kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Genius Könyvkiadó R.-T. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Aranyozott kiadói egész vászonkötés |
| Oldalszám: | 756 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 27 cm x 19 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér térképekkel, ábrákkal illusztrálva. A térképeket és grafikonokat magyar felírással Janszky Béla rajzolta át. Harmadik, a művészetek fejlődésével bővített kiadás. Nyomtatta Világosság-könyvnyomda Rt., Budapest. |
| A világ keletkezése | |
| A föld a térben és időben | |
| Mint tágultak ki az ember képzetei a térről és időről | 3 |
| A föld a térben | 4 |
| Mióta áll a föld | 6 |
| A kőzetek naplója | |
| Az első élő lények | 7 |
| A Föld kora | 11 |
| Élet és éghajlat | |
| Élet a vízben, vizi növények | 14 |
| A legősibb állatok | 15 |
| Miért változik szakadatlanul az élet? | 17 |
| Az álló Nap-csillag | 20 |
| Változások a Földön | 20 |
| Az ember befolyásolhatja a változást | 21 |
| A hüllők kora | |
| A síkföldi élet kora | 21 |
| Repülő sárkányok | 24 |
| Az első madarak | 25 |
| Zord idők s a halál korszaka | 25 |
| Az első gerezna és az első tollruha | 27 |
| Az emlősök kora | |
| Az élet új kora | 28 |
| Az első hagyományok | 28 |
| Gyarapodásnak indul az agyvelő | 31 |
| A világ újra eldurvul | 31 |
| A jégkorszakok | 32 |
| Az ember származása | |
| Ősember és ember | |
| A majomtól származás elmélete | 35 |
| Az emberfajta élőlények első nyomai | 39 |
| A heidelbergi ősember | 39 |
| A piltdowni ősember | 40 |
| A neandervölgyi ember, egy kihalt fajta (Idősebb paleolit korszak) | |
| A világ 50.000 évvel ezelőtt | 41 |
| Az első ember mindennapos élete | 43 |
| Az utolsó kőkori ember | 46 |
| A rhodéziai koponya | 46 |
| A jégkorszak utáni fiatalabb paleolit-korbeli emberek, az első igazi emberk (Fiatalabb paleolit-kor) | |
| A hozzánk hasonló emberek megjelenése | 47 |
| A paleolit világ földrajza | 54 |
| A paleolit világ vége | 55 |
| Amerikában nem találtak ősemberi nyomokat | 55 |
| A neolit-kor embere Európában | |
| A földmívelés kezdete | 56 |
| Hol keletkezett a neolit-kultúra | 58 |
| A neolit-idők mindennapos élete | 58 |
| Ősi kereskedelem | 61 |
| A Földközi-tenger medencéje megtelik vízzel | 62 |
| Ősi gondolkodás | |
| Primitív filozófia | 64 |
| Az "öreg ember" és a vallás | 65 |
| A félelem és remény szerepe a vallásban | 66 |
| Csillagok és évszakok | 67 |
| A mese és mitosz kezdete | 68 |
| A vallás összetett eredete | 69 |
| Az emberfajták | |
| Differenciálódik-e még az emberiség? | 71 |
| Az emberiség főfajtái | 73 |
| A barnabőrű népek | 75 |
| Az úgynevezett heliolit kultúra | 76 |
| Az amerikai indiánok | 78 |
| Az emberi nyelvek | |
| Nincs egységes ősnyelv | 79 |
| Az árja nyelvek | 79 |
| A semita nyelvek | 80 |
| A hamita nyelvek | 81 |
| Az ural-altáji nyelvek | 81 |
| A kínai nyelvek | 82 |
| Egyéb nyelvcsoportok | 82 |
| Lehetséges-e egy ősnyelvcsoport | 83 |
| Néhány elszigetelt nyelv | 84 |
| A történelem hajnala | |
| Az első birodalmak | |
| Ősi földmívelők és ősi nomádok | 87 |
| A szumérok | 91 |
| I. Szargon birodalma | 92 |
| Hammurabi birodalma | 92 |
| Az asszírok és birodalmuk | 92 |
| A kaldeus birodalom | 94 |
| Egyiptom ősi története | 95 |
| India ősi műveltsége | 98 |
| Kína ősi története | 98 |
| A civilizáció kialakulása | 101 |
| Az Atlantisz legendája | 102 |
| Tengerjáró és kereskedő népek | |
| Az első hajók és hajósok | 108 |
| Égei városok a történelem előtt | 105 |
| Az első felfedező utak | 108 |
| Az első kereskedők | 108 |
| Az első utazók | 110 |
| Az írás | |
| A képírás | 111 |
| A szótagírás | 113 |
| A betűírás | 113 |
| Az írás jelentősége az emberi életben | 114 |
| Istenek és csillagok, papok és királyok | |
| A pap megjelenik a történelemben | 116 |
| A papok és a csillagok | 118 |
| A papok és a tudás virradása | 119 |
| A király a pap ellen | 120 |
| Hogyan viaskodott Bel-Marduk a királyok ellen | 122 |
| Egyiptom istenkirályai | 124 |
| Si-Hvang-ti elpusztítja a könyveket | 126 |
| Jobbágyok, rabszolgák, társadalmi osztályok és szabad emberek | |
| A közrendű ember az ősi korban | 127 |
| Az első rabszolgák | 128 |
| Az első "független" emberek | 130 |
| A három évezred előtti társadalmi osztályok | 132 |
| Az osztályok kasztokká merevülnek | 134 |
| A kasztok Indiában | 135 |
| A mandarinok rendje | 136 |
| Tíz évezred rövid összefoglalása | 138 |
| Szobrász és képíró művészet az ősi világban | 139 |
| Irodalom, dráma és muzsika az ősi világban | 140 |
| Júdea, Görögország és India | |
| A szentírás és a próféták | |
| A zsidók helye a történelemben | 145 |
| Saul, Dávid és Salamon | 149 |
| A zsidók vegyes származású nép | 152 |
| A héber próféták jelentősge | 153 |
| Az árjanyelvű népek a történelem előtti időkben | |
| Az árjanyelvű népek elterjedése | 155 |
| Az ősi árja élet | 158 |
| Az első árják mindennapos élete | 161 |
| A görögök és a perzsák | |
| A hellén népek | 165 |
| A hellén műveltség megkülönböztető vonásai | 166 |
| Monarchia, arisztokrácia és demokrácia Görögországban | 168 |
| A lídiai királyság | 172 |
| A perzsák hatalomrajutása Keleten | 173 |
| Krőzus története | 175 |
| Dárius betör oroszországba | 178 |
| A marathoni ütközet | 181 |
| Thermopüle és Szalamisz | 182 |
| Plátea és Mikále | 185 |
| A görög gondolkodás, irodalom és művészet | |
| Athén Periklesz korában | 187 |
| Szokratesz | 191 |
| Pláton és az Akadémia | 192 |
| A filozófia átszellemülése | 194 |
| A görög gondolkodás erényei és határai | 194 |
| A görög szépirodalom kezdetei | 197 |
| A görög művészet | 199 |
| Nagy Sándor élete | |
| Makedóniai Fülöp | 200 |
| Fülöp király meggyilkolása | 203 |
| Nagy Sándor első hódításai | 205 |
| Nagy Sándor hadjáratai | 210 |
| Igazán nagy volt-e Sándor? | 212 |
| Nagy Sándor utódai | 215 |
| Pergamum, a műveltség menedéke | 216 |
| Nagy Sándor, mint a világ egységének hordozója | 217 |
| A tudomány és a vallás Aelxandriában | |
| A tudomány Alexandriában | 218 |
| A filozófia Alexandriában | 222 |
| Alexandria, mint vallásgyártó üzem | 223 |
| Alexandria és India | 225 |
| A buddhizmus eredete és elterjedése | |
| Gótáma története | 225 |
| A hitelvek és a legenda harca | 228 |
| Gótáma Buddha tanítása | 229 |
| A buddhizmus és Asoka | 231 |
| Két nagy kínai mester | 235 |
| A buddhizmus romlása | 238 |
| A buddhizmus mai elterjedése | 239 |
| A római birodalom emelkedése és hanyatlása | |
| A két nyugati köztársaság | |
| A latinok eredete | 244 |
| Az állam új formája | 247 |
| A gazdag emberek köztársasága: Karthágo | 254 |
| Az első pún háború | 255 |
| Az idősebb Cato és Cato szelleme | 256 |
| A második pún háború | 258 |
| A harmadik pún háború | 262 |
| A pún háború aláássa a római szabadságot | 264 |
| A római köztársaság és a modern állam egybevetése | 265 |
| Tiberius Gracchustól a római istencsászárig | |
| A közrendű ember elnyomásának tudománya | 268 |
| A római állam pénzügye | 270 |
| A köztársasági politika utolsó évei | 271 |
| A kalandor tábornokok kora | 275 |
| A köztársaság vége | 276 |
| Az uralkodó eljövetele | 279 |
| Miért bukott meg a római köztársaság? | 281 |
| A caesarok a tenger és az óvilág nagy síkságai között | |
| A császárok rövid felsorolása | 284 |
| A római civilizáció fénykora | 288 |
| A római birodalom művészetének jellemzése | 294 |
| A római lélek némi szürkesége | 294 |
| Megmozdulnak a nagy rónák lakói | 296 |
| A nyugati (az eredeti) római birodalom összezsugorodik | 302 |
| A keleti (az új életre ébredt görög) birodalom | 306 |
| A kereszténység és az izlám | |
| A kereszténység felemelkedése és a nyugati birodalom bukása | |
| Júdea a keresztény korban | 313 |
| Názáreti Jézus tanításai | 315 |
| Az új egyetemes vallások | 320 |
| Názáreti Jézus keresztrefeszítése | 321 |
| Jézus tanításainak bővülései | 322 |
| A kereszténység küzdelmei és üldöztetése | 326 |
| Nagy Konstantin | 328 |
| A hivatalos kereszténység megalapítása | 329 |
| Európa térképe Kr. u. 500-ban | 332 |
| A kereszténység megmenti a tudást | 334 |
| A bizánci művészet | 336 |
| Ázsia története a nyugati és a bizánci birodalom hanyatlása alatt | |
| Nagy Justinianus | 337 |
| A szasszanidák birodalma Perzsiában | 339 |
| Szíria leromlása a Szasszanidák alatt | 341 |
| Az izlám első üzenete | 343 |
| Zoroaszter és Mani | 343 |
| Hún népségek Közép-Ázsiában és Indiában | 344 |
| A Han és Tang dinasztiák Kínában | 346 |
| Kína értelmi bilincsei | 349 |
| A korai kínai művészet | 352 |
| Juan Hvang utazásai | 354 |
| Mohamed és az izlám | |
| Arábia Mohamed előtt | 357 |
| Mohamed élete első meneküléséig | 359 |
| Mohamed harcos próféta lesz | 361 |
| Az izlám tanításai | 364 |
| Abu Bekr és Omar kalifák | 365 |
| Az Omajádok nagy napjai | 369 |
| Az izlám hanyatlása az Abbaszidák alatt | 373 |
| Az arab kultúra | 375 |
| Az arab művészet | 377 |
| A kereszténység és a keresztes hadjáratok | |
| A nyugati világ süllyedésének legmélyebb pontján | 378 |
| A hűbéri rendszer | 379 |
| A Merovingek frank királysága | 381 |
| A nyugati barbárok megkeresztelkedése | 382 |
| Nagy Károly lesz Nyugat császára | 386 |
| Nagy Károly egyénisége | 388 |
| A román építészet és művészet | 389 |
| A franciák és a németek különválnak | 390 |
| A normannok, szaracénok, magyarok és törökök | 392 |
| Konstantinápoly Rómához fordul segítségért | 396 |
| A keresztes hadjáratok | 398 |
| A keresztes hadjáratok, mint a kereszténység megpróbáltatása | 403 |
| II. Frigyes császár | 404 |
| A pápaság hibái és gyarlóságai | 406 |
| Nagy pápák sora | 410 |
| Gót építészet és művészet | 412 |
| A középkori zene | 414 |
| A szárazföldi mongol birodalmak és az új tengeri birodalmak | |
| Dzsingisz kán és utódainak nagy birodalma. (A szárazföldi utak korszaka) | |
| Ázsia a XII. század végén | 417 |
| A mongolok emelkedése és győzelmei | 419 |
| Marco Polo utazásai | 422 |
| Az ottomán törökök és Konstantinápoly | 426 |
| Miért nem keresztelkedtek meg a mongolok? | 429 |
| A Yuan és Ming dinasztiák Kínában | 429 |
| A mongolok a törzsrendszerre térnek vissza | 430 |
| A Kipcsak birodalom és Moszkária cárja | 430 |
| Tamerlán | 431 |
| India mongol birodalma | 433 |
| A cigányok | 435 |
| A nyugati civilizáció újjászületése. (Tengeri utak foglalják el a szárazföldi utak helyét) | |
| A kereszténység és a népnevelés | 436 |
| Európa önállóan kezd gondolkdoni | 441 |
| A nagy dögvész és a kommunizmus derengése | 444 |
| Hogyan szabadította föl a papír az emberi lelket | 447 |
| Az uralkodók protestantizmusa és a népek protestantizmusa | 447 |
| A tudomány újjáébredése | 451 |
| Az európai városok újból növekedni kezdenek | 456 |
| Az irodalom ujjászületése | 459 |
| A művészet ujjászületése | 461 |
| Amerika megjelenik a történelemben | 463 |
| Milyennek látta Machiavelli a világot | 469 |
| A svájci köztársaság | 471 |
| V. Károly császár élete | 471 |
| A fejedelmek akarata szerint való protestantizmus | 478 |
| A földalatti intellektuális áramlat | 479 |
| A nagyhatalmak kora | |
| Fejedelmek, parlamentek és nagyhatalmak | |
| A fejedelmek és a külpolitika | 481 |
| A holland köztársaság | 482 |
| Az angol köztársaság | 485 |
| Németország bomlása és viszálykodása | 490 |
| A nagymonarchia ragyogása Európában | 492 |
| A zene a XVI. és XVII. században | 497 |
| A XVII. és XVIII. század festészete | 498 |
