1.035.475

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Művelődéstörténeti Lexikon IX.

Középkor és kora újkor/Pálffy-rénes forint

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Balassi Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 496 oldal
Sorozatcím: MAMŰL
Kötetszám: 9
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN: 978-963-506-789-3
Megjegyzés: Színes és fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. További kapcsolódó személyek a könyvben.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Részlet:
7
Pálffy Károly József Jeromos, hg. (Bécs, 1735. okt. l.-Bécs, 1816. máj. 28.)
Politikus, államférfi. P. Miklós gr. országbíró fia. Zemplén m. főispánja, Pozsony m. örökös főispánja (1791-16), Pozsony várának főkapitánya. 1757-től cs. és kir. kamarás, 1762-től a bécsi Udvari Kamara tanácsosa, 1774-től alelnöke. 1777-87 között magyar királyi alkancellár. Közben 1783-tól haláláig királyi főudvarmester. 1787-ben II. József az egyesített Magyar és Erdélyi Udvari Királyi Kancellária élére állította, e tisztét 1807. nov. 20-ig viselte. I. Ferenc a Habsburg Monarchiának tett szolgálataiért birodalmi hercegi rangra emelte.
Kortársai szerint nem igazán tehetséges, de jóindulatú, művelt, jól informált, nyelveket tudó, a tudományok iránt is érdeklődő mágnás, Mária Terézia és II. József politikáját támogató, aulikus érzelmű politikus volt. Sándor Lipót főhercegnádor az udvar számára használható és szorgalmas államférfinak tartotta. Inkább mérsékelni, mintsem megakadályozni próbálta... Tovább

Fülszöveg

Részlet:
7
Pálffy Károly József Jeromos, hg. (Bécs, 1735. okt. l.-Bécs, 1816. máj. 28.)
Politikus, államférfi. P. Miklós gr. országbíró fia. Zemplén m. főispánja, Pozsony m. örökös főispánja (1791-16), Pozsony várának főkapitánya. 1757-től cs. és kir. kamarás, 1762-től a bécsi Udvari Kamara tanácsosa, 1774-től alelnöke. 1777-87 között magyar királyi alkancellár. Közben 1783-tól haláláig királyi főudvarmester. 1787-ben II. József az egyesített Magyar és Erdélyi Udvari Királyi Kancellária élére állította, e tisztét 1807. nov. 20-ig viselte. I. Ferenc a Habsburg Monarchiának tett szolgálataiért birodalmi hercegi rangra emelte.
Kortársai szerint nem igazán tehetséges, de jóindulatú, művelt, jól informált, nyelveket tudó, a tudományok iránt is érdeklődő mágnás, Mária Terézia és II. József politikáját támogató, aulikus érzelmű politikus volt. Sándor Lipót főhercegnádor az udvar számára használható és szorgalmas államférfinak tartotta. Inkább mérsékelni, mintsem megakadályozni próbálta II. József radikális reformtörekvéseit. 1784-ben, a magyar korona Bécsbe vitelekor öntudatosan hivatkozott a magyar nemzeti hagyományokra. 1788 őszétől folyamatosan, ám eredménytelenül kérte az uralkodótól az országgyűlés összehívását. Feltehetően ~nak is szerepe volt abban, hogy II. József 1790. jan. 28-án három kivételével visszavonta mo.-i rendeleteit.
Anyagilag és erkölcsileg támogatta a magyar nyelvi és irodalmi törekvéseket. Amikor -»Péczeli József lefordította Voltaire Henriade-]k\., levélben kereste fel a ref. lelkészt. Tevékenyen részt vett a mo.-i szabadkőművességben. 1782-ben belépett a bécsi Zur Gekrönten Hoffnung szabadkőműves páholyba. A szabadkőművesség egyik feladatát a hazafias szellem fenntartásában és ápolásában, í 11. a patrióta érzelmek terjesztésében látta. 1785-ben Ausztria Nagy Tartományi Páholyának kiküldött nagymestere és a mo.-i provincia nagymestere lett, ám tíz év múlva, 1795 nyarán, a Martinovicsmozgalom felszámolása után ő volt az, aki udvari utasításra parancsot adott a
Pálffy
l'üljfy Károly kancellár. Mark metszete
mo.-i szabadkőműves páholyok megszüntetésére.
írod.: Marczali Henrik, Az 1790/91-diki országgyűlés, I—II, Bp., 1897; Abafi Lajos, A szabadkőművesség története Magyarországon, Bp., 1900; Sándor Lipót főherceg nádor iratai, szerk., bev. Mályusz Elemér, Bp., 1926; Iratok a magyar államnyelv történetéhez, szerk., bev. Szekfű Gyula, Bp., 1926; jancsó Elemér, A magyar szabadkőművesség irodalmi és művelődéstörténeti szerepe a 18-ik században. Irodalomtörténeti tanulmány, Cluj, 1936.
Soós István
Pálffy Pál, erdődi, gr. (Vöröskő, 1592. jan. 19-Pozsony, 1653. nov. 6.)
Mo. nádora (1649-53), politikus, mecénás, építtető. Apja Pálffy Miklós (1552-1600), a „győri hős", a tizenöt éves háború híres magyar katonája, anyja az augsburgi bankárcsaládból származó Fugger Mária (1566-1646). Gyermeke Pálffy János Károly (1645-1694) lovassági tábornok, a török elleni visszafoglaló háború hadvezére.
~ 1598-tól Bécsben, 1609-től az ol-mützi jezsuita kollégiumban tanult, majd 1611-12-ben itáliai körutazást tett, amelynek során Siena, Perugia, Róma és Padova egyetemein római jogi stúdiumokat hallgatott. A latin mellett németül, Vissza
Fülszöveg Kép
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv