1.035.074
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Aetas 2014/1.
Történettudományi folyóirat - 29. évfolyam 1. szám/Szöveg - elbeszélés - életrajz
| Kiadó: | Aetas Könyv- és Lapkiadó Egyesület |
|---|---|
| Kiadás helye: | Szeged |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 215 oldal |
| Sorozatcím: | Aetas |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Angol nyelvű tartalomjegyzékkel. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
„Figyelemreméltó, hogy a hagiográfia és a Szentírás kapcsolatának kutatása csak az 1990-es évek filológiai fordulata után került előtérbe. Az „új filológia" legizgalmasabb területe a szentéletrajz mint a Biblia „metatext"-je, egy szöveg, mely kommentálva továbbírja a szent iratokat. A keresztény életrajz szentírási tipológiája a világ újraértelmezésére és a múlt aktualizálására szolgál: a bibliai múlt nemcsak precedens a 4. századi szerzők számára, hanem a narratíva megszerkesztésében, az események strukturalizálásában, a kortársak kontextualizálásában is segíti őket. A Szentírás által ihletett „szent-írás" maga is szakrális cselekmény: szerző és másoló egyaránt mennyei patrónust remél munkája jutalmaként. A szentéletrajz mint irodalom vizsgálata a kutatás másik jelentős ágazata. Az elmúlt ötven év szövegkritikai, szemiotikai, hermeneutikai, „új filológiai" fordulatainak kivételezett terepe a keresztény életrajz, melyben tetten érhető a hagiográfiai diskurzus megalkotása, az... TovábbFülszöveg
„Figyelemreméltó, hogy a hagiográfia és a Szentírás kapcsolatának kutatása csak az 1990-es évek filológiai fordulata után került előtérbe. Az „új filológia" legizgalmasabb területe a szentéletrajz mint a Biblia „metatext"-je, egy szöveg, mely kommentálva továbbírja a szent iratokat. A keresztény életrajz szentírási tipológiája a világ újraértelmezésére és a múlt aktualizálására szolgál: a bibliai múlt nemcsak precedens a 4. századi szerzők számára, hanem a narratíva megszerkesztésében, az események strukturalizálásában, a kortársak kontextualizálásában is segíti őket. A Szentírás által ihletett „szent-írás" maga is szakrális cselekmény: szerző és másoló egyaránt mennyei patrónust remél munkája jutalmaként. A szentéletrajz mint irodalom vizsgálata a kutatás másik jelentős ágazata. Az elmúlt ötven év szövegkritikai, szemiotikai, hermeneutikai, „új filológiai" fordulatainak kivételezett terepe a keresztény életrajz, melyben tetten érhető a hagiográfiai diskurzus megalkotása, az intertextualitás és a réécriture gyakorlata. A keresztény életrajz sajátos tulajdonsága, szinte követelménye az át- és újraírhatóság: nincs még egy szöveg a világirodalomban, melyet ennyiszer szó szerint átírtak és ezáltal újraértelmeztek volna. Míg a 19. századi filológia az eredeti szöveg (Urtext) bűvöletében lenézte a későbbi újraírásokat, a mai kutatásban éppen ellenkezőleg a „palimpszeszt"-re, az átiratokra tevődött a hangsúly. Minden kor mást lát a szentekben, a szentekről szóló szövegek folyamatosan átértelmeződnek, s ezek a remake-ek a kor ideológiai követelményeit éppúgy tükrözik, mint erkölcsi és irodalmi eszményeit." VisszaTartalom
TanulmánySághy Marianne:
A Biblia újratöltve. A keresztény életrajz a késő antikvitásban 5
Font Márta:
Kódex - szöveg - szöveghagyomány. Problémák és vitás kérdések a
keleti szláv krónikák kutatásában 25
Pósán László:
A narráció változása a középkori Poroszország történetéről szóló krónikákban. Peter von Dusburg és Johann von Posilge műveinek
összehasonlítása 41
Nagy Balázs:
Az uralkodó emlékezete. IV. Károly császár önéletrajza és a történeti
emlékezet alakítása 59
Fabrizio Conti:
A kétely kezdetei. A milánói ferences obszervancia és a boszorkányság a 15-16. század fordulóján (Fordította: Galamb György) 66
Láng Benedek
A rejtjelezés technológiájának használata Magyarországon az 1700
körüli években 86
Műhely
Mészáros Tamás:
Prokopios „párhuzamos életrajzainak" irodalmi előképeihez 112
Prajda Katalin:
Ozorai Pipó: cittadino fiorentino - baro Regni Hungáriáé. Egy ismert életút kihagyott részletei 122
Szolnoki Zoltán:
Gyilkosság Mars szobra alatt 132
Nagy Emőke:
Szent Anna legendája Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát sermóiban 141
Határainkon túl
Csodálatos középkor. Beszélgetés Bozóky Edinával (A beszélgetést
készítette: Sághy Marianne) 152
Bozóky Edina műveinek bibliográfiája 159
Bozóky Edina:
Attila és a hunok Jean d'Outremeuse krónikájában 166
Elmélet és módszer
Alain Corbellari:
A középkori szöveg. Irodalom a toposz és az alkotókészség határán
(Fordította: Galamb György) 179
Figyelő
Cassiodorus újraértelmezve...
(M. Shane Bjornlie: Politics and Tradition between Romé, Ravenna
and Constantinople. A study of Cassiodorus and the Variae, 527-
554. Cambridge University Press, 2013.)
Kovács Tamás 179
Egy fogalom megszületésének analízise
(Thomas N. Bisson: The Crisis ofthe Twelfth Century. Power, Lordship, and the Origins of European Government. Princeton University Press, 2009.)
Szász Péter 200
Hatalmi játszmák a nyomtatott sorok mögött
(G. Etényi Nóra: Pamflet és politika. A hatalmi egyensúly és Magyarország a 17. századi német propagandában. L'Harmattan, Budapest, 2009.)
Bence Áron 204
Tudomány és társadalom a propaganda fogságában
(Krasznai Zoltán: Földrajztudomány, oktatás és propaganda. A nemzeti terület reprezentációja a két világháború közötti Magyarországon. Publikon Kiadó, Pécs, 2012.)
Tamás Ágnes 208
Igazságos nyugdíjrendszer?
(Kozári Mónika: A nyugdíjrendszer Magyarországon Mária Teréziától a második világháborúig. Gondolat Kiadó, Budapest, 2012.)
Hluchány Hajnalka 212
Számunk szerzői 216
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.