| ELŐSZÓ AZ ELSŐ ÉS A MÁSODIK LENGYEL KIADÁSHOZ | 5 |
| ELŐSZÓ A HARMADIK KIADÁSHOZ | 7 |
| ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ | 9 |
| A GAZDASÁGFÖLDRAJZ MINT TUDOMÁNY | 11 |
| A gazdaságföldrajz fejlődése, céljai, módszerei | 12 |
| A gazdaságföldrajz helye a földrajztudományok körében | 14 |
| A gazdaságföldrajz helye a közgazdaságtudományok sorában | 15 |
| A gazdaságföldrajz és más tudományok | 17 |
| A gazdaságföldrajz és a történelem | 18 |
| A gazdaságföldrajz és a technikai tudományok | 18 |
| Gazdaságföldrajz, statisztika és matematikai tudományok | 19 |
| A gazdaságföldrajz felosztása | 20 |
| Irodalom | 21 |
| A VILÁG POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI TÉRKÉPÉNEK RÖVID VÁZLATA | 26 |
| A gazdasági fejlődés területi egyenlőtlensége | 26 |
| Bevezetés | 26 |
| A gazdasági feljettség mutatói | 27 |
| Az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem | 28 |
| Az egy lakosra jutó bruttó társadalmi termék | 34 |
| Villamosenergia-termelés | 36 |
| Az egyes országok részesedése a világgazdaságban | 38 |
| Szovjetunió - Egyesült Államok | 40 |
| Bulgária - Portugália | 41 |
| Egyenlőtlen fejlődés egy országon belül | 42 |
| Egyesült Államok | 42 |
| Franciaország | 43 |
| Olaszország | 45 |
| Csehszlovákia | 45 |
| Lengyelország | 46 |
| A világ politikai térképe | 50 |
| A gyarmati rendszer felbomlása | 51 |
| Afrika | 60 |
| A szocialista országok fejlődése | 61 |
| Magyarország | 62 |
| A világ politikai térképe | 62 |
| A szocialista tábor országai | 65 |
| A fejlett tőkésországok | 71 |
| A termelés koncentrációja | 72 |
| Tőkekivitel | 76 |
| Gyarmatosítás | 78 |
| A gazdaságilag elmaradott országok | 82 |
| Fegyverkezés | 85 |
| Irodalom | 87 |
| A FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS SZEREPE A GAZDASÁG TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSÉBEN | 89 |
| A földrajzi környezet | 89 |
| A földrajzi környezet hatása | 93 |
| Az éghajlat | 96 |
| Vizek | 104 |
| A földrajzi környezet gazdasági hasznosságának értékelése | 117 |
| Irodalom | 121 |
| NÉPESSÉG | 124 |
| A népesség interkontinentális vándorlásai | 124 |
| Egyesült Államok | 128 |
| Az amerikai négerek | 129 |
| A népesség csökkenése | 129 |
| A népesség földrajzi elhelyezkedése | 132 |
| A második világháború előtti változások | 132 |
| Demográfiai robbanás | 132 |
| Lakott és lakatlan területek | 133 |
| Gazdasági fejlődés | 134 |
| Ázsia | 135 |
| Latin-Amerika | 136 |
| Afrika | 138 |
| Településszerkezet | 138 |
| Városok. A városok funkciói, jelentőségük és fejlődési feltételeik | 138 |
| Nagyvárosi agglomerációk | 141 |
| Metroplisok | 144 |
| Fővárosok | 146 |
| Kereskedelmi központok | 147 |
| Ipari központok | 148 |
| Kulturális és tudományos oktatási központok | 150 |
| Üdülési-szórakozási központok | 150 |
| Közlekedési központok | 150 |
| Peremvárosok | 151 |
| Helyi (regionális) jelentőségű központok | 152 |
| A városok fejlődése a szocialista gazdaságban | 153 |
| Falvak, falusi településtípusok és gazdasági jelentőségük | 155 |
| Nomád pásztorkodás | 157 |
| Foglalkozási összetétel | 158 |
| Osztálytagozódás | 162 |
| Irodalom | 166 |
| A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE | 168 |
| A népesség élelmiszer-fogyasztási igényei | 168 |
| A természeti készletek és kihasználásuk | 174 |
| Szűzföldek | 176 |
| Száraz zóna | 177 |
| Földtulajdon-formák | 181 |
| Tőkés mezőgazdaság | 181 |
| Nyugat-Európa | 182 |
| Franciaország | 182 |
| Más nyugat-európai országok | 184 |
| Ausztrália | 187 |
| Egyesült Államok | 188 |
| Latin-Amerika | 193 |
| Argentína | 194 |
| Mexikó | 194 |
