| A nemzeti királyság végnapjai | |
| II. Ulászló megválasztása | 3 |
| Corvin János | |
| Idegen trónkövetelők | |
| Beatrix üzelmei | |
| Ulászló cseh király | |
| Reakczió Mátyás király alkotásai ellen | |
| Corvin János veresége | |
| II. Ulászló királylyá választatik | |
| A farkashidai egyezség | |
| Miksa király támadása | |
| A pozsonyi béke | |
| A belső zűrzavar | |
| A fekete sereg vége | |
| A belső züllés évei | 18 |
| Az új király és tanácsosai | |
| Zápolyay István nádor | |
| Báthory István erdélyi vajda | |
| Bakócz Tamás esztergomi érsek | |
| Üzelmeik | |
| Az udvari élet hanyatlása | |
| A nemesség | |
| Általános elégedetlenség | |
| Országgyülések | |
| Városok | |
| Jobbágyság | |
| II. Ulászló és Velencze | 38 |
| Magyarország és szomszédai | |
| Miksa császár | |
| Bajazid szultán | |
| Bakócz és Velencze | |
| Török háború | |
| A cambraii liga | |
| Bakócz meghiusítja Dalmáczia visszafoglalását | |
| Ulászló házassága | |
| Beatrix királyné sorsa | |
| Anna királyné | |
| II. Ulászló és Miksa császár | 51 |
| Házassági terv Ulászló leánya és egy Habsburg-herczeg közt | |
| A magyar közvéleménye ellenzi a tervet | |
| Zápolyay János szepesi gróf | |
| A császár Magyarországra támad | |
| A rákosi végzés | |
| Házassági szerződés Ulászló és Miksa családja közt | |
| György, brandenburgi őrgróf | |
| A Fuggerek | |
| A királyi hatalom züllésének következményei | |
| A török kérdés elmérgesedése | |
| Végbeli küzdelmek | |
| A parasztlázadás | 68 |
| Bakócz és a pápaválasztás | |
| A keresztes háború | |
| Az urak nem vesznek részt benne | |
| A köznép hangulata | |
| Az alsó papság | |
| Dózsa György | |
| A parasztlázadás | |
| Vérbe fojtása | |
| Az országgyűlés végzeményei | |
| A Hármas könyv | |
| II. Ulászló halála. II. Lajos | 83 |
| Ulászló betegsége és halála | |
| II. Lajos | |
| A kormányzat | |
| Bakócz és az országgyűlés | |
| Belső bajok | |
| Magyarország és a császárválasztás | |
| A nemzetközi viszonyok változása | |
| Európa két táborra oszlik | |
| A török kérdés | |
| A rendek erőlködései a közintézmények reformjára | |
| Végbeli harczok | |
| Beriszló Péter | |
| Szulejmán szultán | |
| Nándorfejérvár elveszte | |
| Mária királyné | |
| A haldoklás évei | 101 |
| A zűrzavar fokozódása | |
| A szomszéd államok magatartása | |
| Tomory Pál | |
| Kísérletek Báthory István megbuktatása | |
| A hitujítás kezdete | |
| A nemesség hangulata a német vallás irányában | |
| V. Károly és Magyarország | |
| Ferdinánd osztrák főherczeg | |
| A nyugati világháború | |
| A török kérdés s a külföld | |
| A belső zűrzavar tetőpontjára jut | |
| Frangepán Kristóf | |
| A mohácsi hadjárat | 117 |
| A rákosi és hatvani gyűlések | |
| Báthory István nádor letétele | |
| Verbőczy István nádorsága | |
| Az udvar és a kalandos társaságok | |
| Szulejmán támadásának híre | |
| Magyarország magára marad | |
| Pétervár eleste | |
| A mohácsi csata | |
| II. Lajos halála | |
| Buda sorsa | |
| A hadjárat vége | |
| Magyarország kettéoszlása | 135 |
| A királyválasztás előkészületei | |
| A közhangulat | |
| Zápolyay János trónjelöltsége | |
| A régi udvari kamarilla és Mária királyné | |
| János király megválasztása és megkoronázása | |
| I. Ferdinánd megválasztása | |
| Fegyverrel űzi el Jánost | |
| A polgárháború | |
| A török beavatkozás | 148 |
| János király a szultán segítségét kéri | |
| A török szövetség | |
| Az 1529-iki hadjárat | |
| János visszaszerzi Budát és a koronát | |
| Az 1532-iki hadjárat | |
| Gritti Lajos | |
| A szultán elismeri Ferdinándot | |
| György barát | |
| Tárgyalások a két király közt | |
| A váradi béke | |
| Következményei | |
| János király nősülése | |
| A nemzeti királyság utolsó évei | 167 |
| Magyarország a kettéoszlás korában | |
| A területi megoszlás | |
| A két király kormányszervezete | |
| János király belügyi tevékenysége | |
| A jobbágyság felszabadítása | |
| A köznemesség helyzete | |
| A német zsoldosok | |
| A városok | |
| Gazdasági élet | |
| A reformáció terjedése | |
| A magyar nyelv és irodalom | |
| Lázadás Erdélyben | |
| János király halála | |
| Az ország három részre oszlásának kora | |
| Magyarország három részre oszlása | 187 |
| A Habsburg-korszak | |
| A császári rendszer általános jellemzése | |
| I. Ferdinánd fegyverrel akarja a váradi béke végrehajtását kierőszakolni | |
| Ezzel fölidézi a török beavatkozást | |
| Szulejmán szultán megszállja Budát | |
| Az ország három részre osztása | |
| Az erdélyi fejedelemség | |
| A barát meggyilkolása | |
| Az 1552-iki háboru | |
| János Zsigmond és Bécs | |
| Ferdinánd király megszerzi a császári méltóságot | |
| A három terület kormányzata | |
| I. Ferdinánd halála | |
| A hosszú béke kora | 214 |
| Miksa király | |
| Az 1566-iki háború | |
| A drinápolyi béke | |
| A császári politika és a szultán | |
| A végbeli harczok | |
| Az idegen uralom és a rendek | |
| János Zsigmond halála | |
| Erdély és a Báthoryak | |
| Miksa király halála | |
| Rudolf király | |
| A vallásügy Erdélyben | |
| Báthory Zsigmond és a jezsuiták | |
| A hosszú háború kora | 227 |
| A hosszú háború | |
| A közhangulat | |
| A külföldi segély | |
| Báthory Zsigmond fejedelem | |
| A háború változó sikerei | |
| Rudolf király és Erdély | |
| Báthory Endre | |
| Mihály vajda betörése Erdélybe | |
| A székelyek | |
| Basta György | |
| Rémuralma | |
| Rudolf és Magyarország | |
| A török helyett a protestánsok ellen fordul | |
| Az 1604-iki törvénykönyv | |
| Bocskay István fölkelése | 244 |
| Bocskay István | |
| Kényszerítik a fegyverfogásra | |
| Megnyeri a szabad hajdukat | |
| A fölkelés rohamosan terjed | |
| A szultán szövetkezik Bocskayval | |
| A szerencsi országos gyűlés | |
| Bocskay politikai tervei | |
| A megegyezést keresi | |
| Az udvar magatartása | |
| Béketárgyalások | |
| A bécsi békekötés | |
| Bocskay halála | |
| Támadás a bécsi béke ellen | |
| Mátyás főherczeg és Rudolf király | |
| Rudolf lemond a magyar koronáról | |
| II. Mátyás király | |
| Az 1608-iki törvények | |
| A magyarság a XVI. század végén | 260 |
| A három részre oszlás erkölcsi hatásai | |
| Az új állam | |
| A nemzeti politika és úttörői | |
| A főurak | |
| A nemesség | |
| A városok | |
| Iskolaügy | |
| Irodalom | |
| Az idegen zsoldosok | |
| A jobbágyság | |
| A földművelés | |
| A gazdasági politika, török, erdélyi és királyi területen | |
| Az udvar és a bécsi béke | 276 |
| Illésházy nádor halála | |
| Thurzó György nádor | |
| Udvari törekvések a bécsi béke ellen | |
| A felekezeti viszály | |
| Támadások Erdély ellen | |
| Bethlen Gábor Erdély fejedelme | |
| II. Ferdinánd király | |
| A cseh fölkelés és a harmincz éves háború kezdete | |
| Bethlen Gábor beavatozása | |
| Bethlen Gábor és alkotásai | 291 |
| A besztercebányai országgyűlés | |
| A nikolsburgi béke | |
| Ujabb küzdelmek és békekötések | |
| Brandenbrugi Katalin | |
| Bethlen halála | |
| Jellemzése | |
| Jelentősége | |
| Sokoldalú alkotásai a szellemi és anyagi élet terén | |
| A linzi béke kora | 304 |
| Erdély Bethlen Gábor halála után | |
| I. Rákóczy György fejedelem | |
| A kath. ellenreformáczió | |
| Pázmány Péter | |
| Politikai és polgárosodási tevékenysége | |
| A vallásüldözés | |
| Az ország gazdasági kizsákmányolása | |
| II. Ferdinánd halála | |
| III. Ferdinánd | |
| Általános elégedetlenség | |
| Rákóczy György beavatkozása | |
| A linzi béke | |
| IV. Ferdinánd | |
| I. Rákóczy György és III. Ferdinánd halála | |
| I. Lipót magyar király | |
| II. György erdélyi fejedelem | |
| Lengyelországi vállalata | |
| Erdély romlásának kora | 320 |
| II. Rákóczy György lengyelországi veresége | |
| A porta elmozdítja a fejedelemségtől | |
| Trónküzdelmek | |
| Erdély romlása | |
| I. Lipót király | |
| Az udvar és a magyarok | |
| A vallásüldözések | |
| Zrinyi Miklós, a költő | |
| A zsoldosok pusztításai | |
| Az 1663-64-iki háború | |
| A vasvári béke és következményei | |
| A nemzeti mozgalmak kora | 339 |
| Általános elégedetlenség | |
| A katholikusok a franczia, a protestánsok a török segélyt keresik | |
| A nagy összeesküvés | |
| Az 1671-iki gyászév | |
| A pörök és jószágelkobzások | |
| A kivégzések | |
| Az ország 1671 végén | |
| A bujdosók | |
| Első kisérletök Felső-Magyarország felszabadítására | |
| A rémuralom | |
| A kényuralom kora | 351 |
| Az új kormányzat | |
| A vallásüldözés | |
| A pozsonyi rendkívüli bíróság | |
| A gályarabok | |
| A gazdasági romlás | |
| A bécsi vámpolitika hatása a magyar népre | |
| A keleti kereskedelmi társaság | |
| A hatóságok s az országgyűlés tiltakozása | |
| Erdély és Apafy Mihály | |
| A bujdosók harczai | |
| Thököly Imre | |
| Az 1681-iki országgyűlés | |
| A felszabadító háború | 369 |
| Thököly és a porta | |
| I. Lipót király és a török kérdés | |
| Az 1683-iki háború | |
| Károly, lotharingiai herczeg | |
| A bécsi győzelem | |
| A szent liga | |
| Thököly bukása | |
| Erdély | |
| Buda visszafoglalása | |
| Az udvar és a magyar nép | |
| Az eperjesi mészárszék | |
| A vallásüldözés | |
| Az 1687-iki országgyűlés | |
| Jenő, szavojai herczeg befejezi a felszabadító háborút | |
| A karloviczi béke | |
| II. Rákóczy Ferenc fölkelése | 393 |
| Az udvar a diadalokat a kényuralom megalapítására használja | |
| A Kollonics-rendszer | |
| A köznép helyzete | |
| Német és rácz telepítése | |
| Adóügy | |
| Gazdasági kizsákmányolás | |
| Erdély új kormányzata | |
| A kor költészete | |
| A tömegek lázongásai | |
| A Felső-Tisza vidéke | |
| II. Rákóczy Ferencz fölkelése | |
| A szatmári béke kora | 412 |
| A Rákóczy-mozgalom terjedése | |
| Béketárgyalások | |
| I. Lipót halála | |
| I. József király | |
| A kuruczok politikai programja | |
| A detronizálás | |
| A trencséni csata | |
| A fölkelés rohamos hanyatlása | |
| Gróf Pálffy János | |
| Tárgyalásai Károlyival és Rákóczyval | |
| I. József halála | |
| A szatmári béke | |
| A nemzeti ujjászületés kora | |
| IIIl. Károly uralkodása | 431 |
| III. Károly és a spanyol örökösödési háború | |
| Az 1712-15-iki országgyűlés | |
| A Temesköz visszahódítása | |
| A pozsáreváczi béke | |
| A nőági öröködösés ügye | |
| Az 1722-23-iki országgyűlés | |
| Károly király harmadik és utolsó országgyűlése | |
| Új török háború | |
| A belgrádi béke | |
| Rákóczy Ferenc fejedelem és fia József | |
| III. Károly halála | |
| Az új állam és vezető elemei | 445 |
| A magyar birodalom területi viszonyai | |
| A népesség száma és megoszlása | |
| Az egyes társadalmi rétegek | |
| Az egyház | |
| A főurak | |
| A birtokos nemesség | |
| A vármegye | |
| Az országgyűlés | |
| A városok | |
| A vallásüldözés | |
| A gazdasági élet | |
| A jobbágyság | |
| Bevándorlás és telepítés | |
| A Peró-lázadás | |
| A közoktatás | |
| Az irodalom | |
| E korszak jelentősége | |
| Mária Terézai királynő | 473 |
| A nőági örökösödés | |
| Mária Terézia királynő | |
| A nagy világháború | |
| Az 1741-iki országgyűlés | |
| Magyarország és az uralkodó család | |
| A hét éves háború | |
| Mária Terézia megoltalmazza örökségét | |
| Megszerzi Galicziát és Bukovinát | |
| Egyénisége | |
| Férje, Ferencz császár | |
| A királynő politikai rendszere | |
| E rendszer életbeléptetése Magyarországon | |
| Mária Terézia és a rendiség | 487 |
| A rendiség egyes tényezői | |
| A főpapság | |
| A vallásüldözés | |
| A főurak | |
| A városok | |
| A vármegye | |
| Az 1764/5-iki országgyűlés | |
| A rendiség reformellenes szelleme | |
| A királynő megelőzi ujításban a rendiséget | |
| Mária Terézia reformjai | 504 |
| Ellentét a király és a rendi politika közt | |
| Az államterület változásai | |
| A visszacsatolások | |
| Telepítések | |
| Az úrbér országos rendezése | |
| A vámpolitika | |
| A közoktatás reformjai | |
| A németesítés | |
| Az irodalom ujjáébredése | |
| A testőrök | |
| Mária Terézia halála | |
| II. József császár | 531 |
| II. József | |
| Egyénisége | |
| Nem koronáztatja meg magát | |
| Egyházpolitikai tevékenysége | |
| A türelmi rendelet és hatása | |
| Reform a katholikus egyházban | |
| A jobbágyság eltörlése | |
| Oláh zendülés Erdélyben | |
| A szent korona Bécsbe vitele | |
| A közigazgatás újjászervezése | |
| Az igazságszolgáltatás elválasztása a közigazgatástól | |
| Kísérletek a nemesség megadóztatására | |
| A reformok hatása | |
| Az ébredés évei | 548 |
| Támadás a magyar nyelv ellen | |
| A hadsereg elnémetesítése | |
| A német lesz a hatóságok hivatalos nyelve | |
| A közoktatás elnémetesítése | |
| Ez intézkedés a nemzet minden rétegét egyesítik a császár ellen | |
| A nemzeti irodalom | |
| A napi sajtó | |
| A tömegek művelődési állapota | |
| A nyelvújítás | |
| Gróf Széchenyi Ferencz | |
| A közgazdasági élet | |
| A városok | |
| Az ipar és a kereskedelem | |
| Földművelés és állattenyésztés | |
| A nemzetközi viszonyok alakulata | |
| A török háború | |
| A rendszer összeomlása | |
| József császár halála | |
| II. Lipót király | 570 |
| II. Lipót király | |
| Egyénisége | |
| A nemzetközi viszonyok | |
| A belső zűrzavar | |
| Az elvek harcza a közéletben és az irodalomban | |
| Nemzetiségi mozgalmak | |
| A király összehívja az országgyűlést | |
| A kibontakozás nehézségei | |
| A magyar ezredek a magyar nyelvért | |
| A királyi hitlevél ügye | |
| A koronázás | |
| Az új közjogi törvények | |
| A belső reformok legnagyobb részének előkészítése országos bizottságokhoz utasíttatok | |
| Ezek programja | |
| II. Lipót halála | |
| A franczia háborúk kora | 591 |
| I. Ferencz király | |
| Az 1792-iki országgyűlés | |
| A háborús időkben megakad minden reformtevékenység | |
| Általános reákczió | |
| A magyar jakobinusok | |
| Martinovics és társai kivégzése | |
| Az osztrák császári czím ügye | |
| Az 1809-iki franczia háború | |
| A devalváczió | |
| A Metternich-rendszer | |
| A szabadságharcz és a kiegyezés kora | |
| Magyarország a XIX. század elején | 615 |
| Az új kényuralom | |
| A vármegyék megrendszabályozása | |
| A vér-és pénzadó önkényes kivetése | |
| Az új valláspolitika | |
| A magyarellenes szellem | |
| A közoktatás | |
| A czenzura | |
| Az irodalom és napi sajtó | |
| A nyelvujítás | |
| A gazdasági viszonyok | |
| A munkáselemek hangulata és törekvései | |
| Gróf Széchenyi István kora | 636 |
| Az 1825/27-iki országgyűlés | |
| Jelentősége | |
| Gróf Széchenyi István föllépése | |
| Ifjusága | |
| Társadalmi és írói tevékenysége | |
| Elvei | |
| Gyakorlati munkája | |
| Viszonya az udvarhoz | |
| Munkásságának hatása | |
| Országgyűlési küzdelmek | 653 |
| Az 1830-iki országgyűlés | |
| Ferdinánd trónörökös koronázása | |
| Az 1832-iki országgyűlés | |
| Kiváló alakjai | |
| Deák Ferencz | |
| Ferencz király halála | |
| V. Ferdinánd király | |
| A Metternic-rendszer folytatása | |
| Küzdelmek az ellenzék s a kormány közt | |
| Az 1832/6-iki országgyűlés alkotásai | |
| Az ellenézik hangulat terjedése | |
| Széchenyi István és Kossuth Lajos | 667 |
| A kormány erőszakoskodásai | |
| Politikai pörök | |
| Kossuth és báró Wesselényi elitéltetése | |
| Az 1839-40-iki országgyűlés | |
| Eredményei | |
| Pártalakulás elvi alapokon | |
| Kossuth Lajos | |
| Egyénisége | |
| A Pesti Hirlap | |
| Széchenyi megtámadja Kossuthot | |
| Fordulat Széchenyi pályájában | |
| Kossuht Lajos kora | 685 |
| Az új korszellem a külföldön és az örökös tartományokban | |
| A követválasztások | |
| Deák Ferencz nem vállal megbízást | |
| Az 1843-44-iki országgyűlés | |
| A magyar nyelv diadala | |
| Kossuth közgazdasági tevékenysége | |
| Az iparegyesület | |
| A védegylet és jelentősége | |
| A vámterület kérdése | |
| Centralisták és municipalisták | |
| A nemzeti mozgalom dinasztikus jellege | |
| Az udvar és a nemzetiségek | 702 |
| Pest városa lesz az ország politikai központja | |
| Az irodalom lendülete | |
| A szinügy és képzőművészet | |
| A napi sajtó | |
| A költészet | |
| Petőfi Sándor | |
| A kormány újabb kisérlete a nemzeti törekvések elfojtására | |
| Az adminisztratív rendszer | |
| A nemzetiségek mozgósítása | |
| A pánszlávizmus | |
| A tótok, a ráczok és a horvátok mozgalmai | |
| Az udvar és Horvátország | |
| József nádor halála | |
| István főherczeg | |
| Az 1847/48-diki országgyűlés | 721 |
| A nemzetközi viszonyok átváltozása | |
| Az 1847-diki követválasztások | |
| Az új országgyűlés | |
| Kossuth szerepe | |
| A párisi forradalom | |
| Hatása Bécsben | |
| A Metternich-rendszer összeomlása | |
| A márczius 15-ike Pesten | |
| Az udvar és az országgyűlés | |
| Az 1848-diki törvények szentesítése | |
| Az új törvények és a magyar nemzet | |
| A szabadságharcz | 734 |
| A bécsi reakczió | |
| A nemzetiségek mozgósítása a magyarok ellen | |
| Az új miniszterium helyzete | |
| Az 1848-iki országgyülés | |
| Ráczok és oláhok | |
| Jellasics betörése | |
| A harcz önvédelmi jellege | |
| Windishgraetz herczeg támadása | |
| V. Ferdinánd lemondása | |
| I. Ferencz József császár | |
| Az 1849. tavaszi hadjárat és sikerei | |
| A nemzetiségi fölkelések leveretése | |
| A függetlenségi nyilatkozat | |
| Az orosz beavatkozás | |
| A nemzeti ügy bukása | |
| A bosszú és a rémuralom napjai | |
| A Bach-korszak | 760 |
| Az új császári kormányzat szelleme és szervezete | |
| Újításai | |
| Ezek hatása | |
| Gazdasági és irodalmi élet | |
| A közhangulat | |
| A konzervativok | |
| Széchenyi István | |
| Deák Ferencz | |
| Pénzügyi és külpolitikai viszonyok | |
| Az 1859-ki háború | |
| Széchenyi István halála | |
| Deák Ferencz és a kiegyezés | 776 |
| A rendszerváltozás | |
| Az 1860.október 20-ki diploma | |
| Az 1861-ki országgyülés | |
| Deák Ferencz felirati javaslatai | |
| A provizórum | |
| Az 1865-ki országgyülés | |
| Az 1866-ki háború | |
| A kiegyezés | |
| Az Andrássy-minisztérium kinevezése | |
| A koronázás | |
| I. Ferencz József koronás király kora | 791 |
| A kiegyezés | |
| A pártviszonyok | |
| A miniszterelnökök | |
| A magyar befolyás a külpolitikára | |
| Az új reformkorszak | |
| Az uralkodó család és a magyarság | |
| Befejezés | |
| A szövegképek lajstroma | |
Folytatás Microsoft-tal