1.042.697

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A zsidó filozófia a középkorban

A kéziratos és nyomtatott szövegek alapján

Szerző
Fordító
Lektor

Kiadó: Logos Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 446 oldal
Sorozatcím: Historia Diaspora
Kötetszám: 3
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A skolasztika iránti megújult érdeklődés eredményezte a középkori muszlim és zsidó filozófia kutatásának reneszánszát is. Napjainkban jelentősen eltérő a keresztény skolasztika, illetve a középkori zsidó filozófia megértésének és megítélésének mélysége. Ennek végső soron az a legfőbb oka, hogy a középkori zsidó filozófiát tanulmányozók többsége csak történeti érdekességet lát ebben a kérdésben. Ám ha valaki helyesen akarja megérteni ezt a kevesek által ismert területet, akkor a megközelítésnek filozófiainak és nem csupán történetinek kell lennie. A zsidók számára a kinyilatkoztatás nem annyira hitet, mint inkább törvényt jelentett. Éppen ezért nemcsak hitvallást láttak a Szentírásban, hanem egy átfogó társadalmi rendet, amely nem csupán a cselekedeteket, de az emberek gondolkodását és nézeteit is megszabja. A filozófusok dolga volt ennek megértése és értelmezése. Azáltal, hogy a keresztény világban a filozófia hivatalos elismerést nyert, egyházi felügyelet alá is került. Viszont az... Tovább

Fülszöveg

A skolasztika iránti megújult érdeklődés eredményezte a középkori muszlim és zsidó filozófia kutatásának reneszánszát is. Napjainkban jelentősen eltérő a keresztény skolasztika, illetve a középkori zsidó filozófia megértésének és megítélésének mélysége. Ennek végső soron az a legfőbb oka, hogy a középkori zsidó filozófiát tanulmányozók többsége csak történeti érdekességet lát ebben a kérdésben. Ám ha valaki helyesen akarja megérteni ezt a kevesek által ismert területet, akkor a megközelítésnek filozófiainak és nem csupán történetinek kell lennie. A zsidók számára a kinyilatkoztatás nem annyira hitet, mint inkább törvényt jelentett. Éppen ezért nemcsak hitvallást láttak a Szentírásban, hanem egy átfogó társadalmi rendet, amely nem csupán a cselekedeteket, de az emberek gondolkodását és nézeteit is megszabja. A filozófusok dolga volt ennek megértése és értelmezése. Azáltal, hogy a keresztény világban a filozófia hivatalos elismerést nyert, egyházi felügyelet alá is került. Viszont az iszlám és zsidó életben "kétes státusa" garantálta, hogy magánügy maradjon, s így belső szabadsága volt, mint az ókori Görögországban, ahol az egyes bölcseleti iskolákat magánemberek alapították, s a tudományág politika fölötti jellege mindvégig megmaradt.
A középkori zsidó gondolkodók felismerték ezt a hasonlóságot, s ennek eredményeként sokat merítettek elsősorban Platón és Arisztotelész műveiből. Platón nyomán például arra a kérdésre is választ kerestek, hogy mi az emberi tökéletesség és boldogság lényege. Szerintük a boldogságnak két összetevője van: a minden létező esszenciájáról szóló tudománynak, vagyis a filozófiának az elsajátítása és az erkölcsös élet gyakorlása.
Az előbbiekben vázolt szempontok alapján Colette Sirat célja ezzel a művel az volt, hogy valódi betekintést adjon a középkori zsidó filozófiai gondolkodásba. A nagy mennyiségű információ, melyet a kötet tartalmaz, könnyen száraz olvasmánnyá tehetné ezt a könyvet. A szerzőnek azonban sikerült mindezt elkerülnie világos, tömör stílusával. Mondanivalójának üde közvetlenséget kölcsönöz, hogy rendszeresen és terjedelmesen idéz az egyes filozófusok munkáiból. Ezeknek az idézeteknek az értékét nagymértékben növeli az a tény, hogy legtöbbjük eddig magyarul nem volt hozzáférhető.
Jelentős eltérés tapasztalható a könyv két része között, hiszen az első részben ismertetett filozófusok többségét Maimonidésszel bezárólag viszonylag sokat tanulmányozták már, míg a második részben szereplő gondolkodókat alig, vagy egyáltalán kéziratos formában lehet tanulmányozni. A kötetben szereplő különböző filozófusok számára egyedül az allegorikus vagy szimbolikus értelmezés tette lehetővé, hogy a judaizmus kebelén belül maradjanak. Bölcseletük, vagyis a "zsidó filozófia" elsősorban nem egy-egy zsidó által kidolgozott filozófiát jelent, nem is olyan filozófiát, amelynek zsidó forrásai vannak, hanem azt jelenti, hogy egy bizonyos filozófiai gondolkodás közel áll a zsidó hagyományokhoz. Amíg például Maimonidész arisztotelizmusa tradicionális szövegekre hivatkozott, és azokban kereste önigazolását, addig Spinoza, bár zsidó származású filozófus volt, elvetette az ősi hagyományt, így gondolkodása nem tekinthető "zsidó filozófiá"-nak.
A hazai kiadást Staller Tamás filozófiatörténeti áttekintést nyújtó utószavával, valamint Turán Tamás hungarica vonatkozású bibliográfiájával egészítettük ki. Vissza

Tartalom

Előszó
Bevezetés
Mit értünk középkori zsidó filozófián?9
Philón: a judaizmus és a filozófia első találkozása13
A zsidó gondolkodás a középkor előtt16
Maimonidészig
A mutakallimok és a muszlim teológiai mozgalmaktól ihletett többi zsidó gondolkodó23
Dávid al-Muqammis25
Szaadjá ben Jószéf, Szaadjá gáón26
A világ teremtése30
Az isteni kinyilatkoztatás33
Az isteni parancsolatok magyarázata; az ember és viselkedése37
A gáónok42
A karaiták42
Jákób al-Qirqiszání és Jefet ben Éli44
Juszuf al-Bászir56
Bahjá ibn Paqudá58
Nátáneél Fajjúmi59
Az újplatónikusok63
Jicháq Jiszráéli63
Dunas ben Tamim68
Slómó ibn Gabirol69
A lélek kérdései83
Az asztrológia és Izrael85
Ábrahám bar Hijjá94
Ábrahám ibn Ezra94
Jehuda Halévi és a filozófia meghaladása100
Abu-l-Barakat: egy irányzatokon kívüli filozófia119
Az arisztoteliánusok128
Ábrahám ibn Daud128
Maimonidész140
A Misné Tóra és a Misna-kommentár148
A tévelygők útmutatója156
Isten és attribútumai161
Az isteni gondviselés és a eljövendő világ165
A világteremtés problémája168
A prófécia171
Az emberi megismerés177
A középkor vége
A 13. század185
Muszlim környezetben185
Jószéf ben Júda ibn Aknin186
Ábrahám ben Mose Maimonidész187
Provence-ban190
Júda ben Saul ibn Tibbon191
Dávid ben Jószéf Qimhi és az első vita a filozófiai tanulmányokról198
Mose ben Smúél ibn Tibbon és az enciklopédiák201
Arles-i Gérsom ben Slómó206
Sémtóv ben Jószéf Falqéra208
JIcháq Albalag211
Lévi ben Ábrahám és a filozófiai tanulmányokról folytatott vita vége218
A Dél-Hispániából származó filozófusok221
Júda ben Slómó ha Kohén ibn Matqa223
Júda ben Nisszim ibn Malka231
Ábrahám ben Smúél Abulafia233
Jicháq ben Ábrahám ibn Latif235
Az itáliai filozófusok239
Barcelonai Zerahjá ben Sealtiél Gracían239
Veronai Hillél ben Smúél240
Júda ben Mose ben Daniél Romano241
A 14. század243
Jedájá ha-Penini243
Marseille-i Nisszim ben Mose246
Gersonidész250
Csillagászata265
A szabad akarat és a gondviselés272
Burgosi Abnér272
Jicháq ben Jószéf Pulgar276
Jószéf Kaszpi279
Qalonümosz ben Qalonümosz ben Meir284
Krétai Semarjá ben Éli285
Narbonne-i Móse ben Jósua287
A többi 14 századi filozófus294
Jószéf ben Ábrahám ibn Waqar297
15. század301
A hispániai zsidók, judaizmus és kereszténység között301
Efodi307
Haszdáj Crescas311
A judaizmus alapelveinek kérdése: Jószéf Albo322
Az arisztoteliánus filozófia reneszánsza330
A zsidók kiűzetése Hispániából és Jicháq Abrabenél341
A zsidó gondolkodók Afrikában, Törökországban, Provence-ban és Jemenben345
A zsidó filozófusok a Quattrocento Itáliájában348
Időrendi táblázat a legfontosabb középkori zsidó filozófusokról358
Staller Tamás: Utószó363
Bibliográfia373
Turán Tamás: A középkori zsidó filozófia kutatásának hungarika-bibliográfiája401
Index429
Földrajzi nevek mutatója441
Szentírási nevek mutatója445

Colette Sirat

Colette Sirat műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Colette Sirat könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem