A világ tetején

Előszó

Részlet a könyvből:

Körösi Csorna Sándor nyomdokai.
Ez a könyv nemcsak útleírás. Tárgya nem csupán az a szép és tanulságos út, amelyet 1928 nyarán tettem Kasmírból Ladákhba vagy másképpen Nyugati Tibetbe. Hiszen aligha vállalkoztam volna rá, ha történetesen nem járja végig előttem ugyanazt az ösvényt több mint száz esztendővel ezelőtt egy másik, egy nagy, kiváló magyar : Körösi Csorna Sándor. Az ő nyomdokait akartam követni, még pedig kifejezetten azért, hogy az ő tibeti életére s egykori lakóhelyeire vonatkozóan helyszíni adatokat szerezzek.
Könyvem megírásában tehát éppúgy, mint annakidején utamon végesvégig, a nagy székely-magyar (ahogy magát szokta volt nevezni) járt előttem. Képzeletem és törekvésem mindenkor az ő alakját varázsolta elém, amint megy, megy, vándorol, mindig előre, mindig messzebb, mindig magasabbra a Föld és a Tudás emelkedett régiói felé. Bár Nyugattibet fantasztikus, különös világa magában megérdemelné, hogy számot adjak mindarról, amit láttam és tapasztaltam, ám ha Körösi Csorna Sándor nem járt volna ott egykoron, talán minden igyekezetem melleit sem adhatnék egyebet távoli, nékünk idegen exotikus ország ismertetésénél. Így azonban az élmény gazdagabbá, mélyebbé válik, mert nagy hazánkfiának lábanyomában vezetem az olvasót a Föld ama tájaira, amelyek nem maradhatnak számunkra idegenek, hiszen a világ egyik legjelentékenyebb magyar tudósának nyújtottak otthont hosszú évekig. Vissza