1.035.157
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Aesthetikai törekvések Magyarországon 1772-1817
| Kiadó: | Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 327 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 15 cm x 11 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Franklin-Társulat Nyomdája nyomása, Budapest. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Azon aesthetikai törekvések képezik értekezésem tárgyát, melyek 1772-1817-ig, tehát alig egy félszázadon belűl, irodalmunk újjászületésétől a Tudományos Gyűjtemény megindulásáig, vagyis, a mi ezzel... TovábbElőszó
Azon aesthetikai törekvések képezik értekezésem tárgyát, melyek 1772-1817-ig, tehát alig egy félszázadon belűl, irodalmunk újjászületésétől a Tudományos Gyűjtemény megindulásáig, vagyis, a mi ezzel összeesik, Kölcsey felléptéig terjednek, és nemzetünknek ez irányban kifejtett szellemi munkásságáról tanúskodnak.Újabb időben mind jobban törekednek irodalomtörténetíróink ezen, az egész nemzet kulturéletére annyira fontos kor megismerésére; és nem állapodván meg az eddig kutatott, vagy csak ezentúl felfedezésre váró tényeknél, az azokban rejlő szellemi tartalmat igyekeznek kihüvelyezni, rámutatva ekkép azon kapcsolatra, mely az írók által elhintett eszmék és azoknak a politikai, társadalmi és tudományos életben nyert megvalósulása között létezik. Vissza
Tartalom
| Bevezetés | |
| Aesthetikai elvek szerepe az irodalom újjászületésében | |
| Almási Balogh Pál és Versényi György aesthetika-történetei tanulmányai | |
| Ez értekezés tárgya, köre és czíme | |
| Bessenyei György | |
| Bessenyeivel kezdődik az irodalom újjászületése | |
| Philosophiai és széptani nézeteinek forrása | |
| Viszonya Voltairehez | |
| A nyelv aesthetikai fejlesztését sürgeti | |
| Felfogása a szépről | |
| Nézetei a magyar irodalomról és külföldi mintái | |
| Hol és mikép alkalmazza költői munkásságában Voltaire elméletét? | |
| Ő említi irodalmunkban először Shakespearet | |
| Sófalvi József | |
| Mit tudunk életéről? | |
| Művei | |
| Az Oeconomia vitae humanae kivételével Sulzer értekezéseit fordítja | |
| A természet munkáiból vétetett erkölcsi elmélkedések | |
| A rend minden szépség kútfeje | |
| A természet szépségéről való beszélgetések | |
| Isten a legfőbb szépség | |
| A természeti szép megismerése a lelki széphez (erényhez) vezet. A természeti szép mindenkor és mindenkire hat | |
| Egység a sokféleségben | |
| Csak a formában kereste-e Sulzer a természeti szépet? | |
| A természet a művészet és mesterség mintája | |
| Sulzer viszonya Baumgartenhez és a német popular-philosphia | |
| Minden elméleti vizsgálódás gyakorlati czélja a társadalmi élet boldogsága | |
| A művészet a szép által megkedvelteti az erényt és a rút által megutáltatja a bűnt | |
| Sulzer fontossága a magyar aesthetika történetében | |
| Mily czél vezette Sófalvit az első magyar nyelven írt aesthetikai értekezésben? | |
| Szerdahelyi György: Aesthetika | |
| Szerdahelyi élete | |
| Munkái | |
| Korabeli nézetek Sz. aesthetikájáról | |
| Leibnitz philosophiája | |
| Wolff rendszerbe foglalja a philosophia eredményeit | |
| Baumgarten kiegészíti e rendszert az aesthetikával | |
| Az aesthetika az érzéki megismerés theoriája | |
| Elméleti és gyakorlati aesthetika | |
| A művészetek feladata a természet utánzása | |
| A szép: érzékileg megismerhető tökéletesség | |
| A szép viszonya az igazhoz és jóhoz | |
| Baumgarten érdemei és tévedései | |
| Szerdahelyi meghatározása az aesthetikáról | |
| Aesthetikájának két része | |
| Izlés | |
| A szépség meghatározása körül földmerülhető nehézségek | |
| Szép, jó, igaz | |
| Szerdahelyi viszonya Baumgartenhez | |
| Logikailag és aesthetikailag igaz | |
| A művészet a szép természetet követi, sőt más világot alkot | |
| A szép ethikai hatásáról | |
| A szép elemei | |
| A művészetek felosztása | |
| Szerdahelyi és Szép János | |
| Imago aesthetices | |
| Szerdahelyi vallomásai aesthetikai vizsgálódásainak okáról, módjáról és czéljáról | |
| Egyéb forrásai és Baumgarten | |
| Szép János | |
| Munkái | |
| Szép János átdolgozása az első magyar nyelven írt rendszeres széptan | |
| Szép János nyelve és aesthetikai műszavai | |
| Szerdahelyi: Ars poetica generalis | |
| Utánzás képessége és hajlam az összhang iránt szülte a költészetét | |
| Alkalmazása és tárgya | |
| A költészet elemei: mese és előadás | |
| Elbeszélés és cselekmény | |
| Költői és történeti elbeszélés | |
| Miben különbözik a leírás az elbeszéléstől? | |
| Lessing Laokoon elméletének első magyar interpretetiója | |
| Sorsfordúlat | |
| Rásimerés | |
| Episod | |
| Machina | |
| Jellem | |
| Előadás | |
| A költészet feladata | |
| A költői tehetség és poetai jellem | |
| Phantasia és izlés | |
| Források | |
| Szerdahelyi: Poesis narrativa | |
| Az epikus költészet négy faja: aesopi mese, regény, eposz és idyll | |
| Az aesopi mese osztályozása: parabola, apologus és mixta | |
| A regény két faja: költői beszély és prózai elbeszélés | |
| A regény eredete és védelme | |
| A regényirodalom áttekintése s a magyar szépprózai elbeszélés | |
| Hősi és furcsa epos | |
| Hős epos és történet | |
| Az eposzi hős | |
| Az eposz szerkezete | |
| Az epos-irodalom áttekintése | |
| A magyar eposz | |
| A furcsa eposz meghatározása és története | |
| A pásztorköltészet tárgya, előadása és irodalma | |
| A magyar pásztorköltészetről | |
| Faludi Ferencz | |
| Mándi Sámuel első magyar regényelmélete | |
| Szerdahelyi: Poesis dramatica | |
| A dráma meghatározása, tárgya, szerkezete és előadása | |
| A tragédia cselekménye és személyei | |
| A drámai és epikai heroismus különbsége | |
| Mi a tragikum? | |
| A szerelemnek nincs tragikai méltósága | |
| A megoldás | |
| A drámairodalom áttekintése | |
| Az angol dráma és Shakespeare | |
| Shakespeare első behatóbb és jellemzőbb méltatása hazánkban | |
| A komedia meghatározása, tárgya és személyei | |
| Jobban szereti a realis viszonyokat | |
| A jellemzés igazsága itt fontosabb, mint a tragédiában | |
| A ridiciulum szerepe és hatása | |
| A komedia nyelvéről és a bonyodalom megoldásáról | |
| A görög és latin vígjáték | |
| Moliére első komolyabb méltatása | |
| Az operáról | |
| Honnan veszi elemeit? | |
| Melyek az opera hibái és hogyan lehetne rajta segíteni? | |
| Szerdahelyi általános méltatása, érdemei és tévedései | |
| Összefoglalás | |
| Folyóiratok. Magyar Hirmondó | |
| A folyóiratokban megjelenet aesthetikai és műelméleti értekezések fontossága | |
| Magyar Hirmondó | |
| Rát Mátyás kritikai elve | |
| Irodalmi tanulmányokra buzdítja az ifjuságot | |
| A magyar nyelv aesthetikai művelését sürgeti | |
| Kárhoztatja a leoninius és chronostichon verseket | |
| Jegyzései a fordításról és polemiája a magyar irodalmi nyelv ügyében | |
| A Magyar Hirmondó további sorsa és megszünése | |
| Görög és Kerekes Magyar Hirmondójában a rege és mese közötti különbség magyaráztatik | |
| Földi János elmélkedése a zsidó versírástól | |
| Mendelssohn: Mi az oka, hogy sem a csupa világos, sem pedig a csupa homályos gondolatok meg nem egyezhetnek a szépség érzésével? | |
| A képzelés tisztasága segíti a gyönyörködést | |
| Aristoteles poétikája bizonyos helyének magyarázatja | |
| A világ alkotmányának két különböző oldalról való megvizsgálása | |
| Kassai Magyar Museum | |
| Bacsányi előszava | |
| A nemzeti culturalis haladásának feltétele a művelt ízlés | |
| Sürgeti az aesthetikai tanulmányokat, kritikát és idegen remekművek átültetését | |
| Ismerteti Miltont, Ossiant, Bessenyeit, Ányost, Báróczyt és fejtegeti a műfordításról való nézeteit | |
| Kazinczy aesthetikai munkássága | |
| Verseghi Ferencz dolgozatai: A szép mesterségekről | |
| A szép mesterségeknek rövid története | |
| A muzsikáról | |
| Mind ez értekezések fordításai a Sulzer-fele Allgemeine Theorie der schönen Künste illető fejezeteinek | |
| A szinház mint erkölcsmenesítő intézet | |
| Péczeli és a Mindenes Gyüjtemény | |
| A könyvirókhoz. Fejtegeti ebben a szép hatását, megkülönbözteti a költőt az iparostól, szól a hasznosnak és gyönyörködtetőnek viszonyáról, s magyarázza a költés czélját és természetét | |
| Az észről és elmésségről | |
| A történetírásról | |
| A hangegyezésről és harmoniáról | |
| A poésisről | |
| A pásztori verseknek eredetéről | |
| Magyar komediák | |
| A meséről v. poética históriáról | |
| A mesékről vagy költött beszédekről | |
| Ovid Metamorphosisairól | |
| Az ízlelésről (Seran de La Tour) | |
| Más jegyzések a magasságosról (Seran de la Tour) | |
| A fenségesról (Castel P.) | |
| Az ékesen szólásról (O. Buffier) | |
| Micsoda hasonlatosság légyen az ékesszólás és a festés között? (Bern Sensaric) | |
| Mégis az ékesenszólásról (Coypel) | |
| A beszédnek jeles elmondásáról | |
| Az indulatoknak felgerjesztéséről | |
| Péczeli: A beszélő versezetről készített próba | |
| Kikel a műszabályok ellen és bizonyítja azok viszonylagos értékét | |
| A görög, franczia és angol dráma rövid jellemzése | |
| Az eposz meghatározása | |
| A világirodalom remek eposzainak összehasonlításából vonja le műelveit | |
| A mit minden nemzetnél talált, azt fogadja el az eposz lényeges tulajdonságának, a többi esetleges vonásokat az illető nép jelleméből magyarázza | |
| Az olasz, franczia és angol stíl összevetése | |
| Ne kövessünk az eposzban sem szabályokat, hanem tanulmányozzuk e műfaj remekeit | |
| Homer, Virgil. Lucanus, Le Trissen, Camoens, Tasso, Don Alonzo d'Ercilla, Milton | |
| Batteux, Pope, Horatius és a renaissance-kori poétika | |
| Molnár János Magyar Könyvesháza | |
| Plato közbeszédeiről | |
| Stranda: Prolasiones academicae | |
| Vitruvius: Az építő mesterségről | |
| Révai Miklós aesthetika történeti jelentősége | |
| A pásztorköltészetről szóló oktatás. (Batteux után Révai) | |
| Az ízlés historiájából | |
| A dráma eredetéről (Batteux után Dayka) | |
| Batteux aesthetikai rendszeréenk rövid ismertetése | |
| Elmélkedés avagy próbatétel a kiritkáról | |
| Pope tankölteményének méltatása | |
| Horatius Ars poéticájának első magyar fordítása és jelentősége | |
| A magyar aesthetikai törekvések első korszakára két idegen irány gyakorol jellemző befolyást: a renaissance-kori poética és a mult században megalakult német aesthetika (Baumgarten, Sulzer. A francziák részéről Boilean és Batteux) | |
| Látzai József: Oskolai tanító könyv | |
| Kármán és az Uránia | |
| Czélja az ízlés terjesztése | |
| Milyennek kivánja a kritikát | |
| A nemzet csinosodása | |
| A tudomány művészi formában való terjesztéséről | |
| Mi teszi a költőt? | |
| Elitéli a tömeges fordítást | |
| A költő tiszteletéről és hatásáról | |
| Kármán munkásságának főideája: "A jó formálás" | |
| Remekek a düsseldorfi képpalotában | |
| Első magyar műkritikai értekezés | |
| A mosaik munkákról | |
| Az oszlopokról | |
| Aesthetikai műszók | |
| Pánczél D., Sándor Istv., Kis J., Virág Benedek | |
| Pánczél Dániel Bibliothecája az első kritikai szakközlöny | |
| Sándor István Sokféle cz. vállalata | |
| A szobrászatról. Raphaelről | |
| A ritkáról és szépről | |
| A lenionus és chronosticon versekről | |
| A költött beszédekről | |
| A magyar játékmesékről és játékszinről | |
| A régi s mostani magyar tánczáról és énekről | |
| Kis János: Kalendariuma | |
| A szépség felszentelése | |
| A kritika, vagy a tudományok s mesterségek itélő istennője. Virág Benedek: Ars poética fordítása és magyarázatai | |
| Csokonai, Gyöngyösi J. és Vitkovich | |
| Csokonai aesthetikai dolgozatai | |
| Költészeti elve | |
| Nézetei Kisfaludy S. Himfyjéről | |
| Az anakreoni dalról | |
| A lyrai költészet eredete és természeti alapja | |
| Az óda és dal | |
| Az anakreoni dal tárgya és szelleme | |
| Anakreon-irodalom | |
| Előbeszéd a Dorottyához | |
| Dorottya nem pasquille, nem is satira, hanem furcsa vitézi versezet | |
| Ez elnevezés igazolása | |
| Miért irta Dorottyát? | |
| Műeljárása | |
| Iránya | |
| A költészet erkölcsi hatásáról | |
| Miben áll a Dorottya comicuma? | |
| Szerkezete és előadása | |
| A furcsa epopoeáról | |
| A komikum meghatározása és magyar elnevezése | |
| A comica epopea meghatározása | |
| A ridiculum forrásai | |
| Csokonai ismerteti először Herdert | |
| Csokonai további aesthetikai törekvése és terve egy magyar költészettan megírására. (Marmontel után) | |
| A nyelv széptani fejlesztését sürgető megjegyzései | |
| Összefoglalás | |
| Gyöngyösi J. gondolatai a rímes verselésről, a helyes versírás törvényeiről, az ízlés meghatározásáról és a leoninusokról | |
| A XIX. század első évtizedének meddősége aesthetikai tanulmányokban | |
| Schedius Lajos német folyóirata | |
| Feltételek | |
| Vitkovich: A játékszínről. (Schiller után) | |
| Erdélyi Museum. Kisebb dolgozatok | |
| Kazinczy utasításai | |
| A folyóirat programmja | |
| Döbrentei szigorú kritikára fekteti a súlyt | |
| A folyóirat irodalmi hatása és fontossága | |
| Gr. Teleki József: Gyermekeim neveléséről való gondolataim | |
| Szász Mózes: Okos élet regulái | |
| Szentkúti Sándor: Halottak beszélgetése | |
| Zsombori József: A magyar nyelv mostani állapotjáról | |
| Pataki Mózes: A római poésis története | |
| Kazinczy verselméleti és kisebb kritikai czikkei | |
| Tanulmánya: a szép tudományok befolyásáról a felsőbb tudományokra (Herder után) | |
| Szabó András: Philosophiára vezető értekezések | |
| Kis János: A költés és a szép literatura dicsérete | |
| Miért szükséges a tudományokat és szép mesterségeket virágoztatni? | |
| Döbrentei Gábor | |
| Munkásságának általános jellemzése Gyulai Páltól | |
| Raphaelről s a szép művészetekről | |
| Eredetiség és jutalomtétel, drámai pályázat | |
| Utasítások a dráma szerkezetére, jellemzési módra, nyelvre és a kellő előismeretek megszerzésére | |
| A pályázat eredménye | |
| Értekezés: Játékszíneink mostani állapotáról | |
| Mint kellene lenni a játékszinnek? | |
| Észrevételek a szomorújáték tehoriája körül | |
| A költő ismerje az embereket, darabjának korát, e kor erkölcseit, szokásaits mind azon vonásokat, melyek azt jellemzik | |
| A képzelet és értelem munkája a dráma megalkotásában | |
| A cselekmény, jellem és előadás | |
| Tragikai felfogása | |
| A szerelem drámai alkalmazása | |
| A hármas egység | |
| Compositio | |
| Tragikus esetek | |
| Peripetia | |
| Drámabirálat elvei | |
| A történeti hüség | |
| Bólyai Farkas darabjainak jellemzése | |
| A német játékszín eredete és története | |
| A német próza története | |
| Boileau poétikájának ismertetése | |
| Nisard nézetei e műről | |
| A magyar literaturát illető jegyzékek | |
| Az ízlelésről, szigorú kritikáról, a költő neveléséről | |
| Versírási nehézségek | |
| A poésis nyelve | |
| Észrevételek az életírás tehoriájáról | |
| A kritikáról | |
| Viszonya Herderhez s a kifejtett gondolatok méltatása | |
| A fordító, másoló az előtte levő eredeti széphez | |
| Összefoglalás | |
| Buczy Emil | |
| Értekezés az elmének magas kifejlődése körül az ízlés munkájiban | |
| Tudós író és szép-író | |
| Valamely nemzet műveltsége annak politikai bukása után is él | |
| A latin nyelv és irodalom hatása a modern népekre | |
| Minden tehetség csak annyiban hahat a maga nemzetére, a mennyiben annak műveltségi "tónusa" e hatást befogadni képes | |
| Shakespeare és kora | |
| Dante | |
| A keleti nyelvek elhanyagolásáról | |
| A magyarok kulturalis törekvései és műveltségi "tónusa" | |
| Nincs kritika, nincs ízlés | |
| Az aesthetikai nevelés is hibás | |
| Egyéb okok, melyek az irodalom fejlődését akadályozzák | |
| Nincs nemzeti nyelv | |
| A kritikaszterek és grammatikusok is sokat ártanak | |
| Biztatás egy szebb jövőre | |
| Buczy értekezésének érdemei | |
| Miért nem lehetett mégis mélyebb hatása | |
| Formai fogyatékosság és nehézkes előadás | |
| A tragédia legfőbbje a görögöknél s mostani álláspontja | |
| Irodalomtörténeti felfogás | |
| Művészet és élet | |
| A drámát megelőzte az epos | |
| A művészetek gyorsa felvirágzása Görögországban | |
| A görög geine kifejlődése okainak sajdítása | |
| A görög tragédia hősei és tárgya | |
| Aechylos és Sophokles által nyert formája | |
| Athén tónusa | |
| A közízlés | |
| A görög tragédia ismertetése és magyarázata a köztónus alapján | |
| A római művészet utánzása a görög művészetnek | |
| Renaissance, s az olasz, spanyol, franczia és angol dráma | |
| Shakespeare | |
| Az Erdélyi Museum megszünése | |
| A lyrica poésis okairól és lyricusokról | |
| A görög lyra és Pindar | |
| A latin lyra és Horácz | |
| Ossián | |
| Petrarca | |
| Sarbiewszky | |
| Összefoglalás | |
| Verseghi kisebb dolgozatai és Rikóti Mátyás | |
| Egy jó szívből költ szatira avagy feddő költemény a magyar litteraturáról | |
| Rövid értekezések a musikáról | |
| Mi a poezis és ki az igazi poeta? | |
| Rikóti Mátyás | |
| E satirico-didactico epos aesthetikai iránya | |
| Az onomatopoisesről | |
| Poéta nascitur | |
| A költő széptani műveltségéről | |
| A classicus költészet szolgalelkű utánzása | |
| Az ókori irodalom relatív becséről | |
| A művészet forrása | |
| Modern irodalmi műveltség | |
| A magyar nemzet aesthetikai képzése | |
| A művészetek culturalis hatásáról | |
| A műfajok tisztaságáról | |
| Igazság a művészetben | |
| A tekintély érvnek nincs tekintélye | |
| Verselési játékok | |
| Mennyiben tanulmányozzuk és alkalmazzuk a régiséget? | |
| A költő egyoldalúságáról s a költészet realista alapjáról | |
| A nemzeti irodalmi nyelvről | |
| Költői carricaturák: a tragikus, pásztorköltő, epikus és "ódista" | |
| Mythologiai requisitum | |
| A költő világa és közönsége | |
| A magyar költő jutalma | |
| Verseghi Analyticája, egyéb értekezései, összefoglalás és befejezés | |
| Analyticae institutionum linguae hungaricae | |
| Usus aestheticus hungaricae | |
| Rendszeres széptan | |
| Sulzer aesthetikai rendszere | |
| Verseghi rendszere | |
| A philosophiának talpigazságaira épített felelet | |
| Az egyházi énekről | |
| Barátságos tanácskozások az egyházi magyar ékesen szólásról | |
| A zsoltárokról | |
| Átmenet Kölcseyhez | |
| Összefoglalás | |
| Befejezés |
Radnai Rezső
Radnai Rezső műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Radnai Rezső könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.