| Előszó | 11 |
| I. rész | 15 |
| A XXI. századból a XXI. századba | 17 |
| A második világháborút követő időszak | 39 |
| A XXI. század elejének valóságos kezdetei: az új világhatalmi szerkezet kialakulása a II. világháborút követően | 39 |
| Tervek és elképzelések 1943-1945 között | 39 |
| A látszólag többpólusú világ és az Egyesült Államok vezető szerepe | 40 |
| A világ politikai-gazdasági és pénzügyi rendszerének megszervezése az Egyesült Államok irányításával (Növekedés, stabilitás, hatalom, globalizáció) | 42 |
| Az egész világot átfogó nemzetközi intézményrendszer kialakítása a második világháborút követő néhány évben | 45 |
| Az Egyesült Nemzetek Szervezete | 46 |
| A pénzügyi világ irányításának megszervezése (a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank) | 50 |
| A kereskedelem liberalizációjának folyamata: a GATT létrehozása | 58 |
| A Marshall Terv. Az OEEC és az OECD | 60 |
| A nyugati világ katonai szervezete: a NATO | 66 |
| A bipoláris világ "másik fele": a Szovjetunió irányította világrendszer | 69 |
| Egy forgatókönyv szerint alakuló kelet-európai történelmi szakasz: a kommunista (szocialista) politikai erőtér létrejötte a Szovjetunió vezetésével | 69 |
| A kelet-európai gazdasági integráció, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) és a Varsói Szerződés | 71 |
| Az ötvenes évektől a nyolcvanas évek végéig. A két világrendszer harca | 77 |
| A kétpólusú világ erőviszonyairól | 80 |
| A (nyugati) világ által kiépített nemzetközi intézményi erőtér egysége | 81 |
| A szocialista világ zárt rendszere | 82 |
| A kétpólusú világ piramisa: a kevés számú vezető és a vezetettek milliárdja | 84 |
| A "vállalatvilág" létrejötte és megerősödése | 89 |
| A század vége felé közlekedve: a háromszintű hatalmi tér kialaklulása. Az országok, a vállalatok, a hatalmi centrumokat birtokló egyének csoportjai | 89 |
| Az integrációk kialakulása: szétválások és összekapcsolódások | 93 |
| Az első nyugat-európai integrációs szerveződések: az ESZAK, az EGK és az EURATOM | 95 |
| Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) létrehozása és az Európai Gazdasági Közösségbe való fokozatos beolvadása | 98 |
| Egyéb Európán kívüli integrációk | 101 |
| Az integrációk létrejöttének, a nemzetközi intézményrendszer kialakulásának hatása: gyors gazdasági növekedés a fejlett régiókban és erősödő feszültségek a körön kívül | 102 |
| Dokumentumok, tények az Európai Unióról | 105 |
| Európai Parlament | 105 |
| Európai Bizottság | 106 |
| Miniszterek Tanácsa | 107 |
| Európai Tanács | 107 |
| Európai Bíróság | 108 |
| Számvevőszék | 109 |
| Gazdasági és Szociális Bizottság | 109 |
| Régiók Bizottsága | 109 |
| Az Európai Beruházási Bank és az Európai Központi Bank | 109 |
| A vállalatvilág | 127 |
| A nemzetközi intézmények kereteibe illeszkedő integrációk | 128 |
| A párhuzamos "hármasok": a nemzetközi intézményrendszer, az integrációk, a vállalatvilág fejlődéstörténete és a belső termelés (GDP), a külkereskedelem, a működőtőke-áramlás | 129 |
| A vállalatvilág kialakulásáig vezető út a XIX. és a XX. században | 133 |
| A transznacionális vállalatok világgazdasági túlsúlya napjainkban | 140 |
| Az Egyesült Államok és az Európai Unió versenye? | 147 |
| Az Európai Unió keleti bővítése | 149 |
| A fejlődés céljairól. Növekedés és egyensúly a gazdasági világban és a szélesebb (társadalmi, biológiai) környezetben | 150 |
| Az amerikai és az európai eszmerendszer eltérései és kapcsolódási pontjai | 153 |
| Az amerikai és európai előnyökről és hátrányokról a XXI. század elején | 158 |
| A magyar nemzeti (gazdasági) fejlődés az EU csatlakozás és a globalizált világ kereteiben a XXI. század elején | 163 |
| A három politikai-gazdasági erőtér összefüggése és különválása | 163 |
| A rendszerváltás: a tagadás (megvalósult) célja és a részben elmaradt belső építkezés | 165 |
| Az EU-fória, a nemzeti fejlődés és a globális erők 1989-90-et követően | 167 |
| A fejlett világból való négy évtizedes kitaszításunk veszteségei | 170 |
| Visszatérési kísérleteink a fejlett Európába | 177 |
| A rendszerváltás folyamata | 181 |
| Létrejöhet-e a nemzeti fejlődés, az európai folyamatok és a globalizált világ érdek- és értékrendjének harmonizációja? | 200 |
| A kinn és benn egysége | 209 |
| II. Rész | 211 |
| Helyünk a világban | 213 |
| Az öt meghatározó "állapotjelző" | 214 |
| A rész és az egész | 215 |
| A gazdaság nagysága: a GDP | 216 |
| A gazdasági fejlettség: az egy főre jutó GDP | 219 |
| A népességről és az emberi (humán) tényezőkről | 220 |
| A térről és a területről | 222 |
| A külgazdaság | 225 |
| A világban, a világgazdaságban betöltött szerepekről | 231 |
| Az első megközelítés: a gazdaság nagysága, a GDP | 231 |
| Túllépés a bruttó szemléleten: a GDP belső szerkezetéről és a nem csupán gazdasági összetevőkről | 234 |
| Olvasmány: Vissza a történelemben. Az összehasonlíthatatlan összehasonlítása | 236 |
| Olvasmány: Anglia gazdaságának szerkezetéről a gőzgép felfedezésétől a XX. század elejéig | 238 |
| Magyarország GDP-jének szerkezeti változásáról a rendszerváltást követő évtizedben (Hasonló-e az azonos?) | 240 |
| Egy megengedhető kitérő: a GDP (az egy főre jutó GDP) növekedése és az Európai Unióhoz való közeledés (nemzetközi példák) | 249 |
| A gazdaságot és a gazdaságon túlmutató jelenségeket összefoglaló mutatók | 251 |
| A legnagyobb gazdasági erőterek versenye, Magyarország helye az ezredfordulón | 254 |
| A gazdasági fejlettség: az egy főre jutó GDP | 257 |
| A fejlettség fogalmáról: biztosnak tűnő (de egyre szerteágazóbb) statisztikai mutatók és a mögöttes szerkezetek | 257 |
| Növekvő különbségek az országok között (Luxemburg, vagy Japán, az USA egy napja és Etiópia egy éve) | 259 |
| Olvasmány: az első intelligens háztól a több mint egymilliárd ember napi egy dollárjáig | 262 |
| A szegénység és a gazdagság kibővített (valódi) fogalma | 263 |
| A különbségek szintjei, társadalmi-és térszerkezetei: országok, régiók, kisebb közösségek, egyének | 265 |
| A népességről, az emberi (humán) tényezőkről | 273 |
| Az emberi lét szerepéről, amely több, mint a közgazdaság "népessége". | 273 |
| Az ember szerepéről a gazdasági és azon túli világban | 273 |
| Elméletek a népesedésről | 275 |
| Olvasmány: A XX. század végéhez közeledve: új, összetettebb, a materialista értékeken, fejlődésen és tévutakon túllépő gondolkodás kezdetei (a "római" és az azt követő világmodellek) | 276 |
| A gazdasági növekedés és a népesség növekedésének versenye | 280 |
| Eltérő tendenciák: túlnépesedés és "fogyás" | 281 |
| Olvasmány: Magyarország népességének alakulásáról | 282 |
| Olvasmány: A várható élettartam. A korfa | 286 |
| A bruttó számokon túlmutató valóság. A világ, a népesség, a gazdálkodó és teljes életet élő ember | 289 |
| Olvasmány: A Nobel díjasok és a leggazdagabb magyarok | 293 |
| A terület, a térszerkezet és a gazdaság | 297 |
| A terület és a gazdálkodás. Változó térszerkezetek. Szétválások, függetlenedések és összekapcsolódások, integrációk | 297 |
| Olvasmány: Magyarország területének (gazdasági terének) történelmi alakulásáról | 301 |
| Olvasmány: A föld területének és népességének megoszlása | 306 |
| A világban betöltött szerep összetevői. A terület és a többi gazdasági, hatalmi tényező összefüggése | 308 |
| A terület, a térszerkezet (a gazdasági tér) új dimenziói a XX. század végén és a XXI. század elején. Az országok, az országhatárokat feloldó integrációk. A régiók. A vállalatok (határtalan) világa | 311 |
| Olvasmány: Egy látszólagos kitérő: helyünk a világban | 316 |
| Olvasmány: Egy újfajta megközelítés és mutató: a területegységre jutó GDP | 319 |
| A külgazdaság. A nemzetközi gazdasági tér. A világ és Magyarország | 323 |
| Kereskedelem, külkereskedelem, külgazdaság (a külgazdaság tartalmának és fogalmának változásai) | 323 |
| A külkereskedelem virágkora | 325 |
| A világkereskedelem és a világtermelés eltérő trendjei | 326 |
| Változások a külkereskedelem áruszerkezetében | 328 |
| A határok feloldódása | 330 |
| A globalizáció: az országvilágok és a vállalatvilágok | 331 |
| A működőtőke "otthonteremtése" | 334 |
| A magyar belső piac nemzetközivé válása a XX. század utolsó évtizedében | 337 |
| Magyarország külgazdasági szerepének változásai: világpiaci térvesztés és térnyerés | 338 |
| A külgazdasági reorientáció | 339 |
| A külföldi gazdasági erő térnyerése és a belső fejlődés lehetősége | 341 |
| Két összefoglaló kép: a világ a XXI. század elején | 343 |
| Rövid zárszó | 347 |
| Irodalomjegyzék | 349 |