvédelem uj nemzetközi alapokmányát, az un. Velencei Cartát. A kongresszus ennek szövegét teljes terjedelmében elfogadta és jóváhagyta. Ugyanakkor megalakult a müemlékvédelem nemzetközi szervezete az ICOMOS, amely az UNESCO védnöksége alatt müködik. A Velencei Carta előkészitő munkáiban a magyar küldöttség is tevékenyen résztvett. Az ICOMOS egyik fontos feladata lett a müemlékvédelem ez uj nemzetközi alapokmánya elveinek és gyakorlatának minél szélesebbkörü, minél alaposabb és a helyi körülményeket is figyelembe vevő megvalósitása. Ennek érdekében a Magyar Tudományos Akadémia Épitészetelméleti és Történeti Bizottsága, valamint az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága közös rendezésében az Országos Müemléki Felügyelőség és a Fővárosi Müemlékfelügyelőség teljes bevonásával 1965. okt. 25. és 26-án a Magyar Tudományos Akadémia székházában 2 napos ankétot tartott. Az ankét célul tüzte ki a Velencei Carta és a magyar müemlékvédelem viszonyának vizsgálatát és az ebből adódó elvi és gyakorlati következtetések levonását. Ennek megfelelően állitotta össze az ankét programját. A vitainditó előadást Horler Miklós tartotta: A Velencei Carta és a magyar müemlékvédelem időszerü elvi kérdései cimmel. Ezt az előadást egészitették ki azok a felkért felszólalások, amelyek a témakör egy-egy fontos részletkérdését fejtették ki. Igy került sor Pogány Frigyes, Granasztói Pál, Liptai Ervin, Entz Géza és Vargha László korreferátumaira.
Az ankétot Major Máté nyitotta meg. Az előadásokat végig igen nagy érdeklődés kisérte. Ezt bizonyitja az a tény is, hogy a hozzászólások száma 23 volt. Az ankét eredményeit Dercsényi Dezső foglalta össze.
A kétnapos megbeszélés teljes anyagát mint az ICOMOS magyar tagozatának első kiadványát, alább adjuk közre. Vissza