1.034.981

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az egyháztörténet kézikönyve

Szerző

Kiadó: Szent István Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 444 oldal
Sorozatcím: Szent István Kézikönyvek
Kötetszám: 5
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-361-282-9
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az egyháztörténet címet viselő legrégibb mű caesareai Euszebiosznak, Constantinus kortársának az írása. De az a tudomány, amelyet ma jelölünk ezzel a tiszteletreméltó névvel, nem nyúlik vissza... Tovább

Előszó

Az egyháztörténet címet viselő legrégibb mű caesareai Euszebiosznak, Constantinus kortársának az írása. De az a tudomány, amelyet ma jelölünk ezzel a tiszteletreméltó névvel, nem nyúlik vissza korábbra a 18. századnál. Ami a régebbi történetírást a mai, tudományos egyháztörténetírástól megkülönbözteti, az nem csupán a - legfeljebb nyomokban tetten érhető - alapvető kritika hiánya vagy a történetírói célkitűzéssel párosuló apologetikus és polemikus törekvés, illetve az ebből adódó erős szubjektivitás, hanem mindenekelőtt az, hogy teljesen másban látta feladatát, mint a mai történetírás. A régi történetírói felfogás szerint az egyház természetfölötti módon jött létre, kezdettől készen adva volt, és nincs alávetve formálódásnak. Története historia sacra, amely lényege szerint különbözik minden más, pusztán evilági történettől. Miként az egyházban Isten munkálkodik, úgy az egyházellenes hatalmakban az ördög és a démonok. Így a történelem lényegében földöntúli erők harca, amelyek közvetlenül avatkoznak be a földi eseményekbe. Az elszigetelt történések, amennyiben nem hatnak közre bennük túlvilági erők, csupán esetlegesek. Csak tények és ezek sorozata létezik, nincsenek nagy, mindent átfogó összefüggések, nem létezik fejlődés sem. A történelem nem más, mint "érdekes események" sora. Vissza

Fülszöveg

Scitovszky János hercegprímás 1857. augusztus 14-én a következő szavakkal kezdte püspökeihez intézett körlevelét: „A magyar vallásos irodalmat illetően a legérzékenyebb hiányosság az egyháztörténet terén van." Sajnos, ez a megállapítás részben még ma is helytálló. Igaz, ilyen tárgyú művek kiadására a II. világháború utáni évtizedekben nem nyílt lehetőség, s ha mégis megjelenhetett néhány egyháztörténeti munka, a fennálló rendszer cenzorai gondosan kitörölték a marxista-leninista ideológiával összeegyeztethetetlen részeket. Ennek fényében érthető, hogy Adriányi Gábor könyvének első kiadása (1974) csak önerőből jelenhetett meg - Münchenben. Az egyháztörténet kézikönyve egyetlen kötetbe sűríti kétezer év eseményeit. Ilyen körülmények közt az anyag tömörítése ugyan felveti a válogatás problémáját, ám a szerzőt ebben nem egyéni, hanem tárgyi szempontok vezették. Műve így a terjedelemhez viszonyítva maximális teljesítményt nyújt, különösen, ha figyelembe vesszük a bőséges... Tovább

Fülszöveg

Scitovszky János hercegprímás 1857. augusztus 14-én a következő szavakkal kezdte püspökeihez intézett körlevelét: „A magyar vallásos irodalmat illetően a legérzékenyebb hiányosság az egyháztörténet terén van." Sajnos, ez a megállapítás részben még ma is helytálló. Igaz, ilyen tárgyú művek kiadására a II. világháború utáni évtizedekben nem nyílt lehetőség, s ha mégis megjelenhetett néhány egyháztörténeti munka, a fennálló rendszer cenzorai gondosan kitörölték a marxista-leninista ideológiával összeegyeztethetetlen részeket. Ennek fényében érthető, hogy Adriányi Gábor könyvének első kiadása (1974) csak önerőből jelenhetett meg - Münchenben. Az egyháztörténet kézikönyve egyetlen kötetbe sűríti kétezer év eseményeit. Ilyen körülmények közt az anyag tömörítése ugyan felveti a válogatás problémáját, ám a szerzőt ebben nem egyéni, hanem tárgyi szempontok vezették. Műve így a terjedelemhez viszonyítva maximális teljesítményt nyújt, különösen, ha figyelembe vesszük a bőséges irodalomjegyzéket, mely lehetőséget ad arra, hogy az olvasó a felvetett problémát tovább tanulmányozhassa. Adriányi Gábor az első kiadás után negyed századdal kibővítette könyvét az elmúlt időszak eseményeivel, így a Szent István Társulat a kézikönyv új kiadásával 2000 év történetének naprakész krónikáját adja az Olvasó kezébe. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ A MAGYARORSZÁGI KIADÁSHOZ 19
ELŐSZÓ 21
BEVEZETÉS AZ EGYHÁZTÖRTÉNETBE 25
I. Az egyháztörténet fogalma, módszere és segédtudományai 25
II. Az egyháztörténet története 26
III. Az egyháztörténet felosztása 28
IV. Az egyháztörténet forrásai 30
ELSŐ KORSZAK:
AZ EGYHÁZAK KIALAKULÁSA ÉS ELTERJEDÉSE A HELLENISZTIKUS RÓMAI VILÁGBAN (30-700)
I. RÉSZ: AZ ŐSEGYHÁZ KORA (30-180) 35
1. A JERUZSÁLEMI ŐSEGYHÁZ 35
I. Jézus Krisztus történetisége és egyházalapítása 35
II. Az ősegyház hite, erkölcse és liturgiája 37
III. Az ősegyház szervezete 38
2. SZENT PÁL ÉS A POGÁNYKERESZTÉNY EGYHÁZAK 39
I. Szent Pál életműve 39
II. Szent Pál tanítása 40
III. A Szent Pál-i egyházak szervezete 40
3. AZ APOSTOLOK KORSZAKÁNAK LEZÁRULÁSA 41
I. A jeruzsálemi ősegyház sorsa 41
II. Szent Péter működése és halála Rómában 42
III. Az Egyház belső élete 43
IV. Az Egyház elterjedése az első században 45
II. RÉSZ: AZ ŐSKERESZTÉNY EGYHÁZ KORA (180-313) 47
4. A 2. SZÁZAD BELSŐ PROBLÉMÁI 47
I. A gnoszticizmus 47
II. A markionizmus 48
III. A montanizmus 49
5. AZ EGYHÁZ BELSŐ TISZTULÁSA A 2. SZÁZADBAN 51
I. Az Egyház belső szervezete 100 körül 51
II. A belső problémák megoldása 52
1. Az Egyház szervezete 52
2. Az Egyház hitforrása 53
3. Az Egyház hitvallása 54
6. HITVITA ÉS HITVÉDELEM A 2. SZÁZADBAN 55
I. A kereszténység a nép szemében 55
II. A pogányok irodalmi polémiája a keresztényekkel 56
III. Keresztény hitvédők 56
7. A RÓMAI ÁLLAMHATALOM VALLÁSPOLITIKÁJA AZ EGYHÁZZAL SZEMBEN 250-IG, DECIUS CSÁSZÁR RENDELETÉIG 59
I. A római valláspolitika sajátosságai 59
II. A római állam joggyakorlata a keresztényekkel szemben 60
III. Keresztényperek Decius előtt 62
IV. Keresztény vértanúk 64
V. A keresztények temetkezési módja 64
8. A RÓMAI ÁLLAM VALLÁSPOLITIKÁJA A KERESZTÉNYSÉGGEL
SZEMBEN DECIUSTÓL NAGY KONSTANTINIG 67
I. Decius császár (249-251) 67
II. Valerianus császár (253-260) 68
III. Aurelianus császár (270-275) 69
IV. Diokletianus császár (284-305) 70
9. AZ EGYHÁZ GALLIÁBAN 71
I. A kereszténység elterjedése 71
II. Irenaeus 72
10. AZ EGYHÁZ ÉSZAK-AFRIKÁBAN 74
I. A kereszténység elterjedése 74
II. Tertullianus 74
III. Cyprianus 75
11. AZ EGYHÁZ RÓMÁBAN ÉS ITÁLIÁBAN 78
I. Teológiai és egyházfegyelmi problémák 78
II. Callixtus és Hippolütosz 79
III. Fabianus, Cornelius és István pápa 80
IV. Az Egyház Itáliában 81
12. AZ EGYHÁZ HISPÁNIÁBAN ÉS DÉL-KÖZÉP-EURÓPÁBAN 82
I. Az Egyház Hispániában 82
II. Az Egyház a görög félszigeten 82
III. Az Egyház Dalmáciában, Pannóniában, Moesiában és Noricumban 83
13. AZ EGYHÁZ EGYIPTOMBAN 84
I. A kereszténység kezdete 84
II. Alexandriai Kelemen 84
III. Origenész 85
IV. Dionüsziosz és Péter alexandriai püspökök 87
14. AZ EGYHÁZ PALESZTINÁBAN, SZÍRIÁBAN ÉS KIS-ÁZSIÁBAN 88
I. Az Egyház Palesztinában 88
II. Az Egyház Szíriában 88
III. A manicheizmus 89
IV. Az egyház Kis-Ázsiában 91
15. AZ EGYHÁZ LITURGIÁJA A 2. ÉS A 3. SZÁZADBAN 92
I. A szentmise 92
II. A keresztség 93
III. Liturgikus napok 93
III. RÉSZ: A MILÁNÓI RENDELETTŐL (313)
A HELLENISZTIKUS RÓMAI KOR LEZÁRULÁSÁIG (700) 95
16. A RÓMAI ÁLLAM VALLÁSPOLITIKÁJA KONSTANTINTÓL THEODOSIUSIG (306-379) 95
I. Nagy Konstantin (306-337) 95
II. Nagy Konstantin fiai (337-361) 98
III. Julianus (361-363) 99
IV. Julianus és Theodosius közötti császárok (363-379) 101
V. Theodosius és társcsászárai 102
17. KÜZDELEM AZ EGYHÁZ EGYSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSÁÉRT A 4. SZÁZADBAN 104
I. A donatista szakadás 104
II. Az arianizmus 106
1. A niceai zsinat (325) 107
2. A teológiai és egyházpolitikai küzdelem Nagy Konstantin és utódai alatt 107
3. Az arianizmus Constantius után 109
4. Az I. konstantinápolyi zsinat (381) 109
18. AZ EGYHÁZI SZERVEZET A 4. SZÁZADBAN 110
I. A zsinatok 110
II. Az egyházi szervezet 111
19. EGYHÁZI ÉLET A 4. SZÁZADBAN 113
I. A keresztény templomok 113
II. A liturgia 114
III. A valláserkölcsi élet 115
20. EGYHÁZI ÍRÓK A 4. SZÁZADBAN 117
I. Egyházi írók Keleten 117
II. Egyházi írók Nyugaton 120
21. ASZKETIKUS-SZERZETESI MOZGALOM A 4. SZÁZADBAN 123
I. A szerzetesség kezdete és az első kolostorok élete 123
II. A szerzetesség elterjedése 125
22. A KERESZTÉNYSÉG ELTERJEDÉSE A GERMÁN ÉS KELTA NÉPEKNÉL 127
I. Új országok keletkezése 127
II. A kereszténység elterjedése 128
23. A NYUGATI TEOLÓGIA CSÚCSPONTJA: SZENT ÁGOSTON 130
I. Szent Ágoston életműve 131
II. Szent Ágoston teológiája 132
24. EGYHÁZI ÉLET ÉS EGYHÁZI SZERVEZET NYUGATON AZ 5. ÉS A 6. SZÁZADBAN 133
I. A pápai hatalom kiépítése 133
II. A nyugati szerzetesség 136
III. A nyugati liturgia 137
IV. Nyugati teológusok 138
25. DOGMATIKUS VITÁK KELETEN A 4. SZÁZAD VÉGÉTŐL A 7. SZÁZADIG 139
I. A Nesztoriosszal folytatott vita 140
II. Az Eutükhésszel folytatott vita 141
III. Vita az úgynevezett „henotikon" miatt 142
IV. A theopaszkita és három fejezet-vita 142
V. A monotheletizmus vitája 143
26. KELETI EGYHÁZATYÁK AZ 5-7. SZÁZADBAN 144
27. AZ ISZLÁM ELTERJEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY ÓKOR VÉGE 146
MÁSODIK KORSZAK:
AZ EGYHÁZ A NYUGATI KERESZTÉNY NÉPKÖZÖSSÉG KÖZPONTJÁBAN (700-1300)
I. RÉSZ: A NYUGATI KERESZTÉNY NÉPKÖZÖSSÉG KIALAKULÁSA (700-1046) 151
1. A KORAI KÖZÉPKOR KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐI 151
I. A középkor fogalma, lényege és felosztása 151
II. Bizánc és a pápaság 152
2. A PÁPASÁG ÉS A FRANKOK SZÖVETSÉGE 154
I. A frank egyház sajátosságai 154
II. Bonifác 156
III. Nagy Károly (768-814) 157
IV. Egyházi műveltség Nagy Károly korában 158
3. AZ EGYHÁZ A KAROLING-BIRODALOM FELBOMLÁSAKOR 160
I. Politikai történet 160
II. Az északi hittérítés 161
III. Egyházi műveltség 161
IV. A sajátegyház (Eigenkirche) kialakulása 162
4. A PÁPASÁG A 9. SZÁZADBAN 164
I. A pápaság I. Miklós előtt 164
II. | Miklós pápa (858-867) és Photiosz pátriárka 165
III. Hittérítés a szlávok között 168
IV. A pápai hatalom megerősítése 169
5. A PÁPASÁG A „SÖTÉTSÉG ÉVSZÁZADÁBAN" 171
6. AZ EGYHÁZ OTTÓ CSÁSZÁR ÉS UTÓDAI KORÁBAN (936-1056) 173
I. A császárság visszaállítása és Ottó utódai 173
II. A birodalmi egyház sajátosságai 174
III. Az egyházi élet 175
7. A KERESZTÉNY VILÁG AZ ELSŐ ÉVEZRED FORDULÓJÁN 177
I. Az Egyház az Ibériai-félszigeten 177
II. Az Egyház Skandináviában és az ír és a brit szigeteken 177
III. Az Egyház Cseh-Morvaországban 178
IV. Az Egyház Lengyelországban 179
V. Az Egyház a kijevi orosz fejedelemségben 179
VI. Az Egyház Magyarországon 180
8. A CLUNYI REFORMMOZGALOM. A KELETI EGYHÁZSZAKADÁS (1054) 182
I. A clunyi reform 182
II. Egyéb kolostori reformok 183
III. A reformmozgalom elterjedése 183
IV. A reformmozgalom győzelme 184
V. A keleti egyházszakadás 185
II. RÉSZ: A NYUGATI KERESZTÉNY NÉPKÖZÖSSÉG VIRÁGKORA (1050-1300) 187
9. VII. GERGELY PÁPA ÉS AZ INVESZTITÚRAHARC 187
I. Az ellenfelek és az ellentétek 187
II. A pápaság győzelme 189
III. Az invesztitúraharc befejezése 190
10. A PÁPASÁG MEGVÁLTOZOTT HELYZETE ÉS A RÓMAI KÚRIA 191
I. A pápák hatalma 191
II. A római kúria 193
11. SZELLEMI ÉS VALLÁSOS ÉLET AZ INVESZTITÚRAHARC KORÁBAN 194
I. A skolasztika kezdete 194
II. A kánonjog kezdete 195
III. Változások a vallásos életben 196
12. A KERESZTES HADJÁRATOK 197
I. A keresztes hadjáratok keletkezése és lefolyása 197
II. A lovagrendek 199
III. A keresztes hadjáratok értékelése 200
13. ÚJ SZERZETESRENDEK 201
I. A karthauziak 201
II. A ciszterciek 202
III. Az ágostoni kanonokok rendje 203
IV. A premontreiek 204
14. A PÁPASÁG SZENT BERNÁT KORÁBAN (1125-1153) 206
I. Clairvaux-i Szent Bernát jelentősége 206
II. Az 1130-as szakadás és következményei 206
15. A PÁPÁK KÜZDELME I. FRIGYES CSÁSZÁRRAL 208
I. Az első összeütközések 208
II. A küzdelem III. Sándor pápa uralkodása alatt (1159-1181) 209
III. A pápaság III. Sándor utódai alatt 211
16. III. INCE PÁPA (1198-1216) 212
I. Személyisége 212
II. A pápa mint egyházpolitikus 212
III. AIV. lateráni zsinat (1215) 214
17. A PÁPASÁG III. INCE UTÓDAI KORÁBAN (1216-1254) 215
I. III. Honorius pápa (1216-1227) 215
II. IX. Gergely pápa (1227-1241) 216
III. IV. Ince pápa (1243-1254) 217
18. KÖZÉPKORI ERETNEKMOZGALMAK ÉS AZ INKVIZÍCIÓ 218
I. A katharok (albiak) 218
II. A valdiak 220
III. A humiliátusok 220
IV. A középkori inkvizíció 221
19. KOLDULÓ ÉS BETEGÁPOLÓ RENDEK 223
I. A ferencesek 223
II. A domonkosok 224
III. Egyéb koldulórendek 225
IV. Betegápoló rendek 225
20. A KÖZÉPKOR EGYETEMEI ÉS TUDOMÁNYA: A SKOLASZTIKA 227
I. Az egyetemek keletkezése és elterjedése 227
II. Az egyetemek szervezete és tanulmányi rendszere 228
III. A skolasztika 229
HARMADIK KORSZAK:
A NYUGATI KERESZTÉNY NÉPKÖZÖSSÉG FELBOMLÁSA (1300-1789)
I. RÉSZ: A MEGHIÚSULT REFORM (1300-1517) 237
1. A PÁPÁK AVIGNONBAN (1305-1378) 237
I. A pápák politikája VIII. Bonifác és utódai alatt 237
II. XXII. János pápa küzdelme Bajor Lajos császár ellen 239
III. XXII. János pápa utódai Avignonban 240
IV. A pápai rezervációk és a pápai adórendszer 241
V. A nyugati egyházszakadás kezdete 242
2. EGYHÁZI ÉLET A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 244
I. Teológiai iskolák a 14. és 15. században 244
II. A misztika virágkora 245
III. A papság élete 246
IV. Szerzetesrendek 249
V. Nemzeti eretnekmozgalmak 250
3. A KONSTANZI REFORMZSINAT. A BASELI, FERRARA-FIRENZEI ZSINATOK 252
I. Az egyházszakadás pápái 252
II. A pisai zsinat (1409) 253
III. A konstanzi zsinat (1414-1418) 254
IV. A baseli és ferrara-firenzei zsinatok 256
4. A PÁPASÁG A RENESZÁNSZ KORBAN (1447-1521) 259
I. A korai reneszánsz pápái (1447-1471) 259
II. A reneszánsz fénykorának pápái (1471-1521) 261
5. A KERESZTÉNY HUMANIZMUS ÉS AZ ÚJ VILÁGKÉP 265
I. A keresztény humanizmus 265
II. Az új világkép 265
II. RESZ: A PROTESTÁNS REFORMACIO ÉS A KATOLIKUS REFORM (1517-1700) 268
6. A REFORMÁCIÓ KEZDETE NÉMETORSZÁGBAN (1517-1526) 268
I. A reformáció okai 268
II. Luther Márton pályafutása és egyénisége 270
III. A hitújítás megindulása 271
IV. A reformáció elterjedése 1525-ig 274
V. A lutheri reformáció válsága 275
7. A REFORMÁCIÓ BELSŐ FEJLŐDÉSE ÉS ELTERJEDÉSE 1555-IG 278
I. Az evangélikus egyházkerületek kialakulása 278
II. Uldrych Zwingli és az újrakeresztelők 279
III. A reformáció ügye a német birodalomban 282
8. A PROTESTANTIZMUS ELTERJEDÉSE EURÓPÁBAN 285
I. A reformáció elterjedése Észak-, Kelet- és Közép-Európában 285
II. A protestantizmus Dél-Európában 288
III. Az angol egyházszakadás és államegyház kialakulása 289
9. A KÁLVINIZMUS 292
I. Kálvin és a kálvinizmus Svájcban 292
II. A kálvinizmus Franciaországban 294
III. A kálvinizmus elterjedése Európa többi országában 295
10. KATOLIKUS REFORMKÍSÉRLETEK A TRIENTI ZSINAT ELŐTT 298
I. A katolikus megújhodás (reform, restauráció) fogalma és kezdete 298
II. Az egyetemes zsinat összehívásának problémái 300
11. A TRIENTI EGYETEMES ZSINAT (1545-1563) 303
I. A zsinat előzményei 303
II. A zsinat első ülésszaka (1545-1548) 304
III. A zsinat második ülésszaka (1551-1552) 305
IV. A zsinat harmadik ülésszaka (1562-1563) 306
12. A ZSINATI REFORMHATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSA: A KATOLIKUS MEGÚJHODÁS 308
I. A pápaság megújhodása 308
II. Egyházi élet a zsinat után 309
III. A teológiai tudományok megújhodása 311
IV. Barokk művészet és vallásosság 312
13. A VALLÁSHÁBORÚK ÉS A KATOLIKUS ELLENREFORMÁCIÓ KORA (1555-1648) 314
I. Egyházpolitikai állapotok Németországban az augsburgi béke után 314
II. A harmincéves háború és következményei (1618-1648) 316
III. Az ellenreformáció pápái 317
IV. Az inkvizíció és a boszorkányüldözés 318
14. A KATOLIKUS VILÁGMISSZIÓ KIBONTAKOZÁSA 321
I. A spanyol misszió 321
II. A portugál misszió 323
III. A misszió Ázsiában 323
IV. A francia misszió 325
15. AZ EGYHÁZ A FRANCIA HEGEMÓNIA KORÁBAN (1610-1715) 326
I. Az Egyház helyzete Franciaországban 326
II. A gallikanizmus 328
III. A pápák XIV. Lajos korában 330
IV. A vallásos élet Franciaországban és a janzenizmus 331
16. FELVILÁGOSODÁS, EPISZKOPALIZMUS, JOZEFINIZMUS 334
I. Felvilágosodás 334
II. Episzkopalizmus 336
III. Jozefinizmus 337
17. AZ EGYHÁZ HELYZETE AZ ÁLLAMI ABSZOLUTIZMUS KORÁBAN EURÓPA TÖBBI ORSZÁGÁBAN 340
I. Az Egyház Itáliában 340
II. Az Egyház Spanyolországban és Portugáliában 341
III. A katolikusok helyzete Nagy-Britanniában és Írországban 343
IV. Az Egyház Németországban 344
V. Az Egyház Lengyelországban és Magyarországon 345
VI. Az Egyház Oroszországban 346
18. AZ EGYHÁZI ÉLET ÉS A PÁPASÁG A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN 349
I. Az egyházi élet 349
II. A pápaság 350
NEGYEDIK KORSZAK:
AZ EGYHÁZ AZ IPAROSODÁS KORÁBAN (1789-1918)
1. A FRANCIA FORRADALOM (1789) ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI 357
I. A forradalom és VI. Pius pápa 357
II. I. Napóleon és VII. Pius pápa 360
2. A KATOLIKUS RESTAURÁCIÓ 363
I. A pápaság 363
II. Konkordátumok 364
III. Az egyházi élet megújulása 366
3. A LIBERALIZMUS ÉS AZ EGYHÁZ 368
I. A katolikus liberalizmus keletkezése és elterjedése 368
II. A liberalizmus és a pápaság 369
4. AZ EGYHÁZ IX. PIUS PÁPASÁGA IDEJÉN (1846-1878) 371
I. Forradalom az egyházi államban 371
II. IX. Pius pápa jellemzése 372
III. Az I. Vatikáni Zsinat (1869-1870) 373
IV. Az egyházi állam megszűnése 376
V. A missziók 377
5. A PÁPASÁG 1878 ÉS 1922 KÖZÖTT 378
I. XIII. Leó pápa (1878-1903) 378
II. Kultúrharc Németországban (1870-1887) 381
III. X. Pius pápa (1903-1914) 383
IV. XV. Benedek pápa (1914-1922) 386
ÖTÖDIK KORSZAK:
AZ EGYHÁZ A JELENKORBAN (1918-)
1. A KATOLIKUS MEGÚJHODÁS KEZDETEI 391
I. A katolikusok felelősségtudata az Egyházban és az államban 391
II. Katolikus lelkiség 392
III. Az egyházi élet fellendülése 392
2. AZ EGYHÁZ XI. ÉS XII. PIUS PÁPÁK KORÁBAN (1922-1958) 395
I. XI. Pius pápa (1922-1939) 395
II. XII. Pius pápa (1939-1958) 399
3. XXIII. JÁNOS PÁPA (1958-1963) ÉS A II. VATIKÁNI ZSINAT (1962-1965) 402
I. XXIII. János pápa (1958-1963) 402
II. AII. Vatikáni Zsinat (1962-1965) 405
4. VI. PÁL PÁPA (1963-1978) 408
5. I. JÁNOS PÁL PÁPA (1978. VIII. 25.-IX. 28.) 412
6. II. JÁNOS PÁL PÁPA (1978-tól) 416

Adriányi Gábor

Adriányi Gábor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Adriányi Gábor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv