Acta Philosophica 5.

Előszó

Részlet a könyvből:
"A szocialista építés mai feladatain munkálkodva szükségképpen visszanyúlunk az első győztes szocialista forradalom tapasztalataihoz. Az elmúlt években és a jelenlegi szakaszban a kispolgáriság, a kispolgári szemléletek és törekvések elleni harc növekvő jelentőséget kapott. A kispolgári tendenciák lényegének, forrásainak, változó formáinak és ideológiai eszközeinek a megértéséhez nélkülözhetetlen segítséget nyújt a nemzetközi munkásmozgalom története. Hiszen olyan társadalmi áramlatokról van szó amelyek végig kísérik azt a világtörténeti folyamatot, amely elvezet a kizsákmányolás minden formájának forradalmi úton való felszámolásához. A kispolgárság ingadozásai a burzsoázia és a proletariátus között, a munkásmozgalomban jelentkező jobboldali opportunizmus és kispolgári forradalmiság különböző formái egyik legnagyobb problémát okozták a forradalom érlelődésének éveiben és a forradalom győzelme után is, a szocialista építésre való áttérés idején is. Ezért jelenthetnek számunkra a lenini elemzések tartalmilag és módszertanilag is közvetlen támpontokat mai gyakorlati és elméleti feladataink megoldásához.
Ismeretes, hogyan hívta fel Lenin a figyelmet a kispolgári veszélyre, mint a forradalmi munkásmozgalomra, a szocializmusra nézve legnagyobb veszélyre. A proletariátus legharcedzettebb, legöntudatosabb része a forradalmi fordulatot kivívni és végigvinni egymaga nem képes: meg kell nyernie, szövetségesévé kell tennie a monopoltőke, majd az egész kapitalista rendszer megdöntéséért vívott harcában a munkásosztály egészét és azokat a félproletár és kispolgári tömegeket, középrétegeket is, amelyeket a burzsoázia uralma szintén sokoldalúan sújt és megnyomorít. Ez a burzsoázia ellen irányuló osztályszövetség volt a feltétele minden eddigi szocialista forradalom politikai győzelmének és a szocialista építés sikerének." Vissza