A villamosság alkalmazása az orvosi gyakorlatban

Tartalom

Első Fejezet.
A villamosság alkalmazásának történeti áttekintése a gyógyászatban. 1
Második Fejezet.
A villamáramok hatásairól átalában 8
1. Dörzsvillamosság 8
2. Érintkezési, villamosság 10
Az állati testnek vezetési ellenállása 17
3. Bevezetési villamosság 26
Harmadik Fejezet.
Az állati testnek villamfejlesztő tulajdonságairól 31
Negyedik Fejezet.
A villamáramok behatásairól az állati test szervei és szöveteire.
A. A villamos áramok behatásairól az idegek és izmokra.
1. Mozgidegek és izmokra . 39
Félbenhagyó áram 39
Állandó áram . . 44
2. Érz- és érzékidegekre 59
B. A villamáramok behatásáról az agy és gerinczagyra 64
C. A villamáramok behatásáról az együttérzidegre 68
D. A villamáramok behatásáról az izomsejtekkel ellátott szervekre . . . 69
1. Emésztöszervek 70
2. Húgy- és nemi szervek 72
3. A szivárványhártya 72
4. A szív . 73
E. A villamáramok behatásáról a vér- és nyirkedényekre 74
F. A villamáramok behatásáról a vérre 75
G-. A villamáramok behatásáról a bőrre 76
H. A villamáramok behatásáról a csontokra 78
I. A villamáramok mellékhatásairól 78
Folyományok 80
Ötödik Fejezet..
A gyógyczélokra sajátlag szerkesztett készülékekről.
1. Galvánkészülékek 83
Middeldorpf-féle telep. - Nagy Stöhrer-féle horgany-szentelep -
Grenet-féle telep. - Stöhrer-féle emelhető szobai telepek. - A
Kemak-féle horgany-széntelep. - A Fromhold-féle készülék. -
A Thomsen-féle sarkitási telep 85
2. Bevezetési készülékek (delej-villamosak) 95
A Pixii-féle készülék. - Saxton-Ettinghausen-féle készülék. -
Keil-féle készülék. - Stöhrer-féle készülék 95
Bevezetési készülékek (volta-villamosak) 100
A Neef-Wagner-féle készülék. - Duchenne volta-villamos készüléke.
A Baierlacher-féle készülék. - Stöhrer-féle hordozható bevezetési
készülék. - Du Bois-Reymond-féle készülék 100
A különböző készülékek összehasonlítása 107
Módosított Du Bois-féle készülék 112
Hatodik Fejezet.
A megszakított és állandó áramok alkalmazásának módja.
1. Félbenhagyó áramok alkalmazása 117
A bőrnek izgatása 119
A mozgidegeknek és izmoknak izgatása 119
Közvetlen (izmon belöli) és közvetett (izmon kívüli izgatás) . . . 122
A szemizmok izgatása 127
A gégeizmok izgatása - 128
Visszahajlási izgatás. - Együttizgatás 129
Az érzékidegek izgatása 130
A belszervek izgatása 130
Javalatok a gyorsan és lassan egymás után következő árammegszakításokra 132
2. Állandó áramok alkalmazása 133
Az agynak és gerinczagynak galvanizálása 135
Az együttérzideg galvanizálása (1 és 2 észlelet) 136
Kétoldali visszahajlott összehúzódások. -
A központhozi visszahajlott mozgások 137
Az érzékidegek galvanizálása 138
Hetedik Fejezet.
A villamosság a boncz-, élet- és kórtanra alkalmazva.
Az arczizmok működése. - A kéz- és karizmok működése. - A vállizmok
működése. A lábizmok működése. - A rekesz működése. - A bordaközi izmok működése. - A hasizmok működése 110
A felső végtagok idegeinek hüdései. - Az alsó végtagok idegeinek hüdései 148
Nyolczadik Fejezet.
A villamosság jelentősége a hüdések kórisméjét és jóslatát illetőleg.
A villamosság jelentősége a kórisme és jóslatra átalában. 3-6 észlelet . 150
A hüdés székhelyére. - A betegség természetére. - Az ideg vagy izom
táplálkozási zavarának mélységére 156
I. Agyi hüdések 158
7 és 8 észlelet 160
Benedikt. észlelete bonczlelettel (dag a nagy agyban) 161
9 észletet, 10-12 észletet (hüdések elmezavar következtében) . 163
Ziemssen észlelete bonczlelettel (az agyidegek körönyi hüdése) . 165
Méhszenvi hüdések. 13 észletet 166
Duchenne és Benedikt észleletei 168
II. Gerinczagyi hüdések 169
A. Hüdés a gerinczagy önálló jnozgási működése zavarának következtében 170
Mankopff észlelete bonczlelettel 171
14 észlelet 171
Gerinczsorvadási hüdések. 15 és 16 észlelet 174
Gerinczagyi gyermekhüdések 175
17-20 észlelet 179
Hasonló hüdések felnőtteknél. 21 észlelet 183
B. Hüdések a gerinczagy vezetésének megszakítása által 184
Duchenne észlelete bonczlelettel 184
22 észlelet 185
III. Az együttérzideg hüdései 186
Hüdések diphtheritis után. 23 és 24 észlelet 187
Hiídések sápkórosoknál. 25 észlelet 189
Göcsös köszvény. Drissen tr. észlelete 190
IV. Ideghüdések 191
26-30 észlelet 193
Duchenne észlelete (nehéz küleröszaki hüdés) 196
A hüdött izmoknak hosszasan fönnmaradó épsége. 31 és 32 észlelet 198
A hüdött izmok villamossági magatartásának zavara a hetedik naptól kezdve. 33 észlelet 199
V. Izomhüdések 199
34 egész 37 észlelet - 201
38 észlelet. A mellső nagy fűrészizom hüdése a csuklyás izom
felső részének túltengésével és a csüllöképű izmok zsugorodásával 205
Elsődleges izomzsugorodások Duchenne észlelete 207
Hüdések, ólommérgezés következtében 209
39-42 észlelet 209
Előrehaladó izomsorvadás 212
43 észlelet. Rosenthal M. észlelete . 216
Az előrehaladó izomsorvadás kezelése. Duchenne észlelete.
44 észlelet ... 219
A nyelv, lágyszájpad és ajkak előrehaladó hüdése. Duchenne észlelete 222
Kilenczedik Fejezet.
A villamosság mint gyógyeszköz 225
I. Szakasz. A villamosság alkalmazása a belgyógyászatban.
I. A villamosság az idegbetegségékben.
A. Túlérzékenységek 226
Gyógyítás villamos tüzkúp által. 45-55 észlelet 227
Gyógyítás nedves villamsarki végek által a bevezetési áram használatánál. 56 és 57 észlelet, Becquerel észlelete 235
Gyógyítás az állandó áramnak mozdulatlan alkalmazása által.
58-61 észlelet. Remak és Rosenthal észleletei 237
Remak észlelete (Fothergill-féle arczfájdalom gyógyítása) 242
Gyógyítás az örökös gálvánáram által Hiffelsheim szerint, észleletekkel 243
B. Érzéshiányok 244
62 és 63 észlelet 246
Klaatsch észlelete (Fájdalom nem érzés, a szakideg érzéketlensége,
a nyelvgaratideg hüdése stb.) 248
64 észlelet (Nehézhallás gyógyítása) 250
Duchenne észlelete (Süketnémaság gyógyítása) 251
Schulz észlelete (Tehetetlenség gyógyítása) 252
Nothnagel észlelete (Edénymozgási idegkór) 253
C. Görcsök 254
65 és 66 észlelet (Hangrésgörcs. - Ránggörcsös csuklás) . . . 257
Hiífelsheim észlelete (Garatgörcs). Popper észlelete (Hányás) . . 258
67 és 68 észlelet (Reszketés a karban) 260
Fiiess észlelete (A kórosan szaporodott és erősbödött szívlökéseknek
kevesbedése és gyengülése) 260
69 és 70 észlelet (Ferdenyak). Remak észlelete 262
71 észletet (Vittáncz gyógyítása). Benedikt észlelete 265
72-74 észlelet (írók görcsének gyógyítása) 266
Remak észlelete (Arczizomgörcs gyógyítása) 268
Erdmann és Rosenthal észlelete (Csúzos zsugorok gyógyítása) . . 270
D. Hüdések 271
Agyhüdések kezelése (75-78 észlelet). Benedikt észlelete . . . 274
Remak észlelete (Gyógyítás az egyíittérzideg galvanizálása által) . 279
A tulajdonképi gerinczagyi hüdések kezelése. 79 egész 81 észlelet.
Hitzig észlelete 280
Gerinczsorvadási hüdések kezelése. 82-84 észlelet. Seeligmüller
észlelete. 85 észlelet . 285
Az együttérzideg bántalmainak kezelése. 86 és 87 észlelet. Drissen
tr. észlelete 292
Az ideg- és izomhüdések kezelése 295
Az arczideg körönyi hüdéseinek kezelése. 89-92 észlelet. Baierlacher észlelete 299
A szemizmok hüdésének kezelése. 93 észlelet 305
Nagy fokú küleröszaki hüdés gyógyítása 94 észlelet 306
Heveny betegségek (vörheny, kanyaró, hagymáz stb.) után és mérgezési behatások következtében föllépő hüdések kezelése. 95-96
észlelet. Eulenburg A. észlelete 308
Légzési hüdések kezelése. 97 észlelet. Friedberg észlelete (Hangyhalvag általi tetszhalál) 311
Húgytarthatlanság és ágybavizelés kezelése. 98 észlelet. Seeligmüller
észlelete 313
A gégeizmok hüdésének kezelése. 99-103 észlelet 315
II. A villamosság azon Betegségekben, melyek az el- és
kiválasztás rendellenességein alapulnak.
A. Izületi izzadmányok 318
104-108 észlelet. Remak észlelete (küleröszaki izületbántalom) 320
B. Köszvényes izületlob. Cahen észlelete 324
C. Elnyomott el- és kiválasztások . . 325
109 észlelet. Golding Bird, Aubert és Becquerel észlelete . . 325
II. Szakasz. A villamosság alkalmazása a szülészet és nőgyógyászatban.
A villamosság mint szülfájdalmakat előidéző szer. Dempsey, Frank
Benjámin, Mackenzie észleletei 328
A villamosság mesterséges koraszülés előidézésére. Dempsey, Berrymann észlelete 330
A villamosság mint fölélesztő szer az újszülöttek tetszhalálánál.
Pernice észlelete 331
A villamosság a női betegségekben. Fano és Beuvain észlelete . . 332
III. Szakasz. A villamosság alkalmazása a sebészetben.
I. A villamosság höbeli hatások előidézésére. Herder, Crussel, Ellis dolgozatai ezen téren 334
Middeldorpf galvánégetője 335
Middeldorpf észlelete 336
A galvánégetési eljárásnak előnyei a kés és izzó vas fölött . . . 337
Zsigmondi tapasztalatai a galvánégetés alkalmazásánál 338
II. A villamosság vegyi hatások előidézésére 339
A. Galvánszűrás visszértágulatok és ütérdagoknál 340
110 észlelet (Czombütérdagnak gyógyítása) 343
B. Villám általi kezelése a szóróknak, izzadmányoknak, dagoknak, fekélyeknek 344
1. A húgycsőszorok kezelése 345
2. Savós izzadmányok kezelése (Herevízsérv, izületvízkór stb.) . . 346
Burdel, Lehman, Benedikt észleletei 346
Szaruhártyaizzadmány kezelése 347
3. Dagok kezelése 349
111 észlelet (Tyúktojás nagyságú mirigydag eloszlatása a bevezetési
áram által) 349
112 észlelet (Fejnagyságú kőkemény dagnak eloszlatása a nyakon a
bevezetési áram által) 350
A dagok kezelése állandó árammal. Két észlelet Althaustól . . . 351
C. A galvánáram alkalmazása hólyagkővek feloldására 354
D. A villamosság alkalmazása mérges fémek eltávolítására a szervezetből 356
III. A villamosság mint izgató szer álízületeknél 357
Észleletek Burmann, Holl, Hahntól 357
Boncz-élettani adatok a villamosság helybelesitési módszerehez
A fej 359
A nyak 366
A tetszholtaknáli mesterséges légzés a rekeszidegek és társidegyiknek
rythmieus villamozása által 370
A felső végtagok 380
A törzs 386
Az alsó végtagok 388

Témakörök