Adalékok az esztétika történetéhez I. (töredék)

Szerző

Lukács György

Szerkesztő

Kardos György

Budapest

'Lukács György: Adalékok az esztétika történetéhez I. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Magvető Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1972
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	746 oldal
Sorozatcím:	Lukács György válogatott művei
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Töredék kötet.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Antik és keresztény esztétika
Arisztotelés	21
Dezantropomorfizálás és művészet, vita Platón, és Plotinosz ideatanával	21
A visszatükrözés-elmélet központi szerepe Arisztotelésznél	26
A közép etikai megalapozása Arisztotelésznél, út a különösség felé	31
Az arányosság kérdése Arisztotelésznél	40
A mimézis "Legyen"-jellege és a típusalkotás Arisztotelésznél	42
Arisztotelész és a mimetikus elv kiemelkedése a mindennapi életből	44
A katarzis problémájának felvetése Arisztotelésznél	48
A püthagoreusok zeneelméletének arisztotelészi bírálata	51
Arisztotelész a művészi tökély és a művészet társadalmi-pedagógiai hatása közti összefüggésről	53
A retorika esztétikai problémája Arisztotelésznél	55
Arisztotelész történelmi jelentősége az esztétikában	59
Platón, Plotinosz és az újplatonizmus	61
A platóni antropomorfizálás általános jellege	61
A teremtő és a teremtett hierarchiája, a platóni ideatan és az álantropomorfizálás	62
Platón művészetellenessége	69
Plotinosz és a magánvaló emfatikus felfogás	73
Platón, Plotinosz és az Erósz problémája	78
Keresztény esztétika	86
A keresztény esztétika ontológiai alapjai és a plotinoszi öröksége	86
A kereszténység esztétikai viszonyának alakulása a művészethez	90
Az allegorikus elv alapjai a keresztény esztétikában	103
A felvilágosodás és a német klasszika esztétikája
Diderot és kortársai	115
Diderot és a relalizmus elméletének problémái	115
A művészi magatartás általános jellemzéze Diderot-nál	120
Diderot és az "életművészet" esztétikai problémája	124
A különös esztétikai problémája a felvilágosodásban - Diderot, Hurd, Lessing	127
Kant esztétikai felfogásához	137
Kant álláspontjának agnosztikus eredetű formalizmusa	137
Az arányosság és az esztétikai tárgyiasság Kantnál	141
Az "érdeknélküliség" elmélete	146
A kellemes érzete a befogadásban és az "érdeknélküliség"	150
A partikularitás és a "sensus communis" problémája Kantnál	156
A tudatos és a tudattalan viszonya Kantnál	159
Kant és az esztétikai szabályszerűség	162
Az eredetiség, a szabályszerűség, a zseni felfogása a felvilágosodásban és Kantnál	164
A természeti szép Kantnál (és N. Hartmann-nál)	166
Az eldologiasodás, a természetfogalom és a művészet defetisizáló szerepe a klasszikus polgári filozófiában	170
Schiller szerepe az esztétika történetében	180
Schiller esztétikájához	180
Az esztétikai nevelés	180
Schiller viszonya Kant esztétikájához	215
Az objektív dialektika problémái és az idealizmus korlátai	250
Schiller elmélete a modern irodalomról	285
Schiller és Goethe levelezée	330
Goethe esztétikai nézetei	373
A különösség felfogása Goethénél	373
Az emberi mint a mag vagy héj	392
Az emberi partikularitás meghaladása és a művészet	397
A személyiség önismerete és az öntudat	400
A "kimondhatatlanság" kérdése és a költői nyelv	402
Az allegória és a szimbólum viszonya	409
A művészeti és a szimbólum viszonya	414
A művészeti és a természeti tökéletesség; Goethe vitája Diderot-val	418
A természetélmény és a művészi magatartás	421
Az analógia haszna a művészet számára	424
A színelmélet esztétikai problémája	426
Hegel fordulata az esztétikához	426
Az ifjú Hegel kultúrfilozófiája	426
Az ifjú Hegel felfogása az antik esztétikum és szépség alapjairól	457
Az ifjú Hegel Jacobi és az induló romantika ellen	463
A szubjektum külsővé válása és visszavezetése	466
A díszítőművészet és a geometria összefüggése	474
A zenei hang és a mértékviszonyok problémája	478
A zene időproblémái	482
Tér, idő, építészet	490
Hegel esztétikája	493
A XIX. század esztétikája
Az esztétika irracionalista felbomlasztásának kezdetei (Schelling és Kierkegaard)	531
Schelling esztétikai álláspontja, mint az irracionalista szemlélet kiindulópontja	531
A tudattalan mítosza Schelling esztétikájában	535
Az esztétikum és a valllás rokonsága Kierkegaard-nál	537
A felemelkedés a partikularitásból és Kierkegaard zsenielmélete	545
Esztétika és erotika viszonya a romantikus művészetben és Kierkegaard-nál	547
Kierkegaard és a tragédia leküzdése	550
Kierkegaard mint a vallásos szükséglet irodalmának teoretikusa	555
A hegelianizmus felbomlása és a forradalmi demokrata irodalomkritika	558
Ludwig Feuerbach és a német irodalom	558
Gottfried Keller	560
Hermann Hettner	563
"Vallásos ateizmus"	571
Richard Wagner mint "igazi szocalista"	580
Herwegh és Schopenhauer	587
Ismét a "vallásos ateizmus"	599
Befejezés	605
A harmonikus ember eszménye a polgári esztétikában	613
A klasszikus szatíraelmélet és felbomlása a liberális esztétikában	629
A szatíra elméletének kiindulópontjai	629
Jelenség és lényeg közvetlen ellentéte	635
A szent gyűlölet	646
A forradalmi demokraták irodalomkritikájának nemzetközi jelentősége	656
Csernisevszkij esztétikája	688