| A Közel-Kelet és Észak-Afrika | 196 |
| A szocialista mezőgazdaság | 197 |
| Lengyelország | 198 |
| Agrokultúra | 202 |
| Műtrágya-felhasználás | 205 |
| A mezőgazdaság gépesítése | 206 |
| Öntözéses gazdálkodás | 209 |
| A népesség és a mezőgazdaság kapcsolata | 211 |
| A városok szerepe és hatása a mezőgazdaságra | 211 |
| Ipar | 213 |
| A közlekedés és a mezőgazdaság kapcsolata | 214 |
| A növénytermesztés területi elhelyezkedése | 214 |
| Gabonafélék | 215 |
| Búza | 215 |
| Rozs | 224 |
| Rizs | 225 |
| Kukorica | 229 |
| Egyéb élelmiszernövények | 231 |
| Zöldségfélék és gyümölcsök | 233 |
| Szőlő | 235 |
| Datolya | 238 |
| Banán | 239 |
| Élvezeti növények | 240 |
| Ipari növények | 242 |
| Cukorrépa | 243 |
| Gyapot | 247 |
| Kaucsuk | 253 |
| Takarmánynövények | 254 |
| Állattenyésztés | 255 |
| A mezőgazdasági termelés típusai | 262 |
| Városellátó gazdaságok | 263 |
| Vegyes profilú belterjes gazdaságok | 263 |
| Gabonatermesztő mezőgazdasági üzemek | 266 |
| Gabonát és más kultúrnövényeket termesztő mezőgazdasági üzemek | 267 |
| Állattenyésztő üzemek | 267 |
| Szakosított mezőgazdasági üzemek | 268 |
| Mediterrán mezőgazdaság | 269 |
| Primitív mezőgazdaság | 269 |
| Erdőgazdaság | 271 |
| Irodalom | 275 |
| AZ IPAR FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE | 278 |
| Az ipartelepítés szerkezeti elemei | 278 |
| Telepítési tényezők | 280 |
| Nyersanyagbázis | 280 |
| Energetikai bázis | 281 |
| Munkaerő | 282 |
| A víz mint telepítési tényező | 284 |
| Az értékesítési piacok szerepe | 284 |
| Szállítás | 285 |
| Kooperáció | 286 |
| Agglomeráció | 287 |
| Deglomeráció | 287 |
| Járulékos beruházások | 287 |
| Általános és részleges telepítés | 288 |
| Néhány főbb iparág | 289 |
| Bányászat | 289 |
| Energiahordozók | 291 |
| Ércek | 312 |
| Nem fémes ásványok nyersanyagok | 323 |
| Energetika | 324 |
| Vas- és acélkohászat | 327 |
| Gépipar | 336 |
| Gépkocsiipar | 339 |
| Mezőgazdasági gépgyártás | 347 |
| Repülőgépipar | 349 |
| Kőolajfinomító ipar | 351 |
| Vegyipar | 358 |
| Kénsav | 359 |
| Szóda | 363 |
| Műanyag és műszálak | 363 |
| Textilipar | 365 |
| Irodalom | 375 |
| KÖZLEKEDÉS | 379 |
| A közlekedés gazdasági jelentősége | 379 |
| Vasúti közlekedés | 383 |
| Franciaország | 389 |
| Lengyelország | 392 |
| Afrika | 395 |
| Belvízi hajózás | 389 |
| Nyugat-Európa | 399 |
| Tengerhajózás | 406 |
| Kereskedelmi flotta | 407 |
| A tengerhajózás útvonalai | 411 |
| Tengeri kikötők | 413 |
| Légi közlekedés | 418 |
| Irodalom | 420 |
| KÜLKERESKEDELEM ÉS IDEGENFORGALOM | 422 |
| A nemzetközi áruforgalomban való részesedés | 422 |
| Szocialista országok | 425 |
| Tőkésországok | 425 |
| Fejlődő országok | 427 |
| A külkereskedelem és nemzeti jövedelem | 428 |
| A külkereskedelem áruszerkezete | 431 |
| Kőszén | 432 |
| Kőolaj és kőolajtermékek | 434 |
| Ipari termékek | 436 |
| A nemzetközi kereskedelem fő irányai | 439 |
| Fejlett tőkésországok | 440 |
| Fejlődő országok | 443 |
| Szocialista országok | 446 |
| Idegenforgalom | 450 |
| Irodalom | 455 |
| MAGYARORSZÁG GAZDASÁGFÖLDRAJZÁNAK NÉHÁNY PROBLÉMÁJA | 456 |
| Magyarország és a világgazdaság | 456 |
| A gazdasági fejlettség területi egyenlőtlenségei Magyarországon | 457 |
| Változások az ország népességföldrajzi képén | 459 |
| Városiasodás Magyarországon | 461 |
| A szocialista iparosítás | 463 |
| A magyar ipar néhány fontos ágazata | 466 |
| A magyar kohászat | 467 |
| Két kulcságazat: a gépipar és a vegyipar | 469 |
| A fogyasztási cikkek termelése | 470 |
| A mezőgazdaság átalakulása | 470 |
| A külkereskedelem jelentősége a magyar népgazdaságban | 475 |
| Irodalom | 478 |
