A vízminőség-szabályozás kézikönyve

Tartalom

I. A VÍZMINŐSÉG-SZABÁLYOZÁS HELYE ÉS SZEREPE A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN
1. Vízgazdálkodás és vízminőség
2. A víz minőségvédelem kialakulása és differenciálódása
2.1. A vízminőség vizsgálata, értékelése és minősítése
2.2. A vízminőség szabályozása
2.3. Vízminőségi kárelhárítás
II. A VÍZMINŐSÉG-SZABÁLYOZÁS ELVI, MŰSZAKI ALAPJAI
1. Az egyetemes minőség fogalom és a minőség változásának törvényszerűségei
1.1. A minőség fogalma és értelmezése
1.2. A minőség változásának folyamata és törvényszerűségei
2. A víz és vízminőség dialektikus értelmezése
2.1. A víz tulajdonságai
2.2. A vízminőség fogalma és értelmezése
3. A vízminőség változás folyamata
3.1. A vízszennyezés folyamata
3.1.1. A vízszennyező anyagok keletkezése és vízbe jutása
3.1.1.1. Pontszerű szennyező forrásokból származó szennyezőanyagok keletkezése és vízbejutása
3.1.1.1.1 Pontszerű szennyező források jellemzése
3.1.1.1.2. A pontszerű szennyezések nagyságrendje
3.1.1.1.3. A pontszerű szennyezések keletkezése és vízbe jutása
3.1.1.2. Nem pontszerű szennyező forrásokból származó szennyezőanyagok keletkezése és vízbe jutása
3.1.1.2.1. A nem pontszerű szennyező források jellemzése
3.1.1.2.2. A területi (nem pontszerű) szennyezések nagyságrendje
3.1.1.2.3. Mezőgazdasági eredetű területi szennyezések
3.1.1.2.4. Településekről származó területi szennyezések
3.1.1.2.5. Közúthálózatról származó területi szennyezések
3.1.1.2.6. A légkörből származó nem pontszerű szennyezések
3.1.2. A vízszennyező anyagok hatásmechanizmusa
3.1.2.1. A szennyezőanyagok hatásai a víz minőségére
3.1.2.2. A szennyezett víz hatásmechanizmusa a vízhasználati folyamatokban
3.1.2.3. A vízszennyezés hatásainak integrálódása
3.2. A megváltozott vízminőség
4. A vízminőség szabályozás folyamata
4.1. A vízminőségi követelmény rendszer 87
4.1.1. A vízminőségi követelmény rendszer sajátosságai 88
4.1.2. A vízminőségi követelmény rendszer meghatározása 88
4.1.3. A vízminőségi követelmény rendszer funkciói 92
4.2. A vízminőség-szabályozás folyamatának vizsgálata a követelmény rendszer alapján
III. MODELLEZÉS A VÍZMINŐSÉG-SZABÁLYOZÁSBAN
1. Vízminőségi modellezés kialakulása, a modellek osztályozása
2. Szimulációs modellek a vízminőség-szabályozási feladatok megoldására
2.1. Bevezető megjegyzések
2.2. Pontszerű szennyezésekre vonatkozó modellek
2.2.1. Streeter-Phelps modell
2.2.2. Streeter-Phelps modell módosított alakjai
2.2.3. összetett modellek
2.2.3.1. DOSAG-1
2.2.3.2. QUAL-I
2.2.3.3. QUAL-II
2.2.3.4. Egyéb összetett modellek
2.2.4. Általánosított transzport egyenlet
2.2.4.1. Szennyezőanyagok permanens keresztirányú elkeveredése
2.2.4.2. Szennyezőanyag-hullám levonulása két dimenzióban
2.2.4.3. Szennyezőanyag-hullám levonulása egy dimenzióban
2.2.5. A pontszerű szennyezésekre vonatkozó modellek alkalmazása
2.3. Nem pontszerű szennyezésekre vonatkozó modellek
2.3.1. A nem pontszerű szennyezések fogalma és jelentősége
2.3.2. A nem pontszerű (területi) szennyezés számítási-modellezési lehetőségei
2.3.2.1 A mennyiségi meghatározás célkitűzései, problémái és lehetőségei
2.3.2.2. Fajlagos bemosódási értékek meghatározása
2.3.2.3. Tapasztalati összefüggések kidolgozása
2.3.2.4. Vízgyűjtő modellek
2.3.2.5. Gyakorlati feladatok megoldásánál alkalmazható számítási módszerek
2.3.3. A nem pontszerű szennyezésekre vonatkozó modellek alkalmazása
2.3.3.1. A Balatont nem pontszerű forrásokból érő tápanyagterhelések becslése
2.3.3.2. Nem pontszerű szennyezés modellvizsgálata a UNDP/FAO HUN-82004 projekt keretében
2.3.4. A nem pontszerű szennyezések modellvizsgálatainak tapasztalatai
2.4. Felszín alatti vizekre vonatkozó vízminőségi modellek
2.4.1. Hidrológiai rendszerek hidraulikai transzportfolyamatai
2.4.2. Változók, ható függ vények, paraméterek
2.4.3. A FRAMAD transzportfolyamat matematikai modellje
2.4.4. A vízminőségi modellek alkalmazása felszín alatti vizek védelmére
2.4.4.1. A védőidom meghatározása
2.4.4.2. A vízminőség előrejelzése
2.4.4.3. A vízminőség-szabályozása
3. Döntési modellek vízminőség-szabályozási feladatok megoldására
3.1. Bevezető megjegyzések
3.2. Döntési variánsok
3.3. Korlátozó feltételek
3.4. Célok, célfüggvény-típusok
3.5. Optimalizálási modellek és módszerek
3.5.1. Általános keretek
3.5.2. Lineáris programozás
3.5.3. Egészértékű (diszkrét) programozás
3.5.4. Nem lineáris (konvex) programozás
3.5.5. Nem lineáris (nem konvex, többextrémű) programozás
3.5.6. Dinamikus programozás
3.5.7. Sztochasztikus programozás
3.5.8. Többcélú programozás
3.6. A „legjobb" döntés meghatározása, kiegészítő vizsgálatok
3.6.1. Érzékenységi (parametrizációs) vizsgálatok
3.6.2. Sztochasztikus (Monté Carlo) szimuláció
3.7. Döntési modellek és módszerek vízminőség-szabályozási alkalmazása
3.7.1. A Balaton vízminőség-szabályozása során alkalmazott módszerek
3.7.2. Nem pontszerű (mezőgazdasági) vízszennyezések szabályozása során alkalmazott módszerek
IV. A VÍZMINŐSÉG-SZABÁLYOZÁS TERVEZÉSE
1. A vízminőség szabályozási tervek alapadatainak meghatározása
1.1. A bázisidőszak végén jellemző vízminőségi állapot meghatározása
1.2. A vízminőség szabályozási célkitűzések meghatározása
1.3. A tervcélkitűzések meghatározása
2. A vízminőség-szabályozási tervfeladatok meghatározása
2.1. A vízminőség-szabályozás beavatkozási alternatíváinak számbavétele és jellemző paramétereinek meghatározása
2.2. A vízminőség-szabályozási beavatkozások vizsgálata a hatékonysági követelmények alapján
2.3. A vízminőség-szabályozási tervfeladatok meghatározása matematikai modellek alkalmazásával
2.3.1. Matematikai modellek alkalmazása felszíni vizek vízminőség-szabályozásának tervezésében
2.3.2. Matematikai modellek alkalmazása felszín alatti vizek vízminőség-szabályozásának tervezésében
2.3.2.1. A vízgyűjtőterület izochron felületeinek számítása
2.3.2.2. A vízminőség előrejelzése
2.3.2.3. Vízminőség-szabályozás
3. A vízminőség-szabályozási tervek típusai, tartalma és kapcsolódásai
3.1. A vízminőség-szabályozás országos tervei
3.1.1. A bázisidőszak vízminőségének értékelése és jellemzése az országos tervek keretében
3.1.2. Az országos tervek vízminőségi célkitűzései
3.1.3. Az országos tervek vízminőség-szabályozási tervfeladatai
3.1.4. A tervfeladatok végrehajtásához szükséges anyagi és irányítási eszközök
3.1.5. A terv teljesítése esetében a tervidőszak végére várható vízminőségi állapot
3.2. A vízminőség-szabályozás regionális tervei
3.3. A vízminőség-szabályozás üzemi tervei
3.4. A vízminőség-szabályozás rövid-, közép- és hosszútávú tervei
3.5. A vízminőség-szabályozási tervek jóváhagyása
V. A VÍZMINŐSÉG-SZABÁLYOZÁS ESZKÖZRENDSZERE
1. A termelés és vízminőség-szabályozás összefüggései
2. A vízminőség-szabályozás technológiai megoldásai
2.1. A vízminőség-szabályozás termeléstechnológiai megoldásai
2.1.1. Vízkímélő termelési technológiák alkalmazása az iparban és az iparszerű termelésben
2.1.1.1. Hűtési feladatok és megoldások
2.1.1.1.1. Fokozottan hőálló anyagok alkalmazása
2.1.1.1.2. Elgőzölögtető hűtések
2.1.1.1.3. Léghűtések
2.1.1.1.4. Termékek vagy segédanyagok közvetlen hűtése
2.1.1.2. Villamosenergia-ipar
2.1.1.3. Kohászat
2.1.1.4. Vegyipar
2.1.1.5. Gépipar
2.1.1.5.1. Anyaghelyettesítés
2.1.1.5.2. Gyártási eljárás változtatása
2.1.1.5.3. Visszaforgatás
2.1.1.6. Élelmiszeripar
2.1.1.6.1. Húsipar
2.1.1.6.2. Konzervipar
2.1.1.6.3. Tejipar
2.1.1.6.4. Cukorgyártás
2.1.1.7. Cellulózgyártás és papíripar
2.1.1.8. Textilipar
2.1.1.9. Bőripar
2.1.2. Vízkímélő termelési technológiák alkalmazása a mezőgazdaságban
2.1.2.1. Vízkímélő termelési technológiák alkalmazása a növénytermesztésben
2.1.2.1.1. A műtrágyák hatása
2.1.2.1.2. A növény védőszerek hatása
2.1.2.2. Vízkímélő termelési technológiák alkalmazása az állattenyésztésben
2.1.3. Vízkímélő termelési technológiák alkalmazása a szolgáltató iparban
2.1.4. A hasznosítható vízszennyező anyagok visszanyerése és feldolgozása
2.1.4.1. Víz- és szenny víz-kezelőszer gyártása veszélyes ipari hulladékból
2.1.4.2. Karbamid üzemi elfolyó szennyvizek ammóniatartalmának visszanyerése
2.1.4.3. Használt anyagok újrafeldolgozása
2.2. A vízminőség-szabályozás vízgazdálkodás technológiai megoldásai
2.2.1. Vízkímélő vízgazdálkodási technológiák alkalmazása az iparban
2.2.1.1. Átfolyó vízhasználat
?.2.1.2. Recirkulációs vízhasználat
2.2.1.3. Példák a vízkímélő vízgazdálkodási technológiák alkalmazására
2.2.2. Vízkímélő vízgazdálkodási technológiák alkalmazása a mezőgazdaságban
2.2.2.1. Vízkímélő vízgazdálkodási technológiák alkalmazása a növénytermesztésben
2.2.2.2. Vízkímélő vízgazdálkodási technológiák alkalmazása az állattenyésztésben
3. Vízminőség-szabályozás a keletkező szennyvizek tisztításával
3.1. A szennyvíztisztítással szemben támasztott követelmények
3.2. A szennyvíztisztítás
3.3. A szennyvíz mennyiségének megállapítása
3.4. A szennyvíz mechanikai tisztítása
3.4.1. Rácsok alkalmazása
3.4.1.1. Durva rácsok
3.4.1.2. Finom rácsok
3.4.2. A szennyvizek ülepítése
3.4.2.1. Az ülepítés elméleti alapjai
3.4.2.1.1. Az ülepedő részecske hidrodinamikája
3.4.2.1.2. Diszkrét részecskék gátolt ülepedése
3.4.2.1.3. A lebegőanyag ülepedésének elemzése
3.4.2.1.3.1. A nyugalmi ülepítés
3.4.2.1.3.2. Ülepítés folytonos átfolyású medencében
3.4.2.1.3.3. Ülepítés ideális medencében
3.4.2.1.3.4. A turbulencia hatása
3.4.2.1.3.5. A fenék felkeveredés hatása
3.4.2.1.3.6. A nem egyenletes sebesség eloszlás, áramlási rövidzárás és a medence instabilitás hatása
3.4.2.2. Homokfogók alkalmazása
3.4.2.3. Ülepítő medencék alkalmazása
3.5. A szennyvizek biológiai tisztítása
3.5.1. Az eleveniszapos szennyvíztisztítási eljárás
3.5.1.1. Az eleveniszap szaporulata és oxigénszükséglete
3.5.1.2. A levegőztetés
3.5.2. Biológiai csepegtetőtestes szennyvíztisztítási eljárás
3.5.2.1. Kis terhelésű biológiai csepegtetőtest
3.5.2.2. Nagy terhelésű biológiai csepegtetőtest
3.5.2.2.1. Nitrifikáció
3.5.2.2.2. Denitrifikáció
3.6. A szennyvizek kémiai tisztítása
3.6.1. Fertőtlenítés
3.6.1.1. A germicid (csíraölő) hatás
3.6.1.2. A pusztítási idő
3.6.2. Törésponti klórozás
3.6.2.1. Kémiai alapelvek
3.6.2.2. A töréspont-görbe
3.6.3. Ammónia kilevegőztetés (sztrippelés)
3.6.4. Foszfor eltávolítás
3.6.4.1. Foszfor kicsapás alumínium-vegyületekkel
3.6.4.2. Foszfor kicsapás vasvegyületekkel
3.6.4.3. Foszfor kicsapás mésszel
3.7. A szennyvíztisztítás természetes módozatai
3.7.1. Szennyvíztisztítás stabilizációs tavakban
3.7.2. A szennyvizek növénytelepes tisztítása
3.7.3. A szennyvizek tisztítása halastavakban
3.7.4. A szennyvizek biológiai tisztítása talajszűréssel
3.7.5. A szennyvizek mezőgazdasági elhelyezése és hasznosítása
VI. A VÍZMINŐSÉG-SZABÁLYOZÁS TERVSZERŰ VÉGREHAJTÁSA
1. A vízminőség-szabályozási feladatok ellátásának rendje
1.1. A beruházási feladatok ellátása
1.2. Az üzemeltetési feladatok ellátása
1.3. A vízminőség-szabályozás irányítása és ellenőrzése
2. Vízügyi államigazgatási-hatósági szabályozó rendszer felépítése
2.1. Kérelemre induló vízügyi államigazgatási ügyek
2.1.1. Vízjogi engedélyek
2.1.1.1. Vízjogi létesítési engedély
2.1.2. Egyéb engedélyek
2.1.2.1. Vízvezetési szolgalom
2.1.2.2. Védőterület kialakítása
2.1.2.3. Vízjogi üzemeltetési engedély
2.1.2.4. Vízjogi csatlakozási engedély
2.1.2.5. Előmunkálati engedély
2.1.3. További kérelem
2.1.3.1. Pénzfizetési kötelezettség
2.2. Hivatalból induló vízügyi államigazgatási ügyek
2.2.1. Létesítésre irányuló kötelezések
2.2.1.1. Vízilétesítmény, vízimunka megvalósítására irányuló kötelezés
2.2.1.2. Vízügyi hatósági megkeresés
2.2.1.3. Csatlakozás elrendelése
2.2.1.4. Pénzfizetésre irányuló kötelezések
2.2.1.5. Szennyvízbírság
3. A vízügyi államigazgatás végrehajtási rendje
3.1. Vízügyi felügyelet
3.1.1. A vízügyi felügyelet jogalapja
3.1.2. A vízügyi felügyelet tartalma
3.1.2.1. Vízügyi felügyelet hatósági határozatok alapján
3.1.2.2. Vízügyi felügyelet általános érvényű előírások alapján
3.1.2.3. Vízügyi felügyelet az egyéb vízügyi jogszabályok alapján
3.1.3. A vízügyi felügyelet tárgya
3.2. Hatósági ellenőrzés
Irodalom

Témakörök