A vezetés tudományos megalapozása

Szerző

Dr. Bene László

Szerkesztő

Dr. Légrádi Istvánné

Lektor

Erdei Ferenc

Susánszky János

'Dr. Bene László: A vezetés tudományos megalapozása ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1970
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	561 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Alapvetés	15
Vezető és vezetés	26
Az emberi tevékenység vezetési aspektusa	26
A vezetés atomisztikus értelmezése	27
A vezetés közösségi genezise	27
A vezetés a társadalmon kívül nem értelmezhető	28
Bonyolult vezetési jelenségek megértése az egyszerűn keresztül	28
A vezetés társadalmi tartalma	29
Vezetés nélkül nincs szervezeti funkció	30
A vezetés konkréttá válása	31
A vezetés és a társadalom jövője	31
Vezetés és politika	32
A vezetés társadalmi jelentősége a kapitalizmusban	33
Vezetői típusok és vezetési formák	34
A vezető személye	34
Vezetői tipológia	35
A vezetői kvalitások objektív alapjai	36
A vezetés formája	36
A vezetők rétegének szociális összetétele	37
Vezetési alapformák	38
Tekintély és felelősség	39
A vezetés szervezeti formái	40
A vezetés definiálásának kísérletei	41
Vezetők és vezetettek kölcsönhatása	45
A vezetés életképessége	45
A vezetők közéleti szerepe	46
A vezetői hatalom korlátok közé szorítása	47
Szervezetek belső ellentmondásának jelentősége	47
Vezetettek visszahatása a vezetésre	48
A vezetés történeti áttekintése	49
Vezetés és tulajdonjog	52
A vezető mint vállalkozó	53
A vezetés professzionálódása	54
Vezetés és vezetési teória	57
A vezetés társadalomgazdasági alapjai	57
Bonyolult szervezetekben kollektív a vezetés	58
A vezetés szervezeti értéke	59
A vezetés közgazdasági értéke	60
A kormány szerepe a vezetés színvonalában	61
A vezetési színvonal emelkedése	62
A vezetés célja	63
Egyéni és szervezeti cél	64
A cél realizálása	65
Az életben maradás mint minden cél alapja	66
A szervezeti cél emberi és tárgyi vetülete	67
Célkitűzés és vezetői morál	68
A célok diverzifikálása	69
A vezetés művészete	69
A lényeglátás	70
Vélemény és értelmi evidencia	71
A hatáskeltés	71
A vezetési stílus és viszonylagos önállósulása	72
A vezetés mint gondolati és cselekvési diszciplina	73
Lehet-e a vezetés önálló tudomány tárgya?	74
A vezetési teória karakterizálása	75
A vezetési princípiumok érvényesülése	76
A vezetési helyzetek komplexitása	77
A vezetés teleológiája	78
A vezetéselmélet művelésének módszertana	79
Típus és teoretikus modell	81
A vezetésre vonatkozó megállapítások valóságértéke	82
A vezetői viselkedés megfigyelése	84
A vezetői gondolkodás	85
A vezetői cselekvés értelmezése	86
Iskolák és irányzatok	88
Empirikus vagy leíró iskola	96
Történeti megközelítés	96
A leíró és az introspektív megközelítés	97
A vezetés fogalmának szűkítése és tágítása	99
Az állam vezetése és az államigazgatás	99
Irányítás-igazgatás és döntéshozatal	101
Irányítás és igazgatás interdependenciája	102
A vezetés problematikájának leírása	103
A vezetés logikája	104
A vezetés funkciói	105
A vezetés legismertebb funkciói	106
A funkciók rangsorolása	107
A vezető fogalmának értelmezése	109
A vezetőről mint vállalkozóról szóló tanítások	110
A vállalkozás mint szervezeti funkció	111
Az új keresése és a vezetés	112
A vállalkozó és a manager megkülönböztetése	113
A vezetés jelentőségének átértékelése	114
Az ügyviteli eszközök fejlődése	115
A szervezeti vagyon nyilvántartása	116
A szervezeti események statisztikai megfigyelése	118
A szakmai tájékozódás	119
A vezetés és a műszaki fejlettség összhangja	120
Az eltárgyiasító irányzat	121
A Scientific Management kialakulásának előzményei	122
Az ipari forradalom és a termelő szervezetek	122
Az első mintaszerű termelő szervezet	123
A vezetési metodika elméleti művelése	125
Az amerikai management mozgalom kialakulása	126
Különböző előképzettségű szakemberek szerepe a vezetés tudományos alapokra helyezésében	127
A Scientific Managenet lényege	129
F. W. Taylor elgondolásának elvi tartalma	130
A vezetési feladatok funkciók szerinti bontása	131
A taylori vezetés	133
Empíria helyett szabályzat	134
A megfelelő ember kiválasztása	135
A megfelelő bérrendszer kidolgozása	136
A legmesszebbmenő munkamegosztás	137
Optimum vagy maximum	139
A taylorizmus elterjedése és hatása	141
A taylorizmus hatása az egyénre	142
A taylorizmus szervezeti és társadalmi hatása	143
Taylorizmus és vezetéselmélet	145
A teorizáló iskola	148
A vezetési teóriát a szervezet determinálja	149
A szervezetek többarcúsága	150
A szervezet mint cselekvési rendszer	150
A szervezeti lét néhány vezetési normája	151
Vezetési normák és vezetési rutin	153
H. Fayol vezetési doktrínája	154
H. Fayol méltatása	154
A vezető a fayoli doktrína központjában	155
A szervezet jellegét adó alapvető funkciók	156
A személyi képességek relatív fontossága	159
A vezetők képzésének lehetősége	161
A vezetés tizennégy fayoli princípiuma	162
A vezetés öt eleme H. Fayol teóriájában	166
A tervezés	166
A szervezés	167
A rendelkezés	167
A koordinálás	169
Az ellenőrzés	169
Lineáris vezetés és törzskar	170
A fayolizmus korszerűsítése	171
A fayolizmus bírálata	172
A pszichológiai szemlélet	175
Az emberi tényezők objektív tanulmányozása	175
Az adaptáció Pavlov tanításában	175
Thorndike állatkísérletei	177
A behavorizmus	178
A szervezetek humanizálása	179
Elton Mayo tevékenysége	180
Az elfáradás	181
A monotónia	182
A hawthornei kísérletek	184
A munkamorál	186
A szervezetek belső harmonizálása	187
A motiválás	188
Az interperszonális relációk	189
A kommunikáció	190
Informáltság és kulcspozíció	191
Kommunikáció és döntéshozatal	192
Az egyén a szervezetben	192
Auktoritás és befolyásolás	193
A vezetők viselkedési modellja	195
A vezetői tevékenység szabályzata	195
A vezetői személyiség faktorai	196
A homo szociális modellja	197
Típus és teszt-technika	198
Az emberi tényezők és a vezetés teóriája	200
Az "Industrial Engineering" mint a vezetési ismeretek első integrációja	202
A Scientific Management továbbfejlesztése	203
Az első világháború hatása a tőkés vezetési gyakorlatra	205
Henry Ford vezetési koncepciója	207
Az 1930-as válság nyomán intenzív vezetésmódszertani kutatás	209
A második világháború utáni tőkés vezetési módszerek	211
H. B. Maynard és a korszerű vezetésmetodika	212
Mérnöki műszerek térhódítása a vezetésben	213
Termelő szervezetek feladatainak csoportosítása	214
Az Industrial Engineering fogalmának értelmezése	216
A matematikai módszerek terjedése	217
Az emberi tényezők mérnöki szemlélete	218
A módszeres vezetés a korszerű vezetés	219
Munkamódszer és munkaidő lényegében azonos	220
Műveletek elemzése és újraépítése	221
Mozdulattanulmányozás	222
Munkamérés	223
A teljesítmény minősítése	225
Az előre meghatározott időállandók rendszerei	226
Az ember és a termelő szervezetek	229
Bérezés és munkaértékelés	230
Személyi minősítés	231
Balesetvédelem	233
Képességvizsgálat	234
A vezetés ellenőrző és szabályozó tevékenysége	235
Az Industrial Engineering és az általános vezetéselmélet	240
Szervezéstudomány versus vezetéselmélet	240
A szervezéstudomány elméleti megalapozása az üzemgazdaságtanban	240
Az üzemgazdasági ismeretek korai története	241
A kameralizmus hatása az üzemgazdasági ismeretek fejlődésére	242
Az üzemgazdaságtan helyzete a 19. században	244
Az első önmagukban zárt üzemgazdasági munkák	245
Az üzemszervezés mint az üzemgazdasági ismeretek integrálása	246
Az üzemszervezés szemléleti rendszerei	247
Szervezés és szervezéstudomány	248
A szervezés elmélete	249
A szervezés fogalma	250
A szervezés mint strukturálás	251
Szervezési elvek	252
Az iperativ szervezési elvek kialakítása a szervezői gyakorlatban	254
A szervezés mint metodológia	255
A szervezés mint technika	255
A szervezés előfeltételei	257
Szervezési szintek	258
Szervezetelemzés és szervezetépítés	259
Tagolási egységek	259
Feladat-szintézis	261
Integratív struktúraképzés	262
A szervezés szakági gyakorlata	264
A szervezés az általános vezetéselmélet szemléletében	266
A szociológiai szemlélet	268
Társadalmi jelenségek objektív tanulmányozása	268
A szociológia Auguste Comte értelmezésében	269
A polgári szociológia főbb irányzatai	270
Az ipari társadalom	271
Az üzemszociológia	272
Az emberi kollaborálás	273
A szervezetek társadalmi kontextusa	274
A társadalmi cselekvés	274
Szervezeti struktúra és környezeti reláció	275
Szervezeti dinamika és környezeti adaptáció	276
A vezetés modellja a társadalmi struktúrában	277
A deperszonalizált vezetés	277
A vezetés rendszere a szervezeti struktúrán belül	278
Vezetési státus és determinált funkció	279
A vezetési apparátus öncélúsága	280
A vezetés racionális megszervezésének korlátai	281
Vezetők és vezetettek szociológiája	282
A szervezeti stabilitás individuális veszélyeztetése	282
A kiscsoport mint szervezeti sejt	283
A kiscsoportok tanulmányozásának jelentősége	284
A kiscsoportok szociometriája	284
Csoportdinamika	285
A kollegális vezetés	285
A kiscsoportok harmonizálása	286
A vezetői tulajdonságok szervezeti determináltsága	287
A vezetők szervezeti státusa	287
A vezetői szerep	287
Szerep és státus	288
A szerepek interpretálása	288
Individuális szerep a hierarchikus struktúrában	289
Szervezeti szereptípusok	290
A vezetői szerepek interferenciája	290
Hatalom és hatáskör	291
A hatáskör individualizálása	291
A hatalom legitimizálása	292
Szervezeti politika	293
A szociológia a vezetés gyakorlatának szolgálatában	294
A döntéselőkészítő kutatás	296
Vezetés, döntés és döntéselőkészítés	296
A matematika térhódítása a döntéselőkészítésben	297
A döntéselőkészítő kutatás professzionális művelése	298
A döntéshozatal pszichoszociológiája	300
A döntéshozatal teóriái	301
A döntéshozatal folyamata	302
A döntéshozatal pragmatikája	303
Döntés és egyéni hatalom	304
A döntéshozatal mint kiscsoport viselkedés	304
A vezetési apparátus sematizált döntései	305
A döntés szervezeti hatása	306
Döntési hatékonyság	307
A döntéselőkészítő kutatás lényege és meghatározása	308
A játékelmélet vezetési analógiája	309
A tudományos előrelátás	311
A modell a döntéshozatal szolgálatában	312
A döntéselőkészítő kutatás módszertana	314
A szervezeti probléma felvetése	315
A helyzetfelmérés (diagnosztika)	315
Optimum vagy szuboptimum	316
A valószínűség	316
Szisztematikus kételkedés	317
A sematikus megjelenítés	317
A szimulálás	317
A matematikai módszer	318
A döntéselőkészítés eszközeinek választéka	318
A döntéselőkészítő kutatás alkalmazása	319
Ellenvetések a "Human Relations" oldaláról	320
Az "Operations Research" hozzájárulása az általános vezetéselmélet kiműveléséhez	321
A rendszerelmélet mint a modern vezetési ismeretek szintézisének lehetősége	324
A szervezet mint rendszer	326
A rendszer fogalma	327
A szervezet rendszerelméleti sajátosságai	328
A rendszerek osztályozása	331
Az alrendszer	333
A rendszer struktúrája és dinamikája	335
A környezet	337
A kibernetikus szemlélet	339
A szervezet kibernetikus értelmezése	340
A szervezetek kibernetikus vezetése	342
Önszervezés és célratörés	345
Szabályozás és önszabályozás	347
A visszacsatolás	350
A "black box" és a bonyolult problémák megközelítése	353
Az információrendszer	356
Az információ fogalom lényegének megértése	357
Információelméleti alapfogalmak	359
Az információáram	361
Információfeldolgozás és döntés	365
Az információrendszeren nyugvó vezetési elvek	369
Az irányítási rendszer	372
A vezetés mint rendszer	372
Az irányítási rendszer szerkezete	374
Az irányítási rendszer működése	376
Döntési hely és információellátás	379
Szervezeti funkció és vezetői viselkedés	381
A vezetési funkció differenciálódása	383
A korszerű irányítási rendszer eszközigénye	386
Az intelligencia erősítése	386
Az elektronikus számítógépek és az adatfeldolgozás	388
A számítógép integrálása az irányítási rendszerrel	391
A szervezetek adaptív viselkedése	393
Extenzív és intenzív arculatú adaptáció	394
A szervezet belső harmonizációja	395
A szervezet külső harmonizációja	396
A vezetés mint a szervezeti adaptáció erősítője	397
Az általános vezetési teória rendszerelméleti megalapozása	399
A vezetés elméletének tartománya	405
A társadalmi szervezetek életének megértése	414
A szervezet a társadalmi kontextusban	415
Szervezetszociológia és vezetés	418
Vezetés és szervezeti politika	421
A politika mint szervezeti viselkedés	422
A politika mint a vezetési taktika szervezeti kerete	423
A kollektív cselekvés végső eredménye	424
A politika kidolgozása	425
A politika realizálása	426
Politika és szervezeti adaptáció	426
Minőségi szelekció és kvantitatív értékelés	427
Társadalmi közérdek és szervezeti önérdek	428
A vezetés mint a szervezeti forrásokkal való gazdálkodás	429
A szervezeti struktúra meghatározó szerepe	430
A gazdálkodás mechanizmusa	431
A gazdálkodás elkülönítése a politikától	432
A gazdálkodás szektorai és a specializálódás	433
Az idővel való gazdálkodás	434
A vezetés valósága a szervezetek működésében	435
A közvetlen cél szintje	436
A valóra váltatás mechanizmusa	436
A szervezeti feladat megosztása	438
A valóra váltás folyamatának zavarai	438
Helyes szervezeti működés	439
Szervezetileg garantált motiválás	439
A vezetés mint szervezeten belüli funkció	441
A vezetés szervezetileg alakuló folyamata	443
A vezetési ciklus dinamikája	444
Szervezeti cél és vezetés	445
A "primum movens"	446
A tervezés intézményessé tétele	447
Szervezeti tervezés a társadalmi haladásban	448
A tervezés szervezeti feltételei	449
A döntés a szervezet centrális kérdése	450
A döntés értelmezése	451
Döntési kategóriák	452
Döntési processzus	453
A szubjektivitás kiszorítása	454
A kommunikáció a szervezet éltető ereje	454
A kommunikáció lényege és hatékonyságának kritériuma	455
Adó-vevő személyi relációja és a szociális miliő	456
Az intézményes kommunikáció	457
A szervezés a tervszerű működés alapja	458
Szervezés és szabályozás strukturális egybeolvadása	459
A szabályozás elve	460
A szabályozási processzus	461
Preventív szabályozás	462
Automatikus és emberileges szabályozás	463
Szabályozás és ellenőrzés	464
A vezetői viselkedés	466
A vezetés morfológiája	469
Vezetés és környezet dinamikus egysége	471
Vezetői viselkedés és társadalmi környezet	472
A vezetés háttere	473
A vezetők személyisége	473
A szervezet természete	474
A jelleget adó funkció	475
A jogi kötelék	476
A szervezeti séma	477
A pszichoszociális klíma	478
A szervezet létfeltétele	478
Gazdasági összefüggések és politikai kondíciók	479
A társadalmi rendszer	480
Viszonylag szabályozott környezet	481
Harmonikus illeszkedés	483
A vezetés differenciált egysége	484
Szervezetek vezetésének struktúra-típusai	486
Lineáris (vonalas) vagy katonai vezetés	487
Funkcionális vezetés	488
Föderatív vagy területi vezetés	489
A törzskar	490
Vonalas apparátus törzskarral	490
Centralizálás és decentralizálás	491
Szervezetek vezetési apparátusának létesítése és átszervezése	492
Vezetési feladatképzés és a "span of centrol"	492
A delegálás	493
A felsővezetés struktúrája	494
Az átszervezés	494
Formális és informális vezetés	495
Vezetési ismeretek és szervezésműködtetési technika	497
A vezetés szervezeti felelőssége	499
A szervezeti múlt és jövő	500
Specializálás és racionalizálás	501
A szervezeti forma megválasztása	502
A szervezeti célokból fakadó vezetés	509
A kibernetikusan felfogott vezetés	504
A célkitűzés technikája	505
Információgyűjtés és szintetizálás	506
A távlati tervezés	506
Az operatív tervek	507
A döntéshozatal folyamata	508
A döntés szükségességének felismerése	509
A probléma lokalizálása	510
A megoldás kritériumainak kimunkálása	511
A cselekvési alternatívák és konzekvenciák felmérése	512
A megoldás kiválasztása	512
A döntés helyessége és gépilegessé tétele	513
A problémamegoldás szervezeti módszerei	514
A döntéselőkészítés kollektív jellege	515
Individuális döntés és szervezeti érdek	516
A szervezeti demokrácia formalizálása	516
A kivételes beavatkozás elve	518
A valóra váltatás technikája	519
A döntések végrehajtatása	519
A kommunikációs mechanizmus	520
A szabályozás dinamikája	521
Az emberi tényezők befolyásolása	522
Vezetés és irányítás	523
Alapul vett irodalom	525
Névmutató	559