| A nagyhatalmi eszme növekedése | 499 |
| A lengyel koronás köztársaság és későbbi sorsa | 502 |
| Az első harcok a gyarmati birodalmakért | 503 |
| Británnia hatalmába keríti Indiát | 506 |
| Oroszország rohama a Csendes-tengerig | 508 |
| Mint vélekedett Gibbon a világról 1780-ban? | 510 |
| A szociális béke végéhez közeledik | 513 |
| Amerika és Franciaország, az új demokratikus köztársaságok | |
| A nagyhatalmi rendszer hiányai | 518 |
| A tizenhárom gyarmat a forradalom előtt | 519 |
| A gyarmatokat polgárháborúba kényszerítik | 521 |
| A függetlenségi harc | 525 |
| Az Egyesült-Államok alkotmánya | 526 |
| Az Egyesült-Államok alktományának primitív vonásai | 530 |
| Forradalmi eszmék Franciaországban | 534 |
| A forradalom 1789-ben | 536 |
| A francia "koronás köztársaság" 1789-91 | 537 |
| A jakobinusok forradalma | 541 |
| A jakobinus köztársaság 1792-1794 | 546 |
| A direktórium | 550 |
| Szünet az újjáépítésben és a modern szocializmus hajnala | 551 |
| Bonaparte Napoleon pályafutása | |
| A korzikai Bonaparte-család | 556 |
| Bonaparte mint köztársasági tábornok | 556 |
| Napoleon mint első konzul 1799-1804 | 559 |
| Napoleon mint császár 1804-1814-ig | 562 |
| A száz nap | 568 |
| Európa térképe 1815-ben | 569 |
| Az empíre stílus | 572 |
| A XIX. század valóságai és elképzelései | |
| A technikai forradalom | 574 |
| A technikai és az ipari forradalom egymáshoz való viszonya | 579 |
| Az eszmék erjedése, 1848 | 582 |
| A szocializmus eszméjének fejlődése | 584 |
| Miért nem alkalmas a szocializmus az emberi társadalom újjáalakítására? | 588 |
| Milyen hatással volt a darvinizmus a vallásos és a politikai eszmékre | 591 |
| A nemzetiségi eszme | 596 |
| A világkiállítás 1851-ben | 598 |
| III. Napoleon pályafutása | 599 |
| Lincoln és az amerikai polgárháború | 604 |
| Az orosz-török háború és a berlini szerződés | 609 |
| Újabb tusakodás a tengerentúli gyarmatokért | 610 |
| India példája Ázsiában | 616 |
| Japán története | 618 |
| A tengerentúli terjeszkedés korszakának befejezte | 621 |
| A britt birodalom 1914-ben | 621 |
| A festészet, szobrászat és építészet a XIX. században | 623 |
| A zene a XIX. században | 626 |
| A regény túlsúlyra jut az irodalomban | 626 |
| A modern imperializmus katasztrófája | |
| A fegyveres béke a világháború előtt | 631 |
| A császári Németország | 632 |
| Az imperializmus szelleme Nagy Britanniában és Írországban | 637 |
| Az imperializmus Franciaországban, Itáliában és a Balkán-félszigeten | 644 |
| Oroszorság mint nagymonarchia | 645 |
| Az Egyesült-Államok és az imperialista gondolat | 646 |
| A világháború közvetlen okai | 649 |
| A világháború rövid története 1917-ig | 652 |
| A világháború Oroszország összeomlásától a fegyverszünetig | 658 |
| Az emberi dolgok jelen képe | |
| A háború okozta erkölcsi bomlás | 663 |
| Wilson elnök Versaillesben | 668 |
| A népszövetség alkotmánya | 674 |
| Az 1919. és 1920. évi szerződések | 676 |
| A bolsevizmus oroszországban | 680 |
| A "legközelebbi háború" képe | 685 |
| A birtt imperializmus nyakassága és Írország különválása | 688 |
| Kavarodás Kínában | 691 |
| Az izlám erjedete | 692 |
| Amerika a háború után | 693 |
| Háborús adósságok, pénz és gazdasági megszilárdulás | 695 |
| A világban munkálkodó teremtő erők ismeretlen volta | 698 |
| Hogy az emberek akarata politikai kérdésekben összefogjon, széleskörű tudatos erőfeszítésre van szükség | 700 |
| A világ egységesítésére törő erők | 702 |
| A szövetséges világállam | 703 |
| A világ egy törvény, egy bíró alatt | 704 |
| Éz aztán? | 708 |
| Időrendi táblázat | 711 |
| Grafikonok | 721 |
| Név- és tárgymutató | 727 |
A gerinc vászonnal pótolt, belülről megerősített példány. A borító sarkai kopottak, néhány lapon aláhúzások találhatóak. A lapélek és néhány lap foltos.