kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.-T. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Aranyozott kiadói egész vászonkötés |
| Oldalszám: | 944 oldal |
| Sorozatcím: | Báró Eötvös József összes munkái |
| Kötetszám: | 13-15 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Első kötet | |
| Bevezetés | 1 |
| Jegyzet a bevezetéshez | 27 |
| Korunk vezéreszméi | 35 |
| Jegyzet az I. fejezethez | 39 |
| Hogy a szabadság és egyenlőség eszméi egymással ellenkeznek | 42 |
| a.) Hogy a politikai egyenlőség teljes létesítésére a birtok s a társadalmi viszonyok tényleges egyenlősége kivántatik | 46 |
| b.) Ha a tökéletes politikai egyenlőség eszméjéhez ragaszkodunk, s biztosítani akarjuk magunkat azon veszedelem ellen, mellyel a társadalmi egyenlőség létesítésének kísérletei járnak - akkor olykép kell alakítanunk az államot, hogy az országos hatalom a nép nevében ugyan, de ennek minden - akár közvetlen befolása nélkül gyakorolhassék. | 52 |
| Jegyzetek a II. fejezethez | 55 |
| Hogy a nemzetiség eszméje a szabadság és egyenlőség fogalmaival ellenkezésben áll | 63 |
| Jegyzetek a III. fejezethez | 74 |
| A szabadság és egyenlőség fogalmai azon formában, melyben felállíttattak, nem valósíthatók a nélkül, hogy valamennyi létező állam fel ne bomlanék | 80 |
| Jegyzetek a IV. fejezethez | 93 |
| A nemzetiségi törekvések célja csak valamennyi létező állam felosztása által érethetik el | 98 |
| A nemzetiség elve Németországban | 105 |
| Jegyzetek az V. fejezethez | 113 |
| Ha az egyenlőség és szabadság azon értelében, mely e fogalmaknak jelenleg tulajdoníttatik - valósulhatnának is: ez nem eredményezné azt a megelégedést, melyet várunk tőlük | 122 |
| Külügyek | 145 |
| Törvényhozás | 145 |
| Közigazgatás | 147 |
| Egyéni szabadság | 150 |
| Közterhek | 151 |
| Jegyzetek a VI. fejezethez | 163 |
| Ha a nemzetiségre törekvések a czélt, melyet kitűztek, elérnék is, az európai emberiséget nem elégítenék ki | 177 |
| Jegyzetek a VII. fejezethez | 182 |
| Az eszközökről, melyektől az államok bajainak orvoslását várjuk | 196 |
| Jegyzetek a VIII. fejezethez | 221 |
| Az általános választás-jog közvetlenül gyakorolva | 225 |
| A fejenkinti választás-jog közvetett módon alkalmazva | 232 |
| A bizonyos censushoz kötött választási jog | 244 |
| A porosz választási törvény | 256 |
| Jegyzetek a IX. fejezethez | 265 |
| A köztársasági államszerkezet mint eszköz a társadalmat fenyegető veszélyek meggátlására | 287 |
| Jegyzetek a X. fejezethez | 290 |
| Mily jövendőnek megyünk eléje? | 284 |
| A múlt | 287 |
| A jelen | 293 |
| Korunk alapelvei | 293 |
| A jövő | 309 |
| A communismus | 310 |
| A fönnálló rend védlői | 318 |
| Jegyzetek a XI. fejezethez | 346 |
| Befejezés | 360 |
| Jegyzetek a befejezéshez | 380 |
| Második kötet | |
| Bevezetés | 1 |
| Első könyv - Mely értelemben veszik általában a szabadság, egyenlőség és nemzetiség eszméjét | |
| Hogy tudhatni meg: minő értelmet tulajdoníti a nép bizonyos eszméknek | 11 |
| A szabadság, egyenlőség és nemzetiség eszméinek eredetéről, s azon értelemről, melyet ezen eszméknek polgáriasodásunk folyama alatt jelen korunkig mindenkor tulajdonítottak | 12 |
| Jegyzetek a II. fejezethez | 25 |
| Mily értelmet tulajdonít a nép korunkban a szabadság és egyenlőség eszméinek | 27 |
| Fejezetek a III. fejezethez | 41 |
| Bővebb bizonyítása, hogy nem az általános egyenlőség, hanem az egyéni szabadság élvezete korunkban a törekvés vágya | 43 |
| Jegyzetek a IV. fejezethez | 50 |
| Azon értelem, melyben a szabadság, egyenlőség és nemzetiség fogalmait az emberek legtöbbnyire veszik, ellentétben eáll azzal, a mely értelemben a fogalmakat az államban valósítani törekszenek | 51 |
| Második könyv - Az állam czélja | |
| A kérdés felállítása | 57 |
| Az állam jogalapja s az e tárgy körül fölállított elméletek nagy hibája | 58 |
| Jegyzetek a II. fejezethez | 66 |
| Az állam czéljáról | 67 |
| Jegyzetek a III. fejezethez | 72 |
| Az államot az egyesek mindig csak személyes czéljaik eszközének tekintik | 78 |
| Jegyzetek a IV. fejezethez | 96 |
| Senki sem nyúl czéljai elérése végett távolabbi eszközökhez, míg kielégíthatőknek találhja a közelebb fekvőket; minélfogva az emberek az államot csak azon czélok elérhetése végett veszik igénybe, melyeket saját erejökkel, vagy kisebb társulatok alkotása által nem érhetnek el | 98 |
| Jegyzetek az V. fejezethez | 92 |
| Az állam czélja az egyéni biztonság | 93 |
| A biztosságról, melyet az államban keresünk | 95 |
| Jegyzetek a VII. fejezethez | 98 |
| Azon javakról, melyeknek biztosítását keresi az egyén az államban | 99 |
| Jegyzetek a VIII. fejezethez | 100 |
| Nem czélja az államnak anyagi és erkölcsi javak élvezetét szeretni meg az egyeseknek, hanem csak a javaknak biztosítása | 104 |
| Jegyzetek a IX. fejezethez | 111 |
| Az államtudomány feladata | 113 |
| Harmadik könyv - Az egyéni szabadság biztosítákai | |
| Minden czélszerű alkotmány általános kellékei | 117 |
| Mely eszközökkel tarthatják fönn az államok önállóságukat | 119 |
| Az alkotmány befolyása az állam hatalmára | 121 |
| A központosítás szüksége | 124 |
| A központosítás határai | 125 |
| Jegyzetek az V. fejezethez | 128 |
| Mely tárgyakra nézve szükséges a központosítás minden államban | 129 |
| A hatalmak megosztásáról | 133 |
| Jegyzetek a VII. fejezethez | 141 |
| A végrehajtó hatalmat a törvényhozónak alá kell vetni: az állam kormánya pedig nem a végrehajtó hatalom egy részének tekintendő | 142 |
| Jegyzetek a VIII. fejezethez | 146 |
| Az egyénnek is bizonyos biztosítékokra van szüksége az állam ellenében | 147 |
| Jegyzetek a IX. fejezethez | 151 |
| A szabadság biztosítékai az államhatalom ellenében | 152 |
| A szabadság biztosítékai az államhatalom belszervezete által | 153 |
| A királyság alkotmányos jelentősége | 156 |
| Jegyetek a XII. fejezethez | 163 |
| A felsőház feladata | 164 |
| Jegyzetek a XIII. fejezethez | 173 |
| A szabadság biztosítékairól az államhatalomnak a néptől függése által | 174 |
| Választási jog és felelősség | 176 |
| A választási jog és felelősség nem nyujt elég biztosítékot a szabadságnak | 179 |
| A szabadság biztosítékairől az államhatalomnak bizonyos körre szorítása által | 183 |
| Jegyzet a XVII. fejezethez | 188 |
| Negyedik könyv - A központosítás | |
| A központosítás kérdése vizsgálatának helyes szempontja | 191 |
| Jegyzetek az I. fejezethez | 197 |
| A kérdés felállítása | 198 |
| Nem igaz, hogy az állam a közigazgatási központosítás elvének alkalmazásából több erőt és biztosságot merítene | 200 |
| A központosítás befolyása az államhatalom biztonságára | 204 |
| Jegyzetek a IV. fejezethez | 209 |
| Az ellenállásról, melyet az államhatalomnak központosított államokban le kell győznie | 210 |
| Mely eszközök állnak a központosított államnak rendelkezésére? | 212 |
| Az oktatás-ügy központosításának eredményei | 216 |
| Jegyzetek a VII. fejezethez | 224 |
| A törvénykezési központosítás eredményei | 226 |
| Jegyzetek a VIII. fejezethez | 236 |
| A közigazgatás központosítás redményei | 238 |
| Jegyzetek a IX. fejezethez | 247 |
| A központosítás befolyása az államot benn fenyegető veszélyekre | 248 |
| Jegyzetek a X. fejezethez | 256 |
| A központosítás befolyása az államot fenyegető veszélyekre | 257 |
| Jegyzetek a XI. fejezethez | 269 |
| Mit kíván az egyén a szabadság nevében az államtól? | 273 |
| Jegyzetek a XII. fejezethez | 276 |
| A központosítás befolyása az egyén szabadságra | 280 |
| Jegyzetek a XIII. fejezethez | 286 |
| A központosítás befolyása a politikai szabadságra | 287 |
| Választási jog | 289 |
| Azon jog, mely szerint feleletre vonhatják a kikre a közügyek vezetését bízták | 291 |
| Az adómegtagadás joga | 294 |
| Az ellenállás lehetsége | 297 |
| Jegyzetek a XIV. fejezethez | 303 |
| A központosítás befolyása a haladásra | 305 |
| Mely eszközökkel előzheti meg korunk veszélyeit | 316 |
| Jegyzetek a XVI. fejezethez | 323 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.