A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Fülszöveg
A könyv azt kívánja bemutatni - a külgazdasági politika legfontosabb kérdéseiről a szocialista országokban folyó vitákhoz kapcsolódva -, hogy milyen okok következtében és hogyan ment végbe a hetvenes években a KGST-országoknak a korábbinál aktívabb bekapcsolódása a világméretű munkamegosztásba: a könyv címében jelzett világgazdasági nyitás. A szerző történelmi áttekintést nyújt a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok szerepéről a KGST-országok gazdasági fejlődésében. Sokoldalúan elemzi e kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit és korlátait. Feltárja: mi okozza a KGST-országok Nyugatra irányuló exportjának az import mögötti elmaradását, és milyen - importhelyettesítő vagy exportorientált - fejlesztési stratégiával lehet helyreállítani a külgazdasági egyensúlyt. Az új külgazdasági feladatok új formáikat és módszereket tesznek szükségessé. Ebben az összefüggésben tárgyalja a kompenzációs ügyletek, az ipari kooperációk, a közös vállalatok létesítésének elméleti és gyakorlati kérdéseit. A...
Tovább
Fülszöveg
A könyv azt kívánja bemutatni - a külgazdasági politika legfontosabb kérdéseiről a szocialista országokban folyó vitákhoz kapcsolódva -, hogy milyen okok következtében és hogyan ment végbe a hetvenes években a KGST-országoknak a korábbinál aktívabb bekapcsolódása a világméretű munkamegosztásba: a könyv címében jelzett világgazdasági nyitás. A szerző történelmi áttekintést nyújt a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok szerepéről a KGST-országok gazdasági fejlődésében. Sokoldalúan elemzi e kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit és korlátait. Feltárja: mi okozza a KGST-országok Nyugatra irányuló exportjának az import mögötti elmaradását, és milyen - importhelyettesítő vagy exportorientált - fejlesztési stratégiával lehet helyreállítani a külgazdasági egyensúlyt. Az új külgazdasági feladatok új formáikat és módszereket tesznek szükségessé. Ebben az összefüggésben tárgyalja a kompenzációs ügyletek, az ipari kooperációk, a közös vállalatok létesítésének elméleti és gyakorlati kérdéseit. A kelet-nyugati kapcsolatok alakulásában a szerző meghatározónak tekinti a Szovjetunió külgazdasági politikáját. Érdekes áttekintést ad arról, hogy a Szovjetunió -- gazdaságpolitikai céljai elérése érdekében - milyen kapcsolati formákat alakított ki a tőkés országokkal, illetve milyen kezdeményező lépéseket tett. A világgazdasági nyitás alapvető célja: az importszükségletek és az exportlehetőségek közötti feszültség feloldása. A szerző e cél elérésének minden eszközét sorra veszi, keresve a fejlesztés-, a struktúra-, a hitelpolitikában azokat az utakat, amelyek a külgazdasági egyensúly helyreállításának irányába vezetnek.
Vissza
Tartalom
Bevezetés ......................................................... 9
Aktív külgazdasági politika vagy elzárkózás? Néhány történelmi előzmény
A húszas évek koncessziós politikája a Szovjetunióban ............................. 21
A külföldi tőkével való kooperáció formái és céljai 22
A koncessziók és a gazdasági fejlődés....................................27
A korai szovjet külkereskedelem néhány tendenciája .................37
Forgalom és árustruktúra ................................. 37
Exportnövelési gondok .................................... 44
Aktív importpolitika vagy importminimalizálás? ... 50
Néhány megjegyzés a külkereskedelem földrajzi struktúrájáról .................... 60
A nyugati kereskedelmi korlátozások hatása a kelet-nyugati kereskedelemre a második világháború után................................................... 68
A kölcsönbérleti szállítások és a háború utáni szovjet-amerikai kereskedelem problémája ............ 68
Az embargópolitika lényege, céljai és főbb következményei ........................... 73
Nemzetközi helyzet és külgazdasági politika......... 78
Az embargó hatása a kereskedelmi forgalomra ... 84
Változások a korlátozási rendszerben .................. 89
Gazdasági fejlődés és világgazdasági nyitás a szocialista országokban
A kelet-nyugati kereskedelem a hetvenes években ...................................... 95
A kereskedelmi forgalom főbb jellemzői ............ 97
A Nyugat növekvő szerepe a KGST-országok külkereskedelmében ........... 103
Világgazdasági változások és hatékony gazdálkodás: a magyar gazdaság néhány problémája 112
Miért romlottak a cserearányok a tőkés országokkal folytatott kereskedelemben? ........113
Javíthatók-e a cserearányok? ......................................................118
Beszélhetünk-e már exportorientált fejlesztésről? 123
A nyitás okai ........................................................................127
A technikaimport új felfogása ......................................................127
A gazdaság működéséhez szükséges anyagimport ... 139
A lakosság fogyasztása és az import ....................................141
A KGST-együttműködés és kelet-nyugati kereskedelem ...............144
A KGST-mechanizmus hatásai ......................................................150
A külkereskedelmi struktúra néhány jellemzője ..................................... 158
Exportszerkezet és termelési szerkezet ..............................158
Eltérő feltételek - eltérő árustruktúra ..............................164
A külkereskedelem földrajzi struktúrája ...................179
Ellentételezhető-e a fejlett tőkés országokból származó import a fejlődő országokba irányuló exporttal? .........................185
Egyensúlyhiány és hitelfelvételi politika
Autarkia vagy világgazdasági integrálódás? 204
A szovjet külgazdasági politika aktivizálódása
A szovjet gazdasági fejlődés néhány kérdése .....................211
Két évtized trendjei ..............................................................................215
Beruházások - termelékenység - hatékonyság ... 222
A beruházások ágazati megoszlása ..........................................227
Gépipar versus nyersanyagtermelés? Az ipari beruházások ágazati struktúrája .....231
Gazdasági növekedés és külkereskedelem ........................238
Új irányzatok a Nyugattal való gazdasági kapcsolatokban ................................240
Szelektivitás és diverzifikáció a gépimportban............240
Gépimport és gazdaságfejlesztési irányok ........................251
Az intenzív külgazdasági kapcsolatok további jelei 261
Hosszú lejáratú export-import együttműködés ... 264
A tervezett szibériai kooperáció és a szovjet-amerikai gazdasági kapcsolatok problematikája 275
Tyumeny és Jakutföld ........................................................................277
A szovjet-amerikai gazdasági kapcsolatok néhány
összefüggése ................................................................................................281
Gazdasági kapcsolatok és politikai enyhülés..................290
A szovjet-nyugati kereskedelem aktivizálása és a többi KGST-ország ................301
A világgazdasági nyitás formái és módszerei
Kompenzáció, kooperáció és közös vállalatok a kelet-nyugati kereskedelemben .........311
A kompenzációs ügyletek előtérbe kerülése ..................315
A nyugati vállalatok reagálása......................................................318
Ki fizet rá az ellentételező kereskedelemre? ............324
Az ipari kooperáció helyzete....................................................326
Hogyan tovább a kooperációs politikában? ..................342
A jugoszláviai közös vállalatok működésének tapasztalatai .............................348
Néhány következtetés a közös vállalatokról ..................355
A KGST, a Közös Piac és az európai kelet-nyugati kereskedelem néhány kérdése .......361
Az EGK-diszkrimináció a gyakorlatban ..............................364
Az EGK hatása a kelet-nyugati kereskedelemre ... 374
Tárgyalások a Közös Piaccal......................................381
Irodalom .....................................................................397
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
1
2
3
Regisztráció
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.