Előszó
A régi görög és római írók sokszor beszélnek a "világ hét csodájá"-ról. Persze nem egyeznek meg abban, hogy melyik ez a hét világcsoda, de általában annak lehet tekinteni a következőket: a Cheops...
Tovább
Előszó
A régi görög és római írók sokszor beszélnek a "világ hét csodájá"-ról. Persze nem egyeznek meg abban, hogy melyik ez a hét világcsoda, de általában annak lehet tekinteni a következőket: a Cheops piramis (és általában a piramisok), a babiloni függőkertek, az olympiai Zeus-szobor, az efesosi Artemis templom, a halikarnassosi mauzoleum, az alexandriai Faros és a rhodosi kolosszus. Ezek közül ma már csak a Cheops piramis van meg.
Az újabb időkben sokszor mondják valamely furcsa épületre vagy más hasonlóra, hogy a nyolcadik világcsoda. A milánóiak ezt mondják a székesegyházukra, a spanyolok az Escorialra, az amerikaiak pedig a rhodosi kolosszushoz hasonlítják a szabadság-szobrukat. Nagyon valószínű tehát az a gondolat, hogy manapság sok csodája van a világnak.
Tulajdonképpen mit értünk olyan csodák alatt? Ezt többféle szempontból bírálhatnók el, de a leghelyesebbnek az látszik, ha ugyanolyan szempontok szerint válogatunk, mint az ókoriak. Azok ugyanis épületet, építményt vagy műalkotást értettek alatta, amely olyan hatalmas, pompás vagy furcsa, hogy megérdemli a csoda nevet.
Ha ezt a szempontot választjuk, akkor a hetes szám bizony már nem elég a mai kor csodájára. Hiszen ma sokkal, de sokkal több világcsoda van. Ha ebben a kis zsebkönyvecskében csak 7x7 világcsodát választottunk ki, ez sem elég valamennyi világcsodának a felsorolására, de itt a világ legfurcsább és legérdekesebb "csodáit" választottuk ki és hogy az óriás témának némi határt és keretet szabjunk, megmaradtunk a régi hetes szám mellett.
Vissza