| A pont-, az egyenes és a sík ábrázolása | |
| A pont ábrázolása | 1 |
| A képsíkok | |
| A térnegyedek | |
| A pont vonatkoztatása a képsíkokra; az első- és második- és a tengelykép | |
| A különböző térnegyedekben fekvő pontok képeinek helyzete a képtengely irányában | |
| A képsíkon fekvő pontok képei | |
| A képsíkok egyesítése | |
| A pontok ábrázolása és reconstructiója | |
| Feladatok a pontról | 7 |
| A pontok symmetrikus és coincidáló képei | |
| A fedőpontok | |
| Az egyenes ábrázolása | 11 |
| Az egyenes képei | |
| Az egyenes nyomai | |
| A képsíkok irányában általános és különös helyzetű egyenesek képei | |
| A képsíkokkal és a képtengellyel párhuzamos egyenesek | |
| A képsíkra és a képtengelyre merőleges egyenesek | |
| Más különös helyzetű egyenesek | |
| Az egyenes reconstructiója | |
| Feladatok az egyenesről | 18 |
| Az oldalképsík | |
| Feladatok a képtengelyre merőleges egyenesre vonatkozólag | 24 |
| A sík ábrázolása és nevezetes vonalai | 25 |
| A sík értelmezése és meghatározása | |
| A sík ábrázolása | |
| A sík nyomai és reconstructiója | |
| Egyenes felvétele egy síkban | |
| A sík fővonalai | |
| Általános és különös helyzetű síkok | |
| A sík symmetria- és coincidentia vonalai | |
| A sík oldal nyoma | |
| Feladatok a síkra vonatkozólag kapcsolatban a ponttal és az egyenessel | 33 |
| Egyenesek szerkesztése különböző feltételek mellett | 50 |
| Az egyenes meghatározására szolgáló föltételek száma | |
| Az ábrázoló geometria feladata elméleti szempontból | 50 |
| Feladatok | |
| Visszapillantás az I. fejezet anyagára | 52 |
| Árnyékszerkesztések | |
| Általános megjegyzések | |
| A pont vetett árnyéka | |
| Az egyenes vetett árnyéka | |
| A háromszög saját- és vetett árnyéka | |
| A 45° világítás | |
| A pont, az egyenes és a sík vetett árnyéka 45° világításnál | |
| Különös helyzetű egyenesek vetett árnyéka az első- és a második képsíkra | |
| Pontoknak egymásra vetett árnyéka | |
| Különös helyzetű háromszögeknek árnyéka és egyenesnek háromszögre vetett árnyéka | |
| Két egymást metsző háromszög árnyékolása | |
| Egy képsíkkal párhuzamos síkban fekvő körnek vetett árnyéka | |
| Egy oldalképsíkban fekvő kör vetett árnyéka | |
| Visszapillantás a II. fejezetre | 57 |
| Egymásra merőleges egyenesek és síkok ábrázolása | |
| A merőlegesekre vonatkozó stereometriai tételek és értelmezések | |
| A merőlegesekre vonatkozó más tételek, melyek ábrázoló geometriai szerkesztéseknél figyelembe veendők | |
| A merőlegesek szerkesztésére vonatkozó két alapfeladat | |
| A térelemek meghatározására vonatkozó merőlegességi föltételeknek sokasági értéke | 71 |
| Feladatok | |
| Visszapillantás a III. fejezet anyagára | 77 |
| Távolságok szerkesztése és ezekkel kapcsolatos feladatok | |
| Két pont távolsága | |
| Párhuzamos egyeneseken fekvő vonaldarabok képei | |
| Távolságok értelmezése | 85 |
| Feladatok | |
| Visszapillantás a IV. fejezet anyagára | 90 |
| Egyenesek és síkok hajlásszögei a képsíkokhoz | |
| Az egyenes és a sík hajlásszöge | |
| Két sík hajlásszöge | |
| Az egyenes képsíkszögei | |
| A sík képsíkszögei | 95 |
| Feladatok | |
| Visszapillantás az V. fejeztre | 102 |
| A sík forgatása nyoma vagy fővonala körül és erre vezető feladatok | |
| Általános észrevételek e fejezet tárgyára | |
| A sík leborítása az egyik képsíkba | |
| A sík visszaállítása | |
| A sík forgatása és visszaállítása egyik fővonala körül | 109 |
| Feladatok | |
| Visszapillantás a VI. fejezetre | 114 |
| Forgatás a képsíkra merőleges tengely körül | |
| A forgatás mibenléte, feladata és czélja | |
| A pont forgatása | |
| Az egyenes forgatása | |
| A sík forgatása | 128 |
| Feladatok | 132 |
| Új képsíkok alkalmazása | |
| Az új képsíkok helyzete és használatának czélja | |
| A pontok új képei | |
| Az egyenes új képei | |
| A sík nyomai új képsíkokon | |
| Új képsíkok használata előbbi feladatoknál | |
| A képtengely nélkülözhetősége | 137 |
| Feladatok | 144 |
| Síklapú testek ábrázolása, árnyékolása és ezekkel kapcsolatos feladatok | |
| A síklapú testek ábrázolása | 145 |
| Hasáb és gúla | 145 |
| A szabályos testek | 160 |
| Szabályos testek | |
| Szabályos testek tengelyeinek helyzete | 111 |
| A szabályos rendszer kristály-alakjai | 177 |
| A szabályos rendszer teljes alakjai | |
| A szabályos rendszer két feles alaja | |
| A szabályos rendszer tetraedrikus feles alakjai | |
| A szabályos rendszer negyedes alakja | |
| Síklapú testek metszései síkkal és egyenessel | |
| Az általános eljárás | 193 |
| A gömb | |
| A gömb származtatása és síkmetszései | |
| A gömb érintősíkjai és érintői | |
| Ponton vagy egyenesen keresztül menő érintősíkok | |
| A gömb pontjainak, érintősíkjainak és köreinek sokaságáról | |
| A gömb poláris tulajdonságai | |
| A gömb ábrázolása | 211 |
| Feladatok | 217 |
| Gömbök szerkesztése különböző föltételek mellett | 234 |
| Kúp és a henger | |
| A kúp és a henger származtatása | |
| A kúp palástja | |
| A kúp és a henger érintősíkjai | |
| A forgáskúp és forgáshenger főtulajdonságai | |
| A kúppal kapcsolatos elemek sokaságáról | |
| A kúp és a henger ábrázolása | 242 |
| Érintési feladatok | |
| A kúp és a henger síkmetszései | |
| A kúp és a henger hálója | |
| Az inflexiós pontok a hálón | 249 |
| A forgáskúp és forgáshenger síkmetszései | 261 |
| A trieder descriptív megoldása | |
| A trieder fogalma | |
| A trieder descriptiv megoldására vonatkozó feladatok | |
| Polaris-triederek | 280 |
Folytatás Microsoft-tal