Agrárgazdasági tanulmányok 1-3.

Fülszöveg

1. kötet
A kötet válogatás Erdei Ferenc belterjesítés és szakosítás kérdéseivel foglalkozó írásaiból.
Erdei Ferenc a belterjesség közgazdasági tartalmát a hozam-ráfordítás-föld viszonyában látta. Műveiben az egységnyi területre jutó hozamnagyságot emeli ki, megszüntetve a belterjesség-fogalmak egyoldalúságát, korrigálva e fogalmak téves elemeit.
Szakosítással foglalkozó munkái sokoldalú áttekintést adnak a mezőgazdasági termelés ésszerű területi elosztásáról és specializálásáról. Felveti a megoldandó problémákat, felhívja a figyelmet e kérdéskör nagy népgazdasági fontosságára; elvi megállapításai a regionális fejlesztés alapjául szolgálhatnak.

2. kötet
A kötet válogatás Erdei Ferenc önköltségproblematikával és ágazati fejlesztéssel foglalkozó tanulmányaiból.
Erdei Ferenc fontosnak tartotta a termelőszövetkezeti önköltségszámítás meghonosítását. Kiemelte az önköltség és a hozzá kapcsolódó jövedelmezőségi mutatók helyét a marxista agrárökonómia, a gazdaságpolitika, valamint a vállalattervezés terén; megállapításai napjainkban is érvényesek.
A komplex ágazati ökonómiák elsődleges forrásai és igazi modelljei hazánkban Erdei Ferenc zöldségökonómiával foglalkozó művei.

3. kötet
A kötet Erdei Ferencnek a mezőgazdasági üzemszervezés elméleti és gyakorlati kérdéseit feldolgozó írását és az üzemi szervezetekről szóló köyvrészleteket tartalmazza.
Erdei Ferenc tudós-élete utolsó szakaszában foglalkozott e tudományterület kérdéseivel. Egyértelmű volt számára, hogy a szocialista nagyipar és az iparszerű kollektív mezőgazdaság fejlődése nyomán a korszerű gazdaság és a tényleges társadalmi gazdagság, a dolgozók életszínvonalának emelése mind közvetlenebbül függ a tudomány általános helyzetétől, a tudomány termelésben való alkalmazásának fejlettségi fokától. Munkásságának fő érdeme, hogy gyakorlati következtetéseit sokoldalú elméleti megfontolással támasztja alá. Vissza