A VII. kerületi "Garasin Rudolf" munkásőregység története

Előszó

A külső és belső reakció összehangolt támadásai, a szektás-dogmatikus hibák és a revizionista torzítások következményeként 1956 októberében Magyarországon rendkívül veszélybe került a munkáshatalom, amelynek megvédésére a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a Szovjetunió segítségét kérte.
A szovjet hadsereg teljesítette internacionalista kötelezettségét: néhány nap alatt szétverte az ellenforradalom katonai erejét.
1956 eseményei a VII. kerület kommunistáit is olyan helyzet elé állította, mely az eltelt évek során még nem jelentkezett. A Lenin krt. 6. számú pártházban tömegével jelentkeztek a kerület kommunistái, hogy az eseményekről megfelelő tájékoztatást kapjanak. Már az első napon bizonyossá vált, hogy a megmozdulás a párt, a szocialista társadalmi rend megdöntésére irányul. Bár ennek méretét, tartalmát, irányát pontosan akkor még megítélni nem lehetett, a 23-áról 24-ére virradó éjjel a fegyverek ropogása egyértelművé tette, hogy nyílt ellenforradalommal állunk szembe. A kerületi pártbizottságon maradt elvtársak, különösen mikor a pártház védelmére kirendelt fegyveres őrt visszavonták a kerület megalkuvást nem ismerő kommunistái, veteránok, régi párttagok lelkes kommunisták elszántsággal rendezkedtek be a védelemre. Az egyre növekvő túlerő, az Emke előtti, a nyílt utcán történő fegyverosztogatás, az Athenaeum védőinek felkoncolása, a Szabad Nép-épület megszállása, a fegyveres segítség adásának elmaradása végül arra kényszerítette a pártház védőinek mintegy 20-25 fős csoportját, hogy a fegyvereket szétszedve az alkatrészeket elrejtve, így használhatatlanná téve, az éjszaka leple alatt a pincei átjáró kibontásán keresztül elhagyják a pártházat. Vissza