Ifjú szívekben élek

Előszó

Részlet a kötetből:

Az életes halott

Huszonöt éve, hogy Ady Endre meghalt.
Ez alatt a negyedszázad alatt sok magyar szívbe vonult be diadalmasan Ady hódító költészete.
Adyt és költészetét, míg élt - tudjuk - sok gáncs, vád és félreértés érte. Ezek a vádak és félreértések azóta jórészt tisztázódtak s azok a körök, amelyek évtizedekkel előbb még a nemzetgyalázás, erkölcstelenség és istentagadás riasztó példaképének tekintették Adyt, ma már mint a magyar sors énekesét és önmagunk megismerésének prófétáját ünneplik és tisztelik.
Bizonyos, hogy ez a tisztázódás nem ment gyorsan és könnyen.
Ady új hangot, új verselési módot hozott s ez már magában véve is megütközést keltett azok körében, akik a régi irodalmi hagyományokon nevelődtek. De Ady Endre nemcsak új költői stílust hozott, hanem új politikai szemléletet is.
A nemzet derült gondtalanságban élte napjait. A huszadik század első éveit még besugározták a millenáris .esztendő fényei. A magyarság nem is sejtette, milyen próbák elé megy, milyen katasztrófa felé sodorja a történelmi végzet. De a költő, mint viharmadár érezte-meg a közeledő veszedelmet és riadt vijjogásaival akarta v öntudatra ébreszteni a nemzet vezetőit. A társadalom azonban értetlenül és idegenül állt szemben vésztjósló próféciáival. Úgy fogta fel azokat, mint rosszindulatú támadásokat a nemzet békéje ellen. Mint izgágaságot és beteges rémlátást. Mint szeretetlen mocskolódást a nemzet ellen. Csak jóval később, amikor a megjósolt vihar is megérkezett ár a pusztulás képe teljesen kibontakozott a Tisza-Duna tájon: eszmélt rá a nemzet Ady prófétai szavaira. Vissza