| Bevezetés | 9 |
| Területfejlesztés, vidékfejlesztés | 11 |
| Város és vidék | 11 |
| Területfejlesztés, vidékfejlesztés | 15 |
| Területfejlesztési alapfogalmak | 15 |
| Vidékfejlesztés | 17 |
| A területfejlesztés és a vidékfejlesztés összevetése | 18 |
| Intézményrendszer | 19 |
| Országos Területfejlesztési Tanács | 20 |
| Regionális Fejlesztési Tanács | 20 |
| Megyei Területfejlesztési Tanács | 21 |
| Kistérségi szerveződések | 22 |
| Nuts szintek és jellemzőik az Európai Unióban és Magyarországon | 25 |
| NUTS szintek az Európai Unióban | 25 |
| NUTS szintek jellemzői az egyes országokban | 25 |
| Az Európai Unió vidékpolitikája | 29 |
| A magyar területi statisztikai osztályozási rendszer | 32 |
| A tervezési statisztikai régiók | 33 |
| A tervezési statisztikai régiók fontosabb jellemzői és azok változása | 34 |
| A kistérségek rangsora | 51 |
| Kistérségi fejlettségi mutatók | 51 |
| Kistérségek fejlettsége | 52 |
| Kistérségi rangsor a gazdasági szervezetek sűrűsége alapján | 52 |
| A települési szint | 52 |
| Munkamegosztás a vidékfejlesztés aktorai között | 53 |
| Lakosok | 53 |
| Közigazgatás | 54 |
| Oktatás, kutatás, külső szakértők | 55 |
| Civil szféra | 55 |
| Vállalkozók, menedzserek | 56 |
| A vidékfejlesztési stratégiakészítés, alulról építkező (bottom up) modellben | 57 |
| A vidékfejlesztés stratégiai tervezése | 57 |
| Célcsoport és a célterület lehatárolása | 58 |
| A helyi stratégiai csoport kiválasztása | 60 |
| A helyzet feltárása | 64 |
| Az adatok feldolgozása | 77 |
| SWOT analízis | 78 |
| A fejlesztési cél, a jövőkép meghatározása | 80 |
| A célállapothoz vezető út | 83 |
| Monitoring és visszacsatolás | 86 |
| Terület és településmarketing | 89 |
| Települések és piacok | 93 |
| Településmarketing | 95 |
| A településmarketing célcsoportjai | 96 |
| Tervezési megközelítések | 98 |
| A település /városmarketing mint tervezési eszköz | 100 |
| A városmarketing folyamata | 100 |
| Piac(ok) elemzés(e) | 102 |
| Célok és tervezési stratégiák kidolgozása | 102 |
| A földrajzi marketing-mix meghatározása | 106 |
| A marketingtervezés mint iteratív folyamat | 107 |
| A piac elemzése | 108 |
| A piac auditálása | 108 |
| Az auditálás fajtái | 109 |
| Piacszegmentálás | 110 |
| A fogyasztói döntéshozatal | 112 |
| A termék formálása | 113 |
| Erőforrások | 114 |
| Néhány jó tanács a termék megformálásához | 114 |
| Helyek és helyimázsok | 115 |
| Helyimázsok vizsgálata | 116 |
| Helyimázsok osztályozása | 117 |
| A turizmusmarketing sajátosságai | 120 |
| Az imázsformálás és a helyek promóciója | 124 |
| Imázsépítés | 124 |
| A helypromóció sajátossága | 125 |
| A helyimázsok közvetítése | 125 |
| A hely reklámozásának nehézségei | 127 |
| Marketingkommunikáció | 128 |
| Településmarketing a gyakorlatban | 131 |
| Településmarketing időközi értékelése | 132 |
| Hiedelmek, félreértések | 132 |
| A településmarketing sikerének feltételei | 134 |
| A siker következményei | 135 |
| Finanszírozás | 137 |
| Kockázati tőke | 137 |
| Vidékfejlesztés és agrártámogatás, CAP reform és az AGENDA 2000 az Európai Unióban | 138 |
| A CAP reform | 138 |
| Az AGENDA 2000 | 138 |
| Az Európai Unió fenntartható vidékfejlesztési támogatási rendszere az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) | 139 |
| Vidékfejlesztési intézkedések | 140 |
| Mezőgazdasági vállalkozások befektetései | 140 |
| Fiatal gazdálkodók induló támogatása | 140 |
| Képzés | 141 |
| Korai nyudíjazás | 141 |
| Kedvezőtlen adottságú és környezetvédelmi megszorítások alá tartozó térségek | 141 |
| Agrárkörnyezet | 143 |
| Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése | 143 |
| Erdőgazdálkodás | 144 |
| A vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlődésének elősegítése | 145 |
| Általános alapelvek, közigazgatási és pénzügyi vonatkozású rendelkezések | 146 |
| Programozás | 146 |
| A gazdaságilag életképes, félig önellátó mezőgazdasági termelők támogatása az Európai Unióban | 148 |
| A SAPARD program célterületei, feltételei, kondíció Magyarországon | 150 |
| Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása | 151 |
| Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése | 152 |
| A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása | 154 |
| EU pályázati lehetőségek összefoglalója | 156 |
| A hálózati alapon szerveződő térségi gazdaság fejlesztési tényezői | 157 |
| Két kisváros példája | 161 |
| Jászárokszállás a törekvő jász város | 161 |
| A város gazdasága | 161 |
| A tőkecsábítások története | 163 |
| A sok új munkahely hatása | 166 |
| Rétság a tőkemágnes | 167 |
| Az Észak Magyarországi régió legfontosabb jellemzői | 167 |
| Rétság kistérség helyzete és perspektívája | 169 |
| A Rétsági kistérség néhány jellemzője | 170 |
| Nagyarányú ipartelepítés az 1990-es évek közepétől | 171 |
| Irodalom | 174 |
Folytatás Microsoft-tal