| I. kötet | |
| Előszó | 1 |
| Az Árpádok két első százada | |
| A magyar föld a honfoglalás előtt | 5 |
| A polgárosodás első nyomai | |
| Kelták | |
| Dákok | |
| Római uralom és élet | |
| Népvándorlás | |
| Hunok | |
| Avarok | |
| Frank-német uralom | |
| Morvák és bolgárok | |
| Az ország külső képe a IX. század végén | |
| A magyarok a honfoglalás előtt | 18 |
| A magyarok eredete | |
| Első történelmi szereplésök | |
| Lebedia és a kazár hatás | |
| Etelköz és a bizánci szövetség | |
| Régi írók a magyarokról | |
| A magyarság katonai szervezete és polgárosodása a vándorlás korában | |
| Árpád és a honfoglalás. Külkalandozások | 34 |
| Árpád a Felső-Tiszánál | |
| Meghódítja az északkeleti és déli részeket | |
| A Duna vidékeit | |
| Európa és a magyarok támadásai | |
| Árpád honszervező munkája | |
| A honfoglalás betetőzése | |
| I. Henrik német király s a magyarok | |
| A lech-mezei csata | |
| Az Árpádok első százada | 49 |
| A magyarság és az új haza | |
| Zsolt és Taksony fejedelmek működése | |
| A végleges belső szervezkedés | |
| Magyarok és bennszülöttek | |
| A várszerkezet első alakja | |
| A határvédelem | |
| Fejedelmi hadsereg | |
| Bevándorlás | |
| Keresztény hatás | |
| Géza fejedelem | |
| Megtérése | |
| Fia, István fejedelem | |
| I. István király uralkodása | 71 |
| István egyénisége | |
| Fejedelmi tevékenysége | |
| Fölveszi a királyi czímet | |
| Megkoronáztatja magát | |
| Helyre állítja az ország egységét | |
| Külpolitikai törekvései | |
| Győzelmes háborúja a német császárral | |
| Imre herczeg | |
| A trónöröklés | |
| István halála | |
| István király Magyarországa | 85 |
| István egyházi és állami alkotásai | |
| Az egyházi intézmények megalkotása | |
| Udvartartás | |
| Államjavak | |
| Várispánságok | |
| Hadügy | |
| Pénzügy | |
| Törvényhozás | |
| A királyi hatalom jellege | |
| Keletkező városok | |
| Bevándorlás | |
| A társadalom megoszlása | |
| Szabadok és rabszolgák | |
| Gazdasági élet | |
| Szellemi polgárosodás | |
| Küzdelmek a trónért s a nemzeti függetlenségért | 118 |
| Péter és Aba Sámuel viszályai | |
| Küzdelmek a német császárral | |
| I. Endre helyreállítja az ország függetlenségét | |
| I. Béla | |
| A pogányság végleges megszünte | |
| Salamon | |
| Összeütközés Géza herczeggel | |
| Bukása | |
| I. Géza és I. László kora | 135 |
| I. Géza | |
| Az új korona | |
| I. László | |
| Jellemzése | |
| Szerepe a császárság és pápaság küzdelmében | |
| Meghódítja Horvátországot | |
| Szerepe a császárság és pápaság küzdelmében | |
| Meghódítja Horvátországot | |
| Harczai a kúnokkal | |
| A kor nagy egyházpoltikai kérdései | |
| Ellentétek László s a pápaság politikája közt | |
| Uralkodása eredményei | |
| Halála | |
| A királyság első százada | 150 |
| A királyi Magyarország százados fejlődése | |
| A királyi hatalom | |
| Királyi gyűlése | |
| Törvényhozás | |
| A társadalom tagolata | |
| Várszerkezet | |
| Telepítések | |
| A jólét fokozódása | |
| A munkás elemek | |
| A papság | |
| Kereskedés | |
| Járványok | |
| Pénzverés | |
| Utak | |
| Kivitel | |
| Erkölcsi és jogélet | |
| Igazságszolgáltatás | |
| Istenitélet | |
| Vegyes házasságok | |
| A papság házassága | |
| Kolostorok | |
| Szellemi élet | |
| A magyar nyelv és költészet | |
| Végeredmények | |
| Az Árpádok két utolsó százada | |
| Kálmán király és alkotásai | 181 |
| Egyénisége | |
| Az első keresztes hadak | |
| Küzdelmei Álmos herczeggel és a németekkel | |
| Végleg meghódítja Horváth-Dalmátországot | |
| Viszonya a pápasággal | |
| Lemond a főpapok kinevezésének jogáról | |
| Enged a papok házassága dolgában | |
| Belső reformjai | |
| Pénzügy | |
| Hadügy | |
| A királyi czím kibővülése | |
| A magyar társadalom képe Kálmán törvényeiben | |
| Halála | |
| Küzdelmek Bizáncczal | 201 |
| II. István | |
| Küzdelem Dalmácziáért | |
| Összeütközés Bizáncczal | |
| II. Béla | |
| Borisz trónkövetelő | |
| II. Géza | |
| Mánuel császár támadásai | |
| III. István | |
| II. László | |
| IV. István | |
| A görög támadások következményei | |
| III. Béla és Imre királyok | 220 |
| III. Béla és Bizáncz | |
| Küzdelmei öccsével | |
| Visszaszerzi Dalmácziát | |
| Felsőbbsége alá vonja Ráczországot | |
| Harczai Halics birtokáért | |
| Belső kormányzata | |
| Imre király | |
| Küzdelmei Endre herczeggel | |
| Zára elveszte | |
| III. László | |
| Endre herczeg trónra jut | |
| A királyság második százada | 235 |
| A magyarság lelki átalakulása | |
| Ennek következményei államban és társadalomban | |
| A király és a főpapság | |
| A társadalom | |
| Az új fejlemények körvonalai | |
| Bevándorlás | |
| Felekezeti viszonyok | |
| Az ország külső képe | |
| Városok | |
| Új szerzetrendek | |
| Nagybirtokosok | |
| Kereskedelem | |
| Néprajzi állapotok | |
| Erkölcsi élet | |
| Rabszolgaság | |
| Szellemi élet | |
| A névtelen jegyző | |
| II. Endre kora | 263 |
| Egyénisége | |
| Külpolitikája | |
| Küzdelem Halicsért | |
| Gertrud királyné megöletése | |
| Endre részt vesz a keresztes háborúban | |
| A belső zürzavar | |
| Az arany bulla s más kiváltságlevelek | |
| Endre és fia, Béla | |
| A német lovagrend | |
| Küzdelem az egyházzal | |
| Endre halála | |
| Közállapotok | |
| IV. Béla és a tatárjárás kora | 293 |
| Egyénisége | |
| Helyreállítja a belső nyugalmat | |
| Rendezi a pénzügyeket | |
| A mongolok | |
| Kúnok | |
| A tatárjárás | |
| Az ország ujjászervezése | |
| Külpolitikai törekvések | |
| Harczos Frigyes osztrák herczeg | |
| Küzdelem Stiria birtokáért | |
| Magyarország és Csehország | |
| Béla és fia, István | |
| Béla halála | |
| Az utolsó Árpádok | 326 |
| V. István | |
| A kún kérdés | |
| A cseh háború | |
| IV. László | |
| Belső küzdelmek | |
| Szövetség a németh császárral | |
| A morvamezei győzelem | |
| A pápa beavatkozása | |
| A kúnok | |
| Összeütközés Nápolylyal és Rómával | |
| Lászlót orgyilkosok megölik | |
| Különféle trónkövetelők | |
| III. Endre | |
| Küzdelmei a főurakkal | |
| VIII. Bonifác és az Anjouk | |
| Az általános zűrzavar | |
| Endre király halála | |
| Az Árpádok munkája | 365 |
| Az Árpádok és a magyar nemzet | |
| I. Szent István államszervezete | |
| Fokozatos átalakulás | |
| Az új hatalmi tényezők | |
| A társadalom | |
| Városi élet | |
| Földesúr és jobbágy | |
| A népesség száma | |
| A magyar nyelv | |
| Tudomány | |
| Művészet | |
| Iskola | |
| Négy század eredményei | |
| Az Anjouk és Luxemburgok kora | |
| Venczel, Ottó és I. Károly | 401 |
| A pápa és a magyar nemzet | |
| I. Venczel | |
| I. Ottó | |
| Lemondásuk | |
| I. Károlyt királylyá választják és megkoronázzák | |
| Az ország feldarabolása | |
| Területi fejedelemségek | |
| Károly a köznemességre támaszkodik | |
| Hosszú küzdelemben helyreállítja az államegységet | |
| Zách Felicián merénylete | |
| Károly trónjának megszilárdulása | |
| Károly király alkotásai | 422 |
| Károly király és a Habsburgok | |
| Viszonya Lengyelországgal és Nápolylyal | |
| A melléktartományok | |
| Ráczország | |
| Havasalföld alakulása | |
| Károly pénzügyi és katonai reformjai | |
| Károly és az egyház | |
| Az új aristokraczia | |
| Városok | |
| Jobbágyság | |
| Károly halála | |
| Nagy Lajos | 446 |
| Lajos király egyénisége | |
| Első háborúja Velenczében | |
| Endre herczeg tragédiája | |
| A két nápolyi hadjárat | |
| Lajos és a szentszék | |
| Viszonya IV. Károly császárhoz | |
| Küzdelmei a Habsburgokkal | |
| Visszahódítja Dalmácziát | |
| A török megjelenése a Balkánfélszigeten | |
| Bosznia | |
| Ráczország | |
| Bolgárország | |
| Havasföld | |
| A moldvai vajdaság alakulása | |
| Lajos és a török kérdés | |
| Lajos mint lengyel király | |
| Utolsó háborúja Velenczével | |
| A turini béke | |
| Nagy Lajos Magyarországon | 476 |
| Lajos király belső kormányzata | |
| A magyar egyház | |
| A nemesség | |
| A városok | |
| Kereskedés és ipar | |
| Igazságszolgtatás | |
| A fekete halál | |
| A valláspolitika és a telepítés | |
| Szellemi élet | |
| A pécsi egyetem | |
| A királyi udvar | |
| A két Erzsébet | |
| A trónöröklés rendezése | |
| Lajos halála | |
| Küzdelmek a trónért | 508 |
| Erzsébet királyné halomra dönti a megállapított trónöröklési rendet | |
| Mária magyar, Hedvig lengyel királynő lesz | |
| II. Károly | |
| A délvidéki lázadás | |
| Erzsébet meggyilkolása | |
| Mária fogsága és szabadulása | |
| Férje Zsigmond király lesz | |
| Mária halála | |
| Harczok a délvidéken | |
| A nikápolyi hadjárat | |
| Nápolyi László | |
| Róma két ízben fellázítja a papságot | |
| Zsigmond győzelme | |
| Trónjának végleges megszilárdulása | |
| Zsigmond király nemzetközi szerepe | 540 |
| A hosszú belháború következményei | |
| Magyarország felmondja IX. Bonifácz pápának az engedelmességet | |
| A melléktartományok viszonya | |
| Velencze elfoglalj Dalmácziát | |
| Zsigmond német király lesz | |
| Az egyház egységének helyreállítása | |
| A konstanzi zsinat | |
| A huszita mozgalom és háború | |
| Küzdelmek a törökkel | |
| Zsigmond császárrá koronáztatik | |
| Halála | |
| Magyarország Zsigmond korában | 562 |
| Zsigmond uralkodásának jelentősége | |
| Második neje, Borbála királyné | |
| Idegen és magyar urak | |
| A nemesség | |
| A törvényhozás | |
| Buda az udvar székhelye | |
| Más városok | |
| Kereskedelem | |
| Igazságszolgáltatás | |
| Ipar és művészet | |
| Bevándorlás | |
| Jobbágyság | |
| Pórlázadások | |
| Huszíta és bugumil hatás | |
| Eretnekségek | |
| A honvédelem ujjászervezése | |
| Nándorfejérvár és Hunyady János | |
| A Hunyadyak kora | |
| Trónviszályok. Hunyady János | 599 |
| Albert király és Erzsébet királyné | |
| Albert halála | |
| I. Ulászló király | |
| Az ország ketté oszlása | |
| A török veszedelem | |
| Hunyady János | |
| Egyénisége | |
| Győzelmes harczai a keleten | |
| A várnai csata s Ulászló halála | |
| Belmozgalmak | |
| V. László királylyá választatik | |
| Hunyady kormányzósága | 617 |
| V. László | |
| Hunyady és ellenségei | |
| III. Frigyes császár üzelmei | |
| Harczok a törökkel | |
| V. László kiszabadul a császár kezéből s önálló uralkodó lesz | |
| Konstantinápolyt a török megvívja | |
| Az 1456-iki hadjárat | |
| Capistrano | |
| Hunyady János győzelme és halála | |
| Cilley és Hunyady László | |
| A budai merénylet | |
| Hunyady László kivégzésének következményei | |
| V. László halála | |
| Az ország belső állapotai a királyválasztás előtt | |
| Mátyás király | 636 |
| Egyénisége és belső küzdelmei | |
| Trónjelöltek | |
| Hunyady Mátyás királylyá választatik | |
| Egyénisége | |
| Bajai Szilágyi Mihálylyal és az elégedetlen urakkal | |
| Az ország belállapota | |
| Mátyási viszonya Frigyes császár, György cseh király és a Szentszék irányában | |
| Első harczai a törökkel | |
| Mátyás király nyugaton és keleten | 656 |
| A cseh zsebrákok leverése | |
| A szent korona visszaszerzése | |
| Küzdelmek Bosznia birtokáért | |
| A koronázás | |
| Török béke | |
| Lázadás Erdélyben | |
| Moldvai hadjárat | |
| Háboru Csehországgal | |
| Az 1471-iki lázadás | |
| Mátyás megszerzi a cseh melléktartományokat | |
| Szabács megvétele | |
| Mátyás nőül veszi Beatrix nápolyi herczegnőt | |
| Mátyás király hatalma delelőjén | 676 |
| Frigyes császár üzelmei | |
| Mátyás fegyverrel kényszerít békére | |
| Végleges béke a Jagellókkal | |
| Mátyás és Velencze | |
| Küzdelmek a törökkel | |
| Dél-Olaszország | |
| Új háború a császárral | |
| Mátyás megvívja Bécset és elfoglalja az örökös tartományokat | |
| A pápaság és a török kérdés | |
| Mátyás külpolitikai működésének eredményei | |
| Mátyás király és a közintézmények | 692 |
| Mátyás belügyi alkotásai | |
| Az állandó hadsereg | |
| A királyi jövedelmek | |
| Az országgyűlés és az adó | |
| A vármegye | |
| Az igazságszolgáltatás | |
| Mátyás törvényhozása | |
| Reformtevékenysége | |
| Munkatársai | |
| Egyéniségének és alkotásainak hatása | |
| Mátyás király és a társadalom | 713 |
| A társadalom főtényezői | |
| A fő- és alsó papság | |
| Az urak | |
| A köznemesség | |
| A földbirtok megoszlása | |
| A városok | |
| Az ipar | |
| A belső és külső kereskedés | |
| A bányászat | |
| A jobbágyság | |
| Mátyás király és a polgárosodás. Mátyás halála | 731 |
| Mátyás király építkezései | |
| Buda városa és vára | |
| A királyi palota | |
| A Corvina | |
| Könyvnyomtatás | |
| Oktatásügy | |
| A budai udvar és írói, tudósai | |
| Jannus Pannonius | |
| A magyar nyelv és irodalom | |
| Corvin János | |
| A trónöröklés rendezése | |
| Mátyás halála | |
| A szövegképek lajstroma | |
| II. kötet | |
| A nemzeti királyság végnapjai | |
| II. Ulászló megválasztása | 3 |
| Corvin János | |
| Idegen trónkövetelők | |
| Beatrix üzelmei | |
| Ulászló cseh király | |
| Reakczió Mátyás király alkotásai ellen | |
| Corvin János veresége | |
| II. Ulászló királylyá választatik | |
| A farkashidai egyezség | |
| Miksa király támadása | |
| A pozsonyi béke | |
| A belső zűrzavar | |
| A fekete sereg vége | |
| A belső züllés évei | 18 |
| Az új király és tanácsosai | |
| Zápolyay István nádor | |
| Báthory István erdélyi vajda | |
| Bakócz Tamás esztergomi érsek | |
| Üzelmeik | |
| Az udvari élet hanyatlása | |
| A nemesség | |
| Általános elégedetlenség | |
| Országgyülések | |
| Városok | |
| Jobbágyság | |
| II. Ulászló és Velencze | 38 |
| Magyarország és szomszédai | |
| Miksa császár | |
| Bajazid szultán | |
| Bakócz és Velencze | |
| Török háború | |
| A cambraii liga | |
| Bakócz meghiusítja Dalmáczia visszafoglalását | |
| Ulászló házassága | |
| Beatrix királyné sorsa | |
| Anna királyné | |
| II. Ulászló és Miksa császár | 51 |
| Házassági terv Ulászló leánya és egy Habsburg-herczeg közt | |
| A magyar közvéleménye ellenzi a tervet | |
| Zápolyay János szepesi gróf | |
| A császár Magyarországra támad | |
| A rákosi végzés | |
| Házassági szerződés Ulászló és Miksa családja közt | |
| György, brandenburgi őrgróf | |
| A Fuggerek | |
| A királyi hatalom züllésének következményei | |
| A török kérdés elmérgesedése | |
| Végbeli küzdelmek | |
| A parasztlázadás | 68 |
| Bakócz és a pápaválasztás | |
| A keresztes háború | |
| Az urak nem vesznek részt benne | |
| A köznép hangulata | |
| Az alsó papság | |
| Dózsa György | |
| A parasztlázadás | |
| Vérbe fojtása | |
| Az országgyűlés végzeményei | |
| A Hármas könyv | |
| II. Ulászló halála. II. Lajos | 83 |
| Ulászló betegsége és halála | |
| II. Lajos | |
| A kormányzat | |
| Bakócz és az országgyűlés | |
| Belső bajok | |
| Magyarország és a császárválasztás | |
| A nemzetközi viszonyok változása | |
| Európa két táborra oszlik | |
| A török kérdés | |
| A rendek erőlködései a közintézmények reformjára | |
| Végbeli harczok | |
| Beriszló Péter | |
| Szulejmán szultán | |
| Nándorfejérvár elveszte | |
| Mária királyné | |
| A haldoklás évei | 101 |
| A zűrzavar fokozódása | |
| A szomszéd államok magatartása | |
| Tomory Pál | |
| Kísérletek Báthory István megbuktatása | |
| A hitujítás kezdete | |
| A nemesség hangulata a német vallás irányában | |
| V. Károly és Magyarország | |
| Ferdinánd osztrák főherczeg | |
| A nyugati világháború | |
| A török kérdés s a külföld | |
| A belső zűrzavar tetőpontjára jut | |
| Frangepán Kristóf | |
| A mohácsi hadjárat | 117 |
| A rákosi és hatvani gyűlések | |
| Báthory István nádor letétele | |
| Verbőczy István nádorsága | |
| Az udvar és a kalandos társaságok | |
| Szulejmán támadásának híre | |
| Magyarország magára marad | |
| Pétervár eleste | |
| A mohácsi csata | |
| II. Lajos halála | |
| Buda sorsa | |
| A hadjárat vége | |
| Magyarország kettéoszlása | 135 |
| A királyválasztás előkészületei | |
| A közhangulat | |
| Zápolyay János trónjelöltsége | |
| A régi udvari kamarilla és Mária királyné | |
| János király megválasztása és megkoronázása | |
| I. Ferdinánd megválasztása | |
| Fegyverrel űzi el Jánost | |
| A polgárháború | |
| A török beavatkozás | 148 |
| János király a szultán segítségét kéri | |
| A török szövetség | |
| Az 1529-iki hadjárat | |
| János visszaszerzi Budát és a koronát | |
| Az 1532-iki hadjárat | |
| Gritti Lajos | |
| A szultán elismeri Ferdinándot | |
| György barát | |
| Tárgyalások a két király közt | |
| A váradi béke | |
| Következményei | |
| János király nősülése | |
| A nemzeti királyság utolsó évei | 167 |
| Magyarország a kettéoszlás korában | |
| A területi megoszlás | |
| A két király kormányszervezete | |
| János király belügyi tevékenysége | |
| A jobbágyság felszabadítása | |
| A köznemesség helyzete | |
| A német zsoldosok | |
| A városok | |
| Gazdasági élet | |
| A reformáció terjedése | |
| A magyar nyelv és irodalom | |
| Lázadás Erdélyben | |
| János király halála | |
| Az ország három részre oszlásának kora | |
| Magyarország három részre oszlása | 187 |
| A Habsburg-korszak | |
| A császári rendszer általános jellemzése | |
| I. Ferdinánd fegyverrel akarja a váradi béke végrehajtását kierőszakolni | |
| Ezzel fölidézi a török beavatkozást | |
| Szulejmán szultán megszállja Budát | |
| Az ország három részre osztása | |
| Az erdélyi fejedelemség | |
| A barát meggyilkolása | |
| Az 1552-iki háboru | |
| János Zsigmond és Bécs | |
| Ferdinánd király megszerzi a császári méltóságot | |
| A három terület kormányzata | |
| I. Ferdinánd halála | |
| A hosszú béke kora | 214 |
| Miksa király | |
| Az 1566-iki háború | |
| A drinápolyi béke | |
| A császári politika és a szultán | |
| A végbeli harczok | |
| Az idegen uralom és a rendek | |
| János Zsigmond halála | |
| Erdély és a Báthoryak | |
| Miksa király halála | |
| Rudolf király | |
| A vallásügy Erdélyben | |
| Báthory Zsigmond és a jezsuiták | |
| A hosszú háború kora | 227 |
| A hosszú háború | |
| A közhangulat | |
| A külföldi segély | |
| Báthory Zsigmond fejedelem | |
| A háború változó sikerei | |
| Rudolf király és Erdély | |
| Báthory Endre | |
| Mihály vajda betörése Erdélybe | |
| A székelyek | |
| Basta György | |
| Rémuralma | |
| Rudolf és Magyarország | |
| A török helyett a protestánsok ellen fordul | |
| Az 1604-iki törvénykönyv | |
| Bocskay István fölkelése | 244 |
| Bocskay István | |
| Kényszerítik a fegyverfogásra | |
| Megnyeri a szabad hajdukat | |
| A fölkelés rohamosan terjed | |
| A szultán szövetkezik Bocskayval | |
| A szerencsi országos gyűlés | |
| Bocskay politikai tervei | |
| A megegyezést keresi | |
| Az udvar magatartása | |
| Béketárgyalások | |
| A bécsi békekötés | |
| Bocskay halála | |
| Támadás a bécsi béke ellen | |
| Mátyás főherczeg és Rudolf király | |
| Rudolf lemond a magyar koronáról | |
| II. Mátyás király | |
| Az 1608-iki törvények | |
| A magyarság a XVI. század végén | 260 |
| A három részre oszlás erkölcsi hatásai | |
| Az új állam | |
| A nemzeti politika és úttörői | |
| A főurak | |
| A nemesség | |
| A városok | |
| Iskolaügy | |
| Irodalom | |
| Az idegen zsoldosok | |
| A jobbágyság | |
| A földművelés | |
| A gazdasági politika, török, erdélyi és királyi területen | |
| Az udvar és a bécsi béke | 276 |
| Illésházy nádor halála | |
| Thurzó György nádor | |
| Udvari törekvések a bécsi béke ellen | |
| A felekezeti viszály | |
| Támadások Erdély ellen | |
| Bethlen Gábor Erdély fejedelme | |
| II. Ferdinánd király | |
| A cseh fölkelés és a harmincz éves háború kezdete | |
| Bethlen Gábor beavatozása | |
| Bethlen Gábor és alkotásai | 291 |
| A besztercebányai országgyűlés | |
| A nikolsburgi béke | |
| Ujabb küzdelmek és békekötések | |
| Brandenbrugi Katalin | |
| Bethlen halála | |
| Jellemzése | |
| Jelentősége | |
| Sokoldalú alkotásai a szellemi és anyagi élet terén | |
| A linzi béke kora | 304 |
| Erdély Bethlen Gábor halála után | |
| I. Rákóczy György fejedelem | |
| A kath. ellenreformáczió | |
| Pázmány Péter | |
| Politikai és polgárosodási tevékenysége | |
| A vallásüldözés | |
| Az ország gazdasági kizsákmányolása | |
| II. Ferdinánd halála | |
| III. Ferdinánd | |
| Általános elégedetlenség | |
| Rákóczy György beavatkozása | |
| A linzi béke | |
| IV. Ferdinánd | |
| I. Rákóczy György és III. Ferdinánd halála | |
| I. Lipót magyar király | |
| II. György erdélyi fejedelem | |
| Lengyelországi vállalata | |
| Erdély romlásának kora | 320 |
| II. Rákóczy György lengyelországi veresége | |
| A porta elmozdítja a fejedelemségtől | |
| Trónküzdelmek | |
| Erdély romlása | |
| I. Lipót király | |
| Az udvar és a magyarok | |
| A vallásüldözések | |
| Zrinyi Miklós, a költő | |
| A zsoldosok pusztításai | |
| Az 1663-64-iki háború | |
| A vasvári béke és következményei | |
| A nemzeti mozgalmak kora | 339 |
| Általános elégedetlenség | |
| A katholikusok a franczia, a protestánsok a török segélyt keresik | |
| A nagy összeesküvés | |
| Az 1671-iki gyászév | |
| A pörök és jószágelkobzások | |
| A kivégzések | |
| Az ország 1671 végén | |
| A bujdosók | |
| Első kisérletök Felső-Magyarország felszabadítására | |
| A rémuralom | |
| A kényuralom kora | 351 |
| Az új kormányzat | |
| A vallásüldözés | |
| A pozsonyi rendkívüli bíróság | |
| A gályarabok | |
| A gazdasági romlás | |
| A bécsi vámpolitika hatása a magyar népre | |
| A keleti kereskedelmi társaság | |
| A hatóságok s az országgyűlés tiltakozása | |
| Erdély és Apafy Mihály | |
| A bujdosók harczai | |
| Thököly Imre | |
| Az 1681-iki országgyűlés | |
| A felszabadító háború | 369 |
| Thököly és a porta | |
| I. Lipót király és a török kérdés | |
| Az 1683-iki háború | |
| Károly, lotharingiai herczeg | |
| A bécsi győzelem | |
| A szent liga | |
| Thököly bukása | |
| Erdély | |
| Buda visszafoglalása | |
| Az udvar és a magyar nép | |
| Az eperjesi mészárszék | |
| A vallásüldözés | |
| Az 1687-iki országgyűlés | |
| Jenő, szavojai herczeg befejezi a felszabadító háborút | |
| A karloviczi béke | |
| II. Rákóczy Ferenc fölkelése | 393 |
| Az udvar a diadalokat a kényuralom megalapítására használja | |
| A Kollonics-rendszer | |
| A köznép helyzete | |
| Német és rácz telepítése | |
| Adóügy | |
| Gazdasági kizsákmányolás | |
| Erdély új kormányzata | |
| A kor költészete | |
| A tömegek lázongásai | |
| A Felső-Tisza vidéke | |
| II. Rákóczy Ferencz fölkelése | |
| A szatmári béke kora | 412 |
| A Rákóczy-mozgalom terjedése | |
| Béketárgyalások | |
| I. Lipót halála | |
| I. József király | |
| A kuruczok politikai programja | |
| A detronizálás | |
| A trencséni csata | |
| A fölkelés rohamos hanyatlása | |
| Gróf Pálffy János | |
| Tárgyalásai Károlyival és Rákóczyval | |
| I. József halála | |
| A szatmári béke | |
| A nemzeti ujjászületés kora | |
| IIIl. Károly uralkodása | 431 |
| III. Károly és a spanyol örökösödési háború | |
| Az 1712-15-iki országgyűlés | |
| A Temesköz visszahódítása | |
| A pozsáreváczi béke | |
| A nőági öröködösés ügye | |
| Az 1722-23-iki országgyűlés | |
| Károly király harmadik és utolsó országgyűlése | |
| Új török háború | |
| A belgrádi béke | |
| Rákóczy Ferenc fejedelem és fia József | |
| III. Károly halála | |
| Az új állam és vezető elemei | 445 |
| A magyar birodalom területi viszonyai | |
| A népesség száma és megoszlása | |
| Az egyes társadalmi rétegek | |
| Az egyház | |
| A főurak | |
| A birtokos nemesség | |
| A vármegye | |
| Az országgyűlés | |
| A városok | |
| A vallásüldözés | |
| A gazdasági élet | |
| A jobbágyság | |
| Bevándorlás és telepítés | |
| A Peró-lázadás | |
| A közoktatás | |
| Az irodalom | |
| E korszak jelentősége | |
| Mária Terézai királynő | 473 |
| A nőági örökösödés | |
| Mária Terézia királynő | |
| A nagy világháború | |
| Az 1741-iki országgyűlés | |
| Magyarország és az uralkodó család | |
| A hét éves háború | |
| Mária Terézia megoltalmazza örökségét | |
| Megszerzi Galicziát és Bukovinát | |
| Egyénisége | |
| Férje, Ferencz császár | |
| A királynő politikai rendszere | |
| E rendszer életbeléptetése Magyarországon | |
| Mária Terézia és a rendiség | 487 |
| A rendiség egyes tényezői | |
| A főpapság | |
| A vallásüldözés | |
| A főurak | |
| A városok | |
| A vármegye | |
| Az 1764/5-iki országgyűlés | |
| A rendiség reformellenes szelleme | |
| A királynő megelőzi ujításban a rendiséget | |
| Mária Terézia reformjai | 504 |
| Ellentét a király és a rendi politika közt | |
| Az államterület változásai | |
| A visszacsatolások | |
| Telepítések | |
| Az úrbér országos rendezése | |
| A vámpolitika | |
| A közoktatás reformjai | |
| A németesítés | |
| Az irodalom ujjáébredése | |
| A testőrök | |
| Mária Terézia halála | |
| II. József császár | 531 |
| II. József | |
| Egyénisége | |
| Nem koronáztatja meg magát | |
| Egyházpolitikai tevékenysége | |
| A türelmi rendelet és hatása | |
| Reform a katholikus egyházban | |
| A jobbágyság eltörlése | |
| Oláh zendülés Erdélyben | |
| A szent korona Bécsbe vitele | |
| A közigazgatás újjászervezése | |
| Az igazságszolgáltatás elválasztása a közigazgatástól | |
| Kísérletek a nemesség megadóztatására | |
| A reformok hatása | |
| Az ébredés évei | 548 |
| Támadás a magyar nyelv ellen | |
| A hadsereg elnémetesítése | |
| A német lesz a hatóságok hivatalos nyelve | |
| A közoktatás elnémetesítése | |
| Ez intézkedés a nemzet minden rétegét egyesítik a császár ellen | |
| A nemzeti irodalom | |
| A napi sajtó | |
| A tömegek művelődési állapota | |
| A nyelvújítás | |
| Gróf Széchenyi Ferencz | |
| A közgazdasági élet | |
| A városok | |
| Az ipar és a kereskedelem | |
| Földművelés és állattenyésztés | |
| A nemzetközi viszonyok alakulata | |
| A török háború | |
| A rendszer összeomlása | |
| József császár halála | |
| II. Lipót király | 570 |
| II. Lipót király | |
| Egyénisége | |
| A nemzetközi viszonyok | |
| A belső zűrzavar | |
| Az elvek harcza a közéletben és az irodalomban | |
| Nemzetiségi mozgalmak | |
| A király összehívja az országgyűlést | |
| A kibontakozás nehézségei | |
| A magyar ezredek a magyar nyelvért | |
| A királyi hitlevél ügye | |
| A koronázás | |
| Az új közjogi törvények | |
| A belső reformok legnagyobb részének előkészítése országos bizottságokhoz utasíttatok | |
| Ezek programja | |
| II. Lipót halála | |
| A franczia háborúk kora | 591 |
| I. Ferencz király | |
| Az 1792-iki országgyűlés | |
| A háborús időkben megakad minden reformtevékenység | |
| Általános reákczió | |
| A magyar jakobinusok | |
| Martinovics és társai kivégzése | |
| Az osztrák császári czím ügye | |
| Az 1809-iki franczia háború | |
| A devalváczió | |
| A Metternich-rendszer | |
| A szabadságharcz és a kiegyezés kora | |
| Magyarország a XIX. század elején | 615 |
| Az új kényuralom | |
| A vármegyék megrendszabályozása | |
| A vér-és pénzadó önkényes kivetése | |
| Az új valláspolitika | |
| A magyarellenes szellem | |
| A közoktatás | |
| A czenzura | |
| Az irodalom és napi sajtó | |
| A nyelvujítás | |
| A gazdasági viszonyok | |
| A munkáselemek hangulata és törekvései | |
| Gróf Széchenyi István kora | 636 |
| Az 1825/27-iki országgyűlés | |
| Jelentősége | |
| Gróf Széchenyi István föllépése | |
| Ifjusága | |
| Társadalmi és írói tevékenysége | |
| Elvei | |
| Gyakorlati munkája | |
| Viszonya az udvarhoz | |
| Munkásságának hatása | |
| Országgyűlési küzdelmek | 653 |
| Az 1830-iki országgyűlés | |
| Ferdinánd trónörökös koronázása | |
| Az 1832-iki országgyűlés | |
| Kiváló alakjai | |
| Deák Ferencz | |
| Ferencz király halála | |
| V. Ferdinánd király | |
| A Metternic-rendszer folytatása | |
| Küzdelmek az ellenzék s a kormány közt | |
| Az 1832/6-iki országgyűlés alkotásai | |
| Az ellenézik hangulat terjedése | |
| Széchenyi István és Kossuth Lajos | 667 |
| A kormány erőszakoskodásai | |
| Politikai pörök | |
| Kossuth és báró Wesselényi elitéltetése | |
| Az 1839-40-iki országgyűlés | |
| Eredményei | |
| Pártalakulás elvi alapokon | |
| Kossuth Lajos | |
| Egyénisége | |
| A Pesti Hirlap | |
| Széchenyi megtámadja Kossuthot | |
| Fordulat Széchenyi pályájában | |
| Kossuht Lajos kora | 685 |
| Az új korszellem a külföldön és az örökös tartományokban | |
| A követválasztások | |
| Deák Ferencz nem vállal megbízást | |
| Az 1843-44-iki országgyűlés | |
| A magyar nyelv diadala | |
| Kossuth közgazdasági tevékenysége | |
| Az iparegyesület | |
| A védegylet és jelentősége | |
| A vámterület kérdése | |
| Centralisták és municipalisták | |
| A nemzeti mozgalom dinasztikus jellege | |
| Az udvar és a nemzetiségek | 702 |
| Pest városa lesz az ország politikai központja | |
| Az irodalom lendülete | |
| A szinügy és képzőművészet | |
| A napi sajtó | |
| A költészet | |
| Petőfi Sándor | |
| A kormány újabb kisérlete a nemzeti törekvések elfojtására | |
| Az adminisztratív rendszer | |
| A nemzetiségek mozgósítása | |
| A pánszlávizmus | |
| A tótok, a ráczok és a horvátok mozgalmai | |
| Az udvar és Horvátország | |
| József nádor halála | |
| István főherczeg | |
| Az 1847/48-diki országgyűlés | 721 |
| A nemzetközi viszonyok átváltozása | |
| Az 1847-diki követválasztások | |
| Az új országgyűlés | |
| Kossuth szerepe | |
| A párisi forradalom | |
| Hatása Bécsben | |
| A Metternich-rendszer összeomlása | |
| A márczius 15-ike Pesten | |
| Az udvar és az országgyűlés | |
| Az 1848-diki törvények szentesítése | |
| Az új törvények és a magyar nemzet | |
| A szabadságharcz | 734 |
| A bécsi reakczió | |
| A nemzetiségek mozgósítása a magyarok ellen | |
| Az új miniszterium helyzete | |
| Az 1848-iki országgyülés | |
| Ráczok és oláhok | |
| Jellasics betörése | |
| A harcz önvédelmi jellege | |
| Windishgraetz herczeg támadása | |
| V. Ferdinánd lemondása | |
| I. Ferencz József császár | |
| Az 1849. tavaszi hadjárat és sikerei | |
| A nemzetiségi fölkelések leveretése | |
| A függetlenségi nyilatkozat | |
| Az orosz beavatkozás | |
| A nemzeti ügy bukása | |
| A bosszú és a rémuralom napjai | |
| A Bach-korszak | 760 |
| Az új császári kormányzat szelleme és szervezete | |
| Újításai | |
| Ezek hatása | |
| Gazdasági és irodalmi élet | |
| A közhangulat | |
| A konzervativok | |
| Széchenyi István | |
| Deák Ferencz | |
| Pénzügyi és külpolitikai viszonyok | |
| Az 1859-ki háború | |
| Széchenyi István halála | |
| Deák Ferencz és a kiegyezés | 776 |
| A rendszerváltozás | |
| Az 1860.október 20-ki diploma | |
| Az 1861-ki országgyülés | |
| Deák Ferencz felirati javaslatai | |
| A provizórum | |
| Az 1865-ki országgyülés | |
| Az 1866-ki háború | |
| A kiegyezés | |
| Az Andrássy-minisztérium kinevezése | |
| A koronázás | |
| I. Ferencz József koronás király kora | 791 |
| A kiegyezés | |
| A pártviszonyok | |
| A miniszterlenökök | |
| A magyar befolyás a külpolitikára | |
| Az új reformkorszak | |
| Az uralkodó család és a magyarság | |
| Befejezés | |
| A szövegképek lajstroma | |
