Acél és selyem

Fülszöveg

Kamaszként Mark Salzman minden vágya az Volt, hogy kungfu-mester legyen. Kiváló csellójátékának köszönhette azonban, hogy 16 éves korában felvételt nyert a Yale-re. Rövidesen szakot váltott kínai nyelvre és filozófiára. 1982-ben, az egyetem elvégzése után közvetlenül, a Yale-Kína társaság szervezésében Kínába, Csangsa városába utazott, hogy ott angolt tanítson, és hagyományos harcművészetet tanuljon annak forrásánál. 1985-ben ő volt az egyetlen nem kínai meghívottja a Tiancsinban rendezett Nemzeti Harcművészeti Versenynek.
Az „Acél és selyem" c. műve anekdotikus szemléletben mutatja be egy amerikai fiatalember találkozását a kínaiakkal, életmódjukkal és életszemléletükkel. ír bürokratákról, diákokról, a kulturális forradalom túlélőiről és harcművész mesterekről, senkit sem fosztva meg komplexitásától és emberiességétől. Gyengéden bánik esetlenségükkel, a legélesebb tüskéket magának fenntartva, s bájos humorral hidalja át a Kelet és Nyugat közötti kulturális hézagot. A személyes történetben megjelenik a történelem és Kína gazdag hagyományának vetülete, egy olyan országot bemutatva, mely „megközelíthetetlen más külföldiek számára". (Los Angeles Times)
Az olvasó bepillantást nyer a hagyományos harcművészetek különféle stílusaiba az „acélkemény" Shaolin boksztól a lágy Tai Chi-stílusokig. A „gong fu" kifejezés jelentése: képesség, amely meghaladja a puszta felszíni szépséget, s nincs megfelelőbb szó e könyv jellemzésére, melynek írója ilyen örömmel és gyakorlott kézzel ír Kínáról és a kínaiakról. (Time) Vissza