| Nikotinsavamidot tartalmazó koenzimek | 7 |
| Az oxidált és a redukált NAD spektruma | 8 |
| A NAD és a NADP oxidált és redukált formája | 8 |
| A nikotinamid-gyűrű redukciója | 9 |
| A NAD-függő dehidrogenázok működése | 9 |
| A riboflavin-származékok felépítése | 11 |
| Az oxidált és a redukált flavoprotein spektruma | 12 |
| Kovalens kötés a flavoprotein hisztidilgyöke és az izoalloxazin metilcsoportja között | 12 |
| A flavoproteinek részvétele a hidrogénátadás különböző formáiban | 13 |
| Oxidált és redukált FMN, ill. FAD | 13 |
| Koenzim Q (ubikinon) | 15 |
| Mesterséges elektronakceptorként használt redukálható festékek | 15 |
| A porfin, a hemokróm és a protoporfirin IX szerkezete | 17 |
| A citokróm AA3 prosztetikus csoportja | 19 |
| A citokróm C prosztetikus csoportja | 19 |
| A citokrómok abszorpciós spektruma Keilin szerint | 20 |
| A mitokondriális citokrómok tulajdonságai | 20 |
| A citokróm-oxidáz indirekt abszorpciós spektruma | 21 |
| A citokróm C abszorpciós spektruma | 21 |
| A dehidrogenálás típusai biológiai rendszerekben | 22 |
| Példák a dehidrogenálás különböző típusaira | 23 |
| A koenzim kötődése a tejsav-dehidrogenáz-piroszőlősav-NAD komplexben (Adams és mtsai (1973) után) | 24 |
| A flavoproteinek szubsztrátspecifitása | 25 |
| A flavinfüggő dehidrogenázok és oxidázok tulajdonságai | 26 |
| Az ép patkánymáj-mitokondrium légzési láncának differenciaspektruma | 27 |
| Az elektrontranszport néhány gátlószere | 29 |
| Néhány gátlószer támadáspontja a légzési láncban | 30 |
| A hidrogén-, ill. az elektrontranszport tagjainak valószínű sorrendje | 31 |
| Az elektrontranszport részreakciói NADH+H+-tól az oxigénig (egyensúlyi állapotban) | 32 |
| A mitokondriumok belső membránjából előállítható, elektrontranszportra képes partikulumok (I-IV.) funkciói | 33 |
| 2 dehidrogenáz apoenzim kapcsolódása ugyanazon koenzimhez | 34 |
| A transz-hidrogenáz működése | 34 |
| Molekuláris oxigént felhasználó enzimatikus folyamatok | 35 |
| A gyűrű felhasítása O2 segítségével | 35 |
| A fenilalanin oxidációja tirozinná, és az átalakulás reakciómechanizmusa | 38 |
| A fenol-oxidáz működése | 38 |
| A hidroxiláció feltételezett mechanizmusa a májban a mikroszomális citokróm P450-nel | 39 |
| A kataláz, a peroxidáz sé a szuperoxid-dizmutáz működésének elve | 39 |
| A különböző intracelluláris kompartmentekben lokalizált proton- és elektrontranszport kapcsolatai | 41 |
| Hidrogéntranszport a citoplazma és a mitokondrium között | 43 |
| A metabolitkoncentrációk és a dehidrogenázok aktivitásának meghatározása NAD, ill. NADP segítségével | 45 |
| Etilalkohol-koncentráció meghatározása alkohol-dehidrogenáz és NAD alkalmazásával | 45 |
| A laktát-dehidrogenáz aktivitás meghatározása | 45 |
| A glutamát-oxálacetát-transzamináz (GOT) aktivitásának meghatározása a kapcsolt malát-dehidrogenáz (MDH) optikai teszt segítségével | 46 |
| A glukóz-6-foszfát-dehidrogenáz aktivitás mérésének elve anaerob körülmények között (Thunberg szerint) | 47 |
| A szubsztrátoxidáció manometriás mérésének elve aerob körülmények között, autooxidábilis festék jelenlétében | 47 |
| A glukóz enzimatikus meghatározása hexokináz és a kapcsolt glukóz-6-foszfát-dehidrogenáz (GPDH) segítségével | 48 |
| Néhány biológiai rendszer normál redoxpotenciálja | 49 |
| Néhány biokémiailag fontos oxido-redukciós rendszer elektródpotenciál-értékei (E0) pH 7,0-nél | 50 |
| Nagyenergiájú foszfátvegyületek | 51 |
| Az ATP-képződés formái | 54 |
| Energiaátvitel foszfátgyökkel | 55 |
| A szubsztrát szintű foszforiláció formái | 57 |
| A szubsztráthidrogének oxidációját kísérő energiafelszabadulás | 57 |
| Az ATP-képződés lehetséges helyei a légzési láncban | 59 |
| A légzési lánc komponenseinek redoxpotenciálja és kapcsolata a foszforilációval | 60 |
| A mitokondriális membrán felépítése | 61 |
| A mitokondrium belső membránjának felépítése | 63 |
| Az elektrontranszporthoz kapcsolt ADP-foszforiláció és a CA2+-transzport vázlata | 65 |
| Az oxidatív foszforiláció kémiai kapcsolódásának lehetséges útjai | 67 |
| Az oxidatív foszforiláció kemiozmotikus hipotézisének elve | 69 |
| A kemiozmotikus hipotézis (a proton-transzlokáló reverzibilis ATP-szintetáz működése) | 69 |
| Az F-1 ATP-áz vektoriális működése az ATP-képződés közben | 70 |
| A kemiozmotikus hipotézisben feltételezett protonpumpa mechanizmusa | 70 |
| Az oxidatív foszforilációt befolyásoló vegyületek | 71 |
| A gramicidin A felépítése D- és L-aminosavakból | 73 |
| A valinomicin ciklikus felépítése és a felépítő lánc egy részlete | 73 |
| A K+-kelát kialakulásának valószínű formája az ionoforok oxigénatomjai segítségével | 75 |
| Az adeninnukleotid-transzlokáció gátlószerei | 77 |
| Az oxidatív foszforiláció részreakciói | 79 |
| Az ADP szerepe a légzési kontrollban | 79 |
| A mitokondriális légzés szabályozása foszfátakceptorral | 81 |
| Ismert mitokondriális transzlokátor-rendszerek | 83 |
| A nukleotid-difoszfát-kináz által katalizált reakciók | 84 |
| A nukleotid-trifoszfátok szerepe a bioszintetikus folyamatokban | 84 |
| Az oxido-redukciós energia átalakítása biolumineszcenciává | 85 |
| Az oxidatív dekarboxilezés néhány koenzime | 87 |
| A piroszőlősav oxidációja acetil-CoA-vá | 89 |
| A piroszőlősav -> acetil CoA átalakulás részreakciói | 90 |
| A lipoillizin-oldallánc szerepe a dihidrolipoil-transzacetiláz működésében | 92 |
| A piroszőlősav-dehidrogenáz komplex összetétele szív- vagy vesemitokondriumokban | 93 |
| A citrát-ciklus központi szerepe a tápanyagok teljes lebontásában | 95 |
| A citrát-ciklus enzimei és az általuk katalizált reakciók | 97 |
| A citrát-ciklus intermedierjei | 98 |
| A citrát-ciklus részreakciói | 100 |
| Az oxálecetsav képződésének lehetséges útjai | 106 |
| A citrát-ciklus kapcsolatai az elektrontranszport-lánchoz | 108 |
| A citrát-ciklus kapcsolata az anabolikus és a katabolikus anyagcsere-folyamatokkal | 109 |
| Az izocitromsavliáz-reakció | 110 |
| Az almasavszintetáz-reakció | 110 |
| A glioxilsav-ciklus | 111 |
| A piroszőlősav-dehidrogenáz aktivitásának szabályozása | 111 |
| Az izocitromsav-dehidrogenáz allosztérikus aktiválása ADP-vel | 112 |
| Az acetil-CoA szerepe a piroszőlősav-dehidrogenáz, illetve -karboxiláz allosztérikus szabályozásában | 113 |
| A citromsav-ciklus szabályozása | 114 |
| A malonsav-, ill. a fluorocitromsav-gátlás helye a citromsav-ciklusban | 115 |
| A fluorocitromsav keletkezése | 115 |
Folytatás Microsoft-tal