Új Aurora 1981/1.
Irodalmi és művészeti folyóirat
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
"Mit jelent az, hogy egy könyvet megtervezni?
A tervezőnek ismernie kell a könyv tartalmát. Ez az alapvető követelmény, aztán kezdheti el a tervezést. Ha nincsenek gazdasági vagy egyéb megkötöttségek a kiadó részéről, akkor meghatározhatja, hogy milyen legyen a formátum, milyen legyen a felhasználandó anyag minősége és választéka, milyen legyen a betűtípus, díszítse vagy ne díszítse, fényképeket, fotókat használjon vagy fametszeteket, tollrajzot vagy valami mást. Mindezt a tervezőnek kell eldöntenie. Az illusztrátort, legyen az akármilyen neves művész, neki kell irányítania; a tervező a karmestere a könyvnek.
...Itt van előttem egy tanulmány, amit Rényi Péter írt a Kner-műhelyről, és ha megengedi, ebből idézek valamit, nevezetesen azt, hogy a könyvet szervezett műformának jelöli, határozza meg, melynek a tömegízlés nevelésében magasrendű nemzeti feladatot kell betölteni, tehát egy körülvevő kultúrpolitikai szempontot is szánt a könyvnek!..."
(Részlet Pálréti Ágoston Petőcz...
Tovább
Fülszöveg
"Mit jelent az, hogy egy könyvet megtervezni?
A tervezőnek ismernie kell a könyv tartalmát. Ez az alapvető követelmény, aztán kezdheti el a tervezést. Ha nincsenek gazdasági vagy egyéb megkötöttségek a kiadó részéről, akkor meghatározhatja, hogy milyen legyen a formátum, milyen legyen a felhasználandó anyag minősége és választéka, milyen legyen a betűtípus, díszítse vagy ne díszítse, fényképeket, fotókat használjon vagy fametszeteket, tollrajzot vagy valami mást. Mindezt a tervezőnek kell eldöntenie. Az illusztrátort, legyen az akármilyen neves művész, neki kell irányítania; a tervező a karmestere a könyvnek.
...Itt van előttem egy tanulmány, amit Rényi Péter írt a Kner-műhelyről, és ha megengedi, ebből idézek valamit, nevezetesen azt, hogy a könyvet szervezett műformának jelöli, határozza meg, melynek a tömegízlés nevelésében magasrendű nemzeti feladatot kell betölteni, tehát egy körülvevő kultúrpolitikai szempontot is szánt a könyvnek!..."
(Részlet Pálréti Ágoston Petőcz Károllyal készített interjújából)
Vissza
Tartalom
Káldi János: Ének a messzeségből, Egy fejfára (versek) 3
Kapusi Imre: Virágom, virága (vers) 4
Urr Ida: Misztikus mezők, Kórházi mennyezet, A megbűvölt család (versek) 7
Czipri Éva: Óda a tengerhez, Pokol, Az ujj megérinti a falat, Ha a szerelem elveszik, Méz és fenyő, Kövek közül az erdőbe menekülsz, A földszerű lények között (versek) 9
Georgi Krumov: Az ötödik égtáj (elbeszélés; ford.: Dudás Gyula) 15
Funk Miklós: Georgi Krumovról 23
Filadelfi Mihály: Sorok egy klinikáról 26
Bertalan Ágnes: Behunyt szemmel (monológ) 29
Vékey Tamás: A kísértetek árnya, A jelen szépsége, Szemeinken (versek) 38
Újházy László: Alvás előtt, Az én békém, Mikrokozmosz születésnap (versek) 39
Tomka Mihály: Vakolatok egy vályogház falára (vers) 42
MŰVÉSZET
Deák Attila: A »nyitás« jól sikerült (Nyári színházi esték Gyulán) 45
Ablonczy László: Bolhabál (Illyés Gyula játéka Békéscsabán) 51
Schéner Mihály: Beszélgetés Szabados Árpáddal 55
Tóth Lajos: »Akkor is szobrász leszek!« (riport) 59
Dömötör János: Otthonra lelt (megnyitó) 63
Kormos Sándor: Művészet és közművelődés 67
Pálréti Ágoston: Két riport (Koszta Rozália, Petőcz Károly) 72
TANULMÁNY - EMLÉKEZÉS
Marik Dénes: Bródy Sándor gyulai szerelme 82
Dr. Tóth Lajos; Tessedik és Debrecen 88
Kemény G. Gábor: Mocsáry Lajos első munkája 94
Szűcs Sándor: Két írás. (Sárréti tájkép Arany verseiben, A Kar utcai remetéről) 101
K. Nagy Lajos: Két Jókai-emlék 107
TÁJUNK
Tóth Béla; Csanydombiratos 114
KAPCSOLATOK
Karol Wlachovsky: A magyar irodalom Szlovákiában 133
Kafer István: Objektív és szubjektív megjegyzések a szlovák irodalom magyarországi fogadtatásáról 137
Garai Gábor: József Attila 139
Vilém Závada: A strahovi József Attila-kiállításon 142
