| Előszó | 5 |
| A világgazdaság alapvető jellemzői, lényegi folyamatai | 7 |
| A világgazdaság szereplői és az azokat összekötő főbb kapcsolatok | 7 |
| A világtermelés és -kereskedelem átfogó jellemzői | 9 |
| Egyensúlyi zavarok a világgazdaságban | 14 |
| Az erőviszonyok meghatározói. A gazdasági növekedés jelenlegi és jövőbeni hajtóerői | 18 |
| A nemzetközi gazdasági együttműködés intézményi keretei | 21 |
| Az ENSZ égisze alatt működő gazdasági együttműködési szervezetek főbb csoportjai | 23 |
| Az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény | 23 |
| A nemzetközi pénzvilág kiemelkedő szervezetei | 25 |
| Regionális együttműködési szervezetek, transznacionális, multinacionális társaságok (vállalatok) | 28 |
| Gazdasági diplomácia | 30 |
| Globális problémák a világgazdaságban | 33 |
| A világháború veszélye. A fegyverkezés főbb világgazdasági összefüggései | 34 |
| A "globális-szektorális" problémák megjelenésének történelmi körülményei, lényege | 36 |
| Az elektronizálás gazdaság-és társadalomátalakító szerepe | 40 |
| Az országok közötti függőségi viszonyok és a globális problémák megoldásának néhány alapvető társadalmi feltétele | 41 |
| A nyilvánosságra hozott főbb "világmodellek", "tematikus jelentések" jellemzői | 43 |
| A nemzetközi pénzügyi rendszer és a jelenkori tőkemozgások | 46 |
| A mai nemzetközi pénzviszonyok kialakulásának előtörténetéből | 46 |
| "Különleges lehívási jogok" - SDR, "Európai elszámolási egység"- ECU | 48 |
| A valutaárfolyamok helye és szerepe a nemzetközi kapcsolatokban | 51 |
| Nemzetközi pénz a KGST-ben | 54 |
| A jelenkori tőkemozgások jellegzetességei | 58 |
| Az európai szocialista országok gazdasága | 60 |
| Szovjetunió | 61 |
| Az európai KGST-országok (Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Német Demokratikus Köztársaság, Románia) | 74 |
| Jugoszlávia | 84 |
| Albánia | 86 |
| A nem európai szocialista országok gazdasága | 88 |
| A nem európai KGST-országok (Mongólia, Vietnam, Kuba) | 88 |
| Kínai Népköztársaság | 92 |
| Koreai Népi Demokratikus Köztársaság | 94 |
| Az Egyesült Államok és Japán gazdasága, világgazdasági szerepköre | 96 |
| Egyesült Államok | 96 |
| Japán | 103 |
| Nyugat-Európa a világgazdaságban | 110 |
| A nyugat-európai integráció kiépítésének indítékai, cél- és eszközrendszerének néhány jellegzetessége | 110 |
| Munkanélküliség és infláció Nyugat-Európában | 113 |
| A világgazdasági "kihívásokra" adott közösségi szintű válaszok | 114 |
| Kapcsolódás a világgazdaság különböző térségeihez. Érdekközösségek, - ellentétek | 119 |
| A nyugat-európai integráció összetartó erői és feszültségei | 121 |
| A differenciálódó "fejlődő világ" gazdasága | 126 |
| Történelmi előzmények. A gazdasági örökség főbb jellemzői | 124 |
| A gazdaságfejlesztési stratégiák cél- és eszközrendszere | 129 |
| Az erőviszonyok alakulásának sajátosságai az 1980-as években | 133 |
| A fejlődő világ polarizálódása. Regionális jellemzők | 134 |
| Az új világgazdasági rendért folytatott harc | 140 |
| A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok | 143 |
| A kapcsolatok előtörténete | 143 |
| Az érdekviszonyok alakulásának főbb gazdasági és politikai összetevői | 145 |
| Helyzetkép az 1980-as évek közepén. Az együttműködés általános keretei | 150 |
| A kapcsolatok fejlődését elősegítő és hátráltató tényezők. Kilátások a főbb együttműködési területeken | 155 |
| A magyar külgazdaság-politika alapjai | 160 |
| A magyar népgazdaság adottságai (kényszerei, hajlamai, tartalékai) | 161 |
| A "kifelé forduló" gazdaságfejlesztési stratégia lényege | 167 |
| A magyar külgazdaság-politika hosszú távú rendező elvei | 168 |
| A hazai intézményrendszer | 169 |
| A magyar külgazdasági stratégia sajátosságai a nyolcvanas években | 176 |
| A magyar gazdaság működésének külső feltételeiben beállt és várható változások | 176 |
| KGST-együttműködés a nemzeti és közösségi reformfolyamatok fényében | 179 |
| A fejlett tőkés országokhoz, transznacionális társaságokhoz fűződő kapcsolatok makroökonómiai jelentősége | 182 |
| A szocialista országokkal kapcsolatos együttműködésünk | 184 |
| A sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés helyzete és fejlődési kilátásai. Az árucsere-forgalom jellemzői | 184 |
| A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok súlypontjai | 191 |
| Közvetlen szocialista vállalatközi együttműködés | 194 |
| A fejlett tőkés országokhoz fűződő kapcsolataink | 196 |
| A sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés helyzete és fejlődési kilátásai. Az árucsere-forgalom jellemzői | 184 |
| A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok súlypontjai | 191 |
| Közvetlen szocialista vállalatközi együttműködés | 194 |
| A fejlett tőkés országokhoz fűződő kapcsolataink | 196 |
| A kapcsolatok alakulásának főbb tendenciái, viszonylati sajátosságok | 196 |
| A külföldi tőke bevonása a magyar gazdaságba | 201 |
| Kereskedelempolitikai megfontolások, magatartási normák | 202 |
| Együttműködésünk a fejlődő világ országaival | 205 |
| A kapcsolatfejlesztés stratégiája | 205 |
| A kereskedelem viszonylati és áruszerkezeti sajátosságai | 206 |
| Partnerválasztás és kapcsolatfejlesztési súlypontok | 209 |
| Külgazdasági kapcsolataink és a vállalati stratégia | 211 |
| A vállalat helye, szerepe a globális és regionális nemzetközi munkamegosztás rendszerében | 211 |
| Vállalati stratégiai tervezés és marketing | 212 |
| A külkereskedő vállalat | 217 |
Folytatás Microsoft-